{Vigyázz!Kész!Posztolj!}: Véleményem a közösségi médiákról

Néha komolyan teljességgel meg vagyok arról győződve, hogy Szilvi vagy gondolatolvasó, vagy boszorkány, de eszméletlenül el tudja találni az éppen aktuálisan bennem is forrongó témákat :))

Mi ez? A {Vigyázz! Kész! Posztolj!} egy kéthetente jelentkező blogger kihívás, ahol a résztvevők előre meghatározott, egészen a cikkek megjelenéséig titkos témákról írnak blogjukban. Ha csatlakoznál vagy érdekel a kihívás részletes szabályzata, keresd fel a VKP kihívás összefogó bejegyzését. 
A többi résztvevő írása az inlinkz gyűjtemény gombjára kattintva érhető el.

Kezdjük gyorsan egy-két vallomással: rengeteg közösségi oldalon van profilom. Szánom-bánom, szép-nem szép, bizony az elmúlt két évben elkapott a gépszíj.

Felsorolás következik:

- FB privát + céges + blog

- moly.hu

- twitter

- tumblr

- instagram

- Pinterest (rohadtul nem használom, de van)

- google + (ez adott a bloghoz)

- DeviantArt (csak hogy kedvencelni tudjak, de nem használom)

- youtube (google + mellé kaptam, szintén nem használom semmire se)

- livejournal (itt van egy blogom, ott gyűjtöm a ficeket, főleg a 18+-osokat; csak a "baráti" tagok látnak)

- mintha lenne weheart regem is, de erre nem mernék fogadni...

- Merengő vajon közösségi oldalnak számít? (mert akkor fanfiction.net, Továbbvilág is)

Hörr, és én hülye még morfondírozok a LinkedIn-en...

Hát így felsorolva eszelős mennyiség, komolyan elgondolkoztató, hogy szükségem van-e ennyire, vagy hogy egyáltalán, miért is érzi úgy a 21. századi számítógépes generáció, hogy folyton lógjon valahol??

Ugyebár két napos a Klausz Melinda, A közösségi média nagykönyve értékelésem, abban az életkori felosztás szerint X generáció vagyok, az aki nem született bele a számítógépes világba, hanem fiatal felnőttként ismerkedett meg vele, és bizonyos távolságtartással képes az állandó változásokat szemlélni. Mit ne mondjak: talált, süllyedt! Tényleg idegesít, ha végre kitapasztalok egy webes felületet, akkor annak gazdája nekiáll átalakítani a felhasználási szabályokat >< pl 2013-ban a Tumblr kapcsán, mikor megvette a Yahoo és először azt mondták, nem lesz semmi változás, de aztán csak beállították a gyerekvédelmi elveket :/

Igen tudom, rendes vagyok, nem számít nekem, hogy mennyi pornó volt az oldalon, de a Tumblr-nek szerintem pont az volt a legeslegnagyobb előnye, hogy mennyire személyes blogok voltak rajta. Itt szinte minden blog tele van egyéni nyűglődésekkel, és mégis megtűrik egymás között a felhasználók. Én nagyon szerettem mindig is a szivárványos, LMBTQ szimpatizáns hozzáállását; hogy bár nem néztem sorozatokat, de más posztjaiból leszűrtem, hogy melyik fandomban mi zajlik, és hogy én is azt írtam, amit csak akartam.

Mostanában viszont idegesít, hogy "személyre szabott blogajánlókkal" bombáznak, illetve hogy legalább évente egyszer megváltoztatják a posztolási ikonokat, azok sorrendjét.

Bár, ha belegondolok, ez a Twitteren is fenyegethet, legalábbis volt a BuzzFeed-en még februárban egy olyan hír, hogy a mikroblog szolgáltató is bevezet egy FB timeline-nál alkalmazott algoritmust, de aztán a kirobbant botrány miatt letettek róla. Állítólag... ellenben hirdetések már jócskán vannak itt is, illetve a "mi történt amíg távol voltál"- funkció is mindig az agyamra megy.

Btw, Facebook, illetve még mindig Melinda könyve. Nem muszáj nekem, vagy akár neki elhinni, de érdemes rákeresni, hogy  mindenki tisztában legyen vele, hogyan működik az FB Timeline algoritmus, és miként befolyásolja az életünket. Röviden: nagyon. Hosszabban: NAGYON-NAGYON.

Nem írom le teljesen részletesen, de nagyjából az a lényeg, hogy minél gyakrabb interakció van köztünk és az ismerősünk között, annál nagyobb valószínűséggel az illető tevékenységét adja be az idővonal, és persze ezzel párhuzamosan másokból nem láttunk semmit. Ugyanígy működik az algoritmus az oldalak esetén is, ha gyakran videót tölt fel az admin, onnantól kezdve a fész azt tartja alapbeállításnak, és azt fogja inkább relevánsként megmutatni a követőknek :/

Arról nem is beszélve, hogy csak a változás az állandó a fészen, itt van két biztonsági átalakításról szóló tipp csak idénről: http://hvg.hu/tudomany/20160118_facebook_adatvedelmi_tippek_beallitasok és http://hvg.hu/tudomany/20160307_fontos_facebook_beallitasok_tippek.

Örömmel jelenthetem, hogy kísérletem, mely szerint VAN élet a Facebook túl is, olajozottan működőképes, és egyetlen szempillantásra sem ingott meg az elhatározásom, szeptemberig nem lépek fel a privát profilommal. (már nem is tudom, hány napja inaktív a magán fész profilom, több, mint két hete kb.)

Ahogy már említettem, két okból: 

1., Nincs rá időm, mert attól még hogy itthon vagyok, effektíve nem ülök a számítógép, laptop előtt éjjel-nappal, vagy nem nyomkodom az okos telefonomat.

2., A másik különcvéleményt meg egy éppen befejezett angol ebook is megerősítette, egyszerűen nem árt időnként feltenni magunknak a kérdést: 

Vajon ez a legjobb módja a napom eltöltésének, hogy elfecsérlek 1-2-3 órát bamba bámulással, állandó klikkeléssel, idegeskedéssel, hogy lemaradok valamiről?

Vajon régen, tíz, öt, de akár két éve is, mikor még nem voltam jelen a fészbúkon, hogyan éltem, hogyan tartottam a kapcsolatot a számomra fontos személyekkel?

Vajon a facebook ad, vagy inkább elvesz az életemből, mint ahogy a tévé és a gyorskajáldák? 

Vajon tényleg arról akarok ismert lenni, hogy éjjel-nappal fb-én lógok, posztolok, ott élem az életem, vagy megélem az életem? 

Nem árt elgondolkodni ezekről a dolgokról Nektek sem!

További cikkajánló a témában:

• http://www.urban-eve.hu/2015/07/15/5-facebook-trukk-a-lelki-nyugalmadert/
• http://lenduletmagazin.hu/az-uj-luxus-offline/
• http://www.consciouscoolchic.com/conscious-digital-detox (Molly McCord könyve)

Többiek véleményét ITT alul lehet elolvasni: