Bejegyzések

Weöres Sándor: A teljesség felé #17

Kép
  Menny, pokol, tisztítótűz A menny, pokol, tisztítótűz nem csak halál-utáni állapot: mindenki viseli valamelyiket, akár holt, akár élő. Minden, ami sajátos, véges, jellegzetes: a tisztítótűzben szenved. Élvezetek csak a tisztítótűzben teremnek; s mert minden élvezet határolt s a körülötte lévő élvezettelenség határtalan: azért a tisztítótűz gyötrelem. A pokolban nincs gyötrelem, sem élvezet. Akit szenvedélyei úgy eltompítottak, hogy már semmit sem élvez jobban, mintha rengeteg vizet inna; s kínlódni csak úgy tud, ahogy egy gép csikorog: életében elérte a poklot. A mennyben sincsen élvezet, sem gyötrelem. Akinek nincs többé igénye élvezetre, azt nem kavarhatja fel semmi, egész lénye kitárul, mint az áldás: életében elérte a mennyet. A tér és idő világa tisztítótűz; ritka ember, aki már életében mennybe, vagy pokolba jut. Egyéniséged nem egyéb, mint véges igényeid összessége; ezért csak egyéniséged elvesztésével juthatsz a végtelen állapotba: a mennybe, vagy pokolba. Szöveg forrása: htt
Megjegyzés küldése
Olvass tovább »

Weöres Sándor: A teljesség felé #16

Kép
  A vallásosságról Ha múló egyéniségeden áttörve, önmagad mélyén az örök lélekbe hatolsz: úgy hódítod meg a teljességet, mint hadvezér a várat. Visznek a teljesség felé könnyebb utak is. Nemcsak úgy egyesülhetsz Istennel, ha minden ideigleneset átszakítva a múlhatatlanba nyomulsz. Az ima és áldozat segítségével érzéseidet megtoldhatod olymódon, hogy Istenhez elérjenek. A templombajárás, szertartás, áhítat, könyörgés, bűnbánat, erény, ha teljes szívvel végzed és nem akarsz földi javakat koldulni az égi hatalomtól, mind Istenhez vezet: általuk Isten hozzád hajol, érzed az ő csókját és mindinkább eggyé válsz vele. Szöveg forrása: https://terebess.hu/keletkultinfo/teljesseg.html#1
Megjegyzés küldése
Olvass tovább »

Weöres Sándor: A teljesség felé #15

Kép
  Az eszköztelen hatásról A jelenkori tudomány ismeri a szuggesztiót: az ember-léleknek eszköz-nélküli, kényszerítő ráhatását a másik ember-lélekre; mégis, a ráolvasás, kegyelet, ima hatóerejét babonának tekinti. A ráolvasás, igézés; lelki hatás, mellyel valakit segítenek, vagy rontanak. A kegyelet, szellem-idézés, szellem-riasztás; lelki hatás, mely az életből kijutott lény felé árad. Az ima: rákapcsolódás az élet-fölötti erőre; általa saját képességünket sokszorosra növeljük. Egy társadalmi intézmény, mit pénz, hatalom, tekintély létesít és ápol, ritkán él néhány emberöltőt; s a szerzetesrendek megmaradnak, pedig csak egy-egy imádkozó koldus teremti őket. Szöveg forrása: https://terebess.hu/keletkultinfo/teljesseg.html#1
Megjegyzés küldése
Olvass tovább »

Weöres Sándor: A teljesség felé #14

Kép
  A halálról Az ember kétféleképpen mentesülhet egyéniségétől: vagy alája- sűlyed, vagy föléje-emelkedik. Vannak emberek, kik úgy belemosódnak a tömeg-lélek alaktalanságába, vagy valamely züllöttség értelem-alatti áramába, hogy teljesen feloldódnak benne, eltompulnak és külön-létük csak látszat. És haláluk már csak e látszatnak halála: testük felbomlásával a külön-létük utolsó jele is megszűnik, végképp beleolvadnak a sötét, ragacsos áradatokba. Ez a kárhozat. És vannak, akik egyéniségük fölé emelkedve, igazi lényükké a személytelen, örök mértéket teszik; halálukban úgy omlik le róluk a különlét, mint egy börtönfal és átömlenek időbeli, zárt életükből az időtlen, határtalan teljességbe. Ez az üdvösség. Legtöbb ember a haláláig őrzi egyéniségét. Tervei, körülményei, apró kedvtelései jelentik részére az élet értelmét s a haldoklás perceiben feltáruló időtlen végtelenségtől, az üdvösségtől éppúgy visszariad, mint az elfoszló tudat alól feltörő homályos vonzástól, a kárhozattól; egyikben s
Megjegyzés küldése
Olvass tovább »

Weöres Sándor: A teljesség felé #13

Kép
  Második hármas-csoport Bontsd le magadban arcod köveit: szirt-talajod rád-világol! A hús és vér hazug és mohó, de igaz és szelid a csontváz. Ha lényed mélyén dédelgeted egyéniségedet: akár ha gyomrodban viselnéd a ruhát és fázó csupasz testeddel melengetnéd. Ha boldogságot a változótól remélsz, nem a változatlantól; ha öröklétet a változóban remélsz, nem a változatlanban: akár ha tükörképedet akarnád etetni és öltöztetni, s vézna és pucér maradna tested is, tükörképed is. Szöveg forrása: https://terebess.hu/keletkultinfo/teljesseg.html#1  
Megjegyzés küldése
Olvass tovább »

100 könyv 2022-ben

Kép
  Rövid bejelentkezés következik ide, aminek az az apropója, hogy elértem a 100 könyves olvasást a Molyon :)) A 100 kötetből az egyik legkedvesebb látható a fenti képen, de viszonylag szerencsém volt, olyan sok rossz könyvet nem fogtam ki még idén. Ami nem tetszik, azt abbahagyom, például tegnap Perle könyvét, vagy a Tövismozaikot, mert se az idősíkok közti ugrálást nem bírom, se a kapcsolatfüggőség témáját. Adok a könyveknek 40-60 oldalt, egy órát az életemből, aztán goodbye - rövid az élet, sok az elolvasható kötet. A legnagyobb boldogság idén is a Várólista csökkentő kihívás kipipálása volt, az első negyedévre terveztem be, és második teljesítőként, február 6-án lettem vele kész. Ez volt a hetedik vcs-ém, tavaly kihagytam, de most megint újult erővel fogok belevágni. Annál is inkább, mert a hosszúra nyúlt decemberi szabim alatt feltettem a TELJES otthoni könyvállományt a nevemre, ugyanis eladom a már kinőtt gyerekkönyveinket (Bogyó és Babóca all), meg azokat a regényeket, amiket n
Megjegyzés küldése
Olvass tovább »

Weöres Sándor: A teljesség felé #12

Kép
  Első hármas-csoport A közbeszéd nem tesz különbséget jó és kellemes között: Isten is jó, a viszketeg megvakarása is jó. Legtöbb ember a mennyről azt hiszi, hogy élvezet, s a pokolról, hogy gyötrelem. Az öröm, a kín és minden tagoltság, még ha legtisztább is, a testhez tartozik. A boldogságot csak a testben kíséri öröm, a boldogtalanságot csak a testben kíséri kín. A halállal elmállik az öröm, a kín és minden tagoltság. A határtalan az érzelgősnek, mint a fagy; a gyűjteni vágyónak, mint a fosztogatás; az egyéniségnek, mint a megsemmisülés. Szöveg forrása: https://terebess.hu/keletkultinfo/teljesseg.html#1
Megjegyzés küldése
Olvass tovább »

Weöres Sándor: A teljesség felé #11

Kép
  Az Isten Az ember, akit jönni-menni látsz: zárt, egyéni; s az emberalkat legmélyebb rétege nem zárt, nem egyéni, mindennel összefüggő, azonos a minden alakzat mélyén rejlő egyetlen létezéssel. Az időbeli véges személyiség mögül kibontakozó időtlen végtelenség: a lélek. A kibontakozásra nem szoruló időtlen végtelenség: az Isten. Külön-külön határok csak a térben és időben vannak; ami tértelen, időtlen: bontatlan. A személyiség burkából kiemelkedő emberi lélek azonos az Istennel; és mégsem az Isten. Nem úgy azonos az Istennel, mint a csönd a csönddel, hanem mint a zaj megszűnése a csönddel. Az ember, mikor zártságából megszabadul, háromféleképpen látja Istent: mint „ van " -on túli, vonatkozás-nélküli lényeget; mint a mindenséget beburkoló és telesugárzó szerelmet: s mint a véges személyiség leomlása után felragyogó végtelen lelket. Az Istenbe-olvadó ember számára nincs többé kivánatos és nemkivánatos, nincs többé semmiféle fokozat; mindent végtelenü
Megjegyzés küldése
Olvass tovább »