Múlt héten belefutottam egy wtf jelegű aprócska kellemetlenségbe, ami mellett mégsem fogok elmenni szó nélkül, mert annál jobban izgatja a fantáziámat.
Szóval most jön egy kis tanítás –
mégiscsak az az eredeti szakmám :D – blogolásról, azaz hogyan blogolj szerintem.
1., A blogolás alapköve a szenvedély
Steve Scott egy amerikai kindle e-könyv író, aki több blogot vezetve, megalkotva jutott el az önálló könyvírásig, és egyáltalán nem fél könyveiben elmondani, hogy mennyi hibát csinált és csinál a mai napig.
Steve jó tanácsa, és azt hiszem, hogy tényleg ez egy sikeres blog alapköve, hogy ismerd meg magad, tehát fogj egy papírt, ülj le és írd fel, melyek azok a témák, amikről nem órákig, hanem évekig tudnál beszélni folyamatosan. Ugyanis minden tematikus blog
(az enyém is az, 90-95 %-ban könyvekről szól), illetve minden szakmai blog alapja ez.
Nem tudod, nincs ilyen? Semmi baj, akkor még mindig itt a lehetőség, hogy személyes online naplót nyiss, ha mersz, ha erősnek érzed magad annyira, hogy a világ felé élj.
Miért hangsúlyozom ezt ki így?
Mert itt is a második pont:
2., A blog az online személyiséged, brand, én-márkád megtestesülése.
Lehet, hogy ez így elsőre nem teljesen érthető, vagy félelmetes, de mindjárt bővebben kifejtem.
Tehát, mikor elhatározod, hogy mától aztán lesz egy blogod, afféle online játszótered, el kell döntened azt is, hogy mennyire mered felvállalni magad benne.
Adod-e az arcodat, tényleges, akár a valós, hétköznapi életedben használt nevedet hozzá?
Szakmai blog esetén ez persze nem kérdés, hanem elvárás, de akár tematikus, akár személyes blog esetén szabadon eldönthető dolog.
Vannak nagyon jól működő blogok kvázi arc nélkül is, hogy kreálsz magadnak egy személyiséget és a mögül írsz (lásd
Olvasónapló); és vannak felvállalt blogok, lásd
Barok Eszter,
urban eve,
Tekla könyvei.
Esetleg megpróbálhatsz félutat képviselni, hogy magadról kevés képet teszel fel – de azért meg lehet találni -, viszont a saját, jól bejáratott nevedet adod a munkádhoz, mint
Gabo,
Könyvutca, vagy
AniTiger.
3., Kezdeti lépések:
Megvan a témád, tudod, hogy milyen felhasználónévvel regisztrálsz, most jön a következő nagy gond:
a blog neve + a szolgáltató kérdése.
Mo-on igazából négy nagyobb blogszolgáltatót használunk:
Blogger (blogspot.hu/com),
cafeblog.hu (Nők Lapja oldalához kapcsolódik),
blog.hu (Index fennhatósága) és a
Wordpress. Ez a legutolsó az, ami a legnagyobb szabadságot jelenti, és ahonnan gyorsan önállósítható a blogod, ha már lábra szeretnéd állítani, azaz egyedi URL címmel, domain-nel ellátni.
(btw, domain, url : vannak szakszavak, amiket ez a bejegyzés nem magyaráz, nem is fog, mert úgy veszi, hogy rendelkezel némi internetes háttértudással. És még egy megjegyzés, igen tudom van még postr, illetve reblog.hu, tumblr, de azokat nem ismerem működés közben, ezért nem említem őket bővebben.)
Caféblog és a blog.hu előnye, ha nem tudnád, hogy amennyiben jó cikket írsz, népszerűt, lehetőséged nyílhat arra, hogy a két szolgáltató szerkesztői esetleg beválogatják oldaladat a kiemelt, ajánlott blogok közzé, míg természetesen a bloggernél, vagy Wp-nél ilyen nincs.
Mi a Wp előnye? Hogy nyílt forráskódú, azaz rengeteg widget, oldalelem, kód születik szerte a világon programozók ezreitől. Azon kívül lássuk be szép, nagyon szép, elegáns, kifinomult, szebb, mint a Blogger. Persze igen, lehetőség van arra, hogy te egy Wp sablont a blogspotos blogodra telepíts, de ez már igényel némi számtech tudást, konrétan a HTML nyelvekről.
Mindegyik blogszolgáltatóval kapcsolatban nem árt tudni egy fontos dolgot: bár a tartalom a tiéd, de ingyenes blog esetén nekik bármikor joguk van lekapcsolni téged.
Blog neve lehet a saját neved
(szakmai blognál), vagy lehet kreált név is, esetleg csak egyetlen szó.
Nálam előbb a cím volt, aztán vettem át a netes felhasználónevemre, de ha tovább fogom vinni WP-re, egyéni domainre
(mint tervezem) még nem tudom, hogy változtatok-e megint.
4., Blogkinézet hibák szerintem:
~ számomra a legidegesítőbb hiba, ami miatt mindig bezárok egy oldat az
automatikus zenelejátszó. Ha azt akarod, hogy komolyan vegyenek, akár tematikus, akár személyes blogról van szó, soha, de tényleg SOHA ne told bele a saját zenei ízlésedet mások arcába.
Képzeld el, nálam folyton Roxette szólna :D Olvasnál? nem biztos…
~
Világító gifek, csicsa betűk, össze nem illő színek (magentán a fekete, vagy sárgán-zöldön a fekete) használata.
Ne már, mi ez itt, óvodás rajz?
Tanulófázisban, mármint amíg kitanulod a blogolás csínját - bínját, a legegyszerűbb kinézet a legjobb, de amúgy is azt gondolom, hogy az egyszerű, nagyszerű.
A sima fekete-fehér, esetleg szürke, bézs, halvány kék-zöld háttér elegendő elkezdeni.
(btw, külső. Ha alaposan körbenézel, most két trend van a blogokkal kapcsolatban: van ez a magazin stílus – akár barokeszternél, akár az urbaneve-nél nézed, ezek elég hasonlóak; fehér háttér, színes fejléc, nagyjából azonos oldalelemek. Illetve van a másik út, aki nem tud, akar ilyen design-t használni, és egy saját háttérrel, fejléccel dolgozik, amit ő bügykölt össze, esetleg talált a neten és a blogjához passzította. Mindkettővel lehet sikeres bárki.)
5., Mennyit, milyen hosszan, milyen gyakran?
Minél többet, annál jobb! Steve szerint hetente legalább 2x, én inkább annyit mondanék, hogy 2-4 alkalom között.
Figyeld meg: nálam van két állandó poszt (A hét verse + Vasárnapi Próféta), ezen kívül 2-3 könyvértékelés hetente.
Hosszra annyit mondanék, hogy most tart ez a poszt 1000 szónál :)
(Én legalább 500 szavas értékeléseket írok + ehhez jön a könyvek fülszövege, mert így kívánja meg a Könyvmoly Párbaj.)
Azt tudnod kell, hogy google nagytestvérünk, aki mégiscsak a legnagyobb keresőmotor a neten, a friss tartalmat szereti. Tehát minél többet adsz, ő annál jobban meghálálja azt, mert előrébb tesz a keresési rangsorban.
Mivel lehet még előbbre jutni? SEO-val, közösségi médiával, társulásokkal.
SEO magyarul keresőoptimalizálást jelent, vagyis azt, hogy hányadik találatként hozza fel a gugli az ember blogját egy adott kifejezésre. A legegyszerűbb és legkézenfekvőbb megoldás az előrejutásra a blogbejegyzések címe, de ezen kívül persze rengeteget segítenek a címkék, labelek is.
(Mivel ez egy külön szakma, rengeteget lehet róla tanulni a neten, tehát nézzetek utána!)
Közösségi médiában azt kell kitalálnod, hogy akarsz-e saját Facebook oldalt csinálni, vagy inkább kiposztolod az üzenőfaladra az új blogbejegyzéseid linkjét. Az első előnye, hogy ingyenes, rögtön látod, hogy mennyi ismerőst ért el a bejegyzésed, viszont azzal is foglalkoznod kell. Oda is folyamatosan posztolni kell, legalább az írásaid linkjét.
A második módszer viszont direktebb, de azzal is járhat, hogy egyik-másik ismerősöd leiratkozik rólad, és te ebből semmit se fogsz tudni…
(meg elég szájbatolós módszer, én hetente max 2-szer posztolok blogírást az üzifalamra). Gondold át, akarod, hogy a szomszédod, aki elsők között bejelölt az Fb-én olvasson?
Blogostársulásokat szerte az fb-bén lehet találni, de akár te is létrehozhatsz gyűjtőoldalt, csoportot, viszont akkor adminkodni, felügyelni kell.
6., Mennyi idő mire befutsz?
Először is, mi számít befutásnak? Hogy ismert leszel, vagy, hogy látogatóid lesznek? Sok-sok, legalább egy éves munka (írás + reklám) után nálam havi 1500-2000 látogató jár, ha ez siker, akkor az vagyok.
Ellenben ez azt is jelenti, hogy hetente legalább 10-15-20 órát töltök el írogatással, megfelelő illusztráció kereséssel, linkelgetéssel, reklámmal is.
7., Személyes jótanácsaim:
NE hagyd abba! Akkor se, ha nehéz, ha nincs ötleted, témád, kedved. Írj akkor arról, hogy milyen strapás írni, hogy nem pattannak a blogodra maguktól a bejegyzések, és hogy most éppen hullámvölgyben vagy.
Még ha szakmai is a blogod, az, ha beleviszel magadból valamit, jót fog tenni. Neked azért, mert kiereszted a gőzt, az olvasónak azért, mert látja, hogy Te is ember vagy, olyan, mint ő.
(és végső soron mindenki magára kíváncsi, azért olvas nálad, hogy össze tudja magát valamivel, valakivel hasonlítani.)
Linkelj, írd oda a pontos forrásokat, NE lopj!
Semmit, se giffet, se képet, se szöveget, se zenét. Pláne a kedvencem, amit egyes magyar bloggerek csinálnak, hogy legugliznak egy képet, aztán ellátják magyar feliratokkal :( láttam én már így Times illusztrációt átdolgozva, rögtön el is ment a blogtól a kedvem.
Képek forrásai lehetnek az ingyenes stock fotó oldalak, én pl mostanában a
Pixabay-re esküszöm.
Kezd el, még ma, most rögtön!
Hidd el, ha visszaforgathatnám az idő kerekét, én már 2014 óta ezt a blogot írnám, utólag belátom, hogy kár volt annyit vacillálni rajta.
Hogy lesz-e közönséged, ugyan kit érdekel az írásod; nem olyan még, mint amilyennek lennie kellene?
Senki sem született blogger, de mindenki az! :D
Nekem is rengeteget alakult a szókincsem, íráskészségem, remélhetőleg a helyesírásom is, mióta tudatosabban blogolok.
(Ha nem vagy biztos magadban, írd meg Wordben a posztot, ott is van helyesírás ellenőrző, majd illeszd be a blogba, ott újra átnézi a blogmotor.)
Az online adott szó is adott szó, ha vállalod, hogy írsz valahová valamit, akkor tedd azt meg. Mert azért visszakereshető elég sok minden a neten, és legközelebb már nem biztos, hogy könnyen bevesznek egy blogolós csoportba.
(ha más nem, a téged kitiltó admin emlékezni fog, és nem biztos, hogy jó szájízzel rád.)
Ellenőrizd az oldal kinézetét több böngészőben is, illetve mobilról is légy olvasható!
Ezen kívül, olvass, tanulj a témáról!
Személy szerint én a mai napig rengeteget köszönhetek Viá-nak (
urbaneve.hu), Timinek (
Kincsesfüzet), de imádom
Vidi Rita és
Vida Ági blogolós cikkeit is.
További blogírásról, blogolásról szóló posztok:
Könyvesblogger élete - szerintem
Blogoljunk okosan!
Blogoljunk okosan 2. rész
