Ma az enyém :))
A Molyt 2008 decemberében alapította Nagy Bence. A cél egy olyan hely létrehozása volt, ahol az emberek megbeszélhetik olvasmányaikat, és mások javaslatai alapján kiválaszthatják a következőt. Így jött létre az első magyar olvasói közösségi oldal. forrás: http://moly.hu/rolunk
A mai statisztika szerint egy vagyok a több mint 160 ezer felhasználóból, és megvallhatom őszintén, hogy nem volt első látásra szerelem.
Bogi barátnőm (@Boglarina) volt az, aki sokat lelkendezett a baráti körünkben, és én bizony elég trendi, meg posh helynek találtam elsőre az oldalt. Valahogy úgy gondoltam, hogy csak dicsekvésre jó, hogy nézd mennyi könyvem van - nézd milyen művelt vagyok :D
Ma már tudom, hogy nem csak ennyi az egész, sokkal többféle módon használható az oldal.
Nekem két moly profilom is volt már, mivel két éves a beceneves fészbúkom is, akkor váltottam erre a profilra: http://moly.hu/tagok/mariann_czenema
Ez egy belső fotó, így néz ki a moly profilom, ha belépek a jelszavammal:
A szívecske a nevem mellett az jelzi, hogy 24 órán belül idézetet vittem fel a rendszerbe; a P betű meg a pro-tagság.
A várólistám sose bír 150 alá csökkenni...
Hogy mire használom a molyt?
Jelenleg kikapcsolódásra, inspirációra, néha pedig információ gyűjtésre is. De volt időszak, tavaly nyáron, mikor az volt az egyetlen közösségi site, ahol el lehetett érni :)
Mikor beléptem, hajlamos voltam el-el vitatkozni az ős tagokkal, a különféle szabályokkal kapcsolatban. Aztán volt egy félév-év, mikor a plecsni, kitüntetés gyűjtés volt a legfontosabb.
(érdekes módon az olvasási kihívások indítása terén szolidabban lelkesedtem mindig is)
Vannak könyvek, írók, akiket egy-egy kihívás kedvéért kölcsönöztem ki, és például Szerb Antal miatt nem győzök elég hálás lenni pár molytársnak.
Hogy mitől is olyan fontos, létfeltétel nekem a leírt szó?
Két okból. Egyfelől, ami itt a blog mottója is, az idézet, amit én vittem fel a molyra:
"Ki a jó olvasó?
Az a jó olvasó, akinek az olvasás örömöt, élvezetet okoz, mert át tudja élni a hősök sorsát, azonosulni tud velük, ez megmozgatja, felidézi érzelmeit, és ebben az érzelmileg megragadott állapotban tágul a világról való tudása és önmagáról való tudása is.
…
Tudjuk, hogy azok a felnőttek, ifjak, kamaszok, akik jó olvasók, sikeresebben dolgozzák fel konfliktusaikat, bajaikat, sokkal kevésbé vannak kiszolgáltatva lelki (és testi) megbetegedéseknek vagy netán személyiségüket roncsoló ön- és közveszélyes sodródásoknak.
Vekerdy Tamás: Kicsikről nagyoknak második kötetéből származik a fenti rész, és mikor öt éve voltam már itthon, 7/24-ben a három gyerekkel, nagyon kevés, maximum napi egy-két óra felnőtt társaságban; akkor a könyvek kötöttek össze engem a külvilággal.
Kedvenc könyveim a hálószobában, naná, hogy Harry Potter összes ott virít angolul :)
Másfelől csupán kíváncsiságból, állandó bűnömből :) Tisztán emlékszem egy gyermekként hallott dalra, Eszményi Viktóriától:
'Anyu mondd el nékem,
mert kicsi vagyok;
Nem vagyok buta,
csak még keveset tudok.
Anyu mondd el nékem,
mert kicsi vagyok;
Engem minden érdekel
és mindent tudni akarok.'
Idézet a régi blogomból, ahová már nem enged be gugli, de a 2010-es bejegyzés még mindig mérvadó.
Egyszóval ez most egy olyan alkalmazás/közösség/életstílus ajánló bejegyzés lett, hajrá, csatlakozzon mindenki a molyhoz! Kevesebb tévé, több értelmes könyv, sok-sok izgalmas poszt, ez vár rátok is :))
Nem meglepő módon, én a HP zónában szoktam aktív lenni, de itt a többi un. karcom is:
http://moly.hu/tagok/mariann_czenema/karcok
Ezúton is köszönöm minden Molytársamnak a kedvencelést, hihetetlen megtekintés számok díszítik a statisztikámat.
