Mariann könyvtára

http://www.chroniclebooks.com/blog/2017/03/29/indisputable-joy-things-neatly-arranged-rainbow-order/

Május hónap legalább annyira színpompás tud lenni, mint amilyen szivárványosan gyönyörű ez a kép :)
Jó szívvel ajánlom az eredeti blogbejegyzést, ahonnan a képet hoztam, LINK itt, az Encyclopedia of Rainbows, azaz a Szivárványok enciklopédiája könyv alapján készült ez a nagyszerű fotó.

No, de ennyi könyves nyálcsorgatás után, itt a szokásos havi szabadkozásom, habár darabszámra sokat olvastam, most 50 százalékban gyerekkönyvet.... azt hiszem ilyen hónapom még sosem volt, mióta molyolok.
(lassan négy éve)

Májusi olvasmányaim:

Szabó Magda szokás szerint a centenáriumi kihívásra került a kezembe, júniusra a Tündér Lalát tervezem.
A sikeres vizsgázás titkai és a Kilátás az erkélyről műveket még áprilisban kezdtem el olvasni, Neil könyvéről blogoltam is, a másikat csak a molyon értékeltem.

Szerintem sose fogom elolvasni az összes Janikovszky Éva könyvet, de mindig igyekszem kézbe venni egy-egy számomra még új darabot. A Hét bőrt azoknak ajánlanám, akik a 70-es, 80-as években voltak általános iskolások; rengeteg ismerős élményük lesz, garantálom. Üdítő kikapcsolódás volt, szokás szerint öt csillag.
(és ennek örömére, hogy ezt ide lepötyögtem, bemásolom moly értékelésnek is... ugye mondtam már, hogy vigyázat, csalok!?)

Várólista csökkentés volt a Ketten hiányoznak és a Hogyan öljük meg a férjünket?, ez utóbbiba beletört a bicskám.  Nem csillagoztam, mert nem olvastam végig, ugyanis a 70.oldalon, a férj nem-tudom-hányadik szeretőnél feladtam a sztorit. Az volt a bajom, hogy ez a Vavyan Fable szerű nyelvezet, meg humor nálam már nem nyerő, kinőttem/öregedtem belőle. Azon kívül nem vagyok féltékeny típus, én csak ajtót és legfeljebb a középső ujjamat mutatnám be megcsalatás esetén.
(Annál meg drágább az időm, h végigszenvedjem … Még odáig is, h csak lapozom és a párbeszédeket olvasom el.)




Vizsgaidőszak kellős közepén határtalanul vakmerő  voltam – kifosztottam a gyermekkönyvtárat :D
Itt az összes gyerekkönyv, amire pénteken gyorsan lecsaptam a közeli könyvtárban. Nagyobb részt újdonságként érkeztek, én meg előre elkértem őket a fészbúkon...

Emmának már felolvastam Boribon tojásfestős kalandját, belekezdtünk Mátéval a Galaktikus Atlaszba is - de azt őszintén megmondom, hogy nem gyerekbarát kötet, iszonyatosan nagy, hiába vékony, nehéz tartani felolvasás közben úgy, hogy a gyerkőc is lásson belőle. Azon kívül én az eredeti három részt, 4-5-6-os filmeket ismerem nagyon jól, az előzménytrilógiát már untam, a legutolsó részről meg csak social media infóim vannak :D nem biztos, hogy megfelelő módon olvasom, értelmezem a dolgokat... sőt, biztosan nem.
(Kicsit szerintem nehéz eldönteni, hogy ez milyen korosztálynak készült, mert kidolgozását, részletezettségét tekintve nyugodtan young adult is lehetne, de szerintem a legtöbb könyvtárban a gyermekrészlegbe fog bekerülni...)



Megmutatom már szélesebb közönségnek is, hogy mit találtam a könyvtártan vizsgára készülődve :) én egyértelműen ez a mindenevő típus vagyok, de hiányolom a felsorolásból az ismeretterjesztő irodalmat, mert bizony mi, felhalmozók azt is szoktunk olvasni :D

Én is elkezdtem összeírni egy molypolcra a nyári terveimet, és bár nyilván jóval többet tervezek olvasni, mint ami hirtelen rákerült, azért azt is észben kell tartanom, hogy melyik könyvtárban fellelhetőek.



És persze mindezek mellett lesz még két vizsgám júniusban, illetve 8/12 állok a várólista csökkentéssel, 5/7 a könyvmoly párbajon; már majdnem finishben vagyok velük!
Izgalmasnak ígérkezik ez a nyár :))


Nektek is sok élményt kívánok, már előre is, egy kis vidám dallal, éljen a nyár, az új hónap, a meleg, a fagyik, a jókedv, nevetés és a Minyonok ;)

Neil Gaiman munkásságát több műfaj jellemzi, írt már film forgatókönyvét, képregényt, költött verset, mesélt rengeteg fantasztikus mesét, egyaránt felnőttnek, gyermeknek; illetve vannak novellái, esszéi, amelyek a nagyközönség kevésbé szeret.
Mint a novellagyűjteményei esetén is gyakran illetik olvasói a vegyes tematikája és színvonala miatt kritikával; az újságírói, beszédmondói, előszavakat gyártói munkásságára is kénytelen vagyok ezt a jelzőt használni.
Igen, ez nem lett koherens válogatás, mégpedig szerintem azért nem, amit a bevezetésben pont ő maga mesélt el: hogy nem egy időben születtek a történetek, de még a válogatás koncepciója sem. Mikor már elrendezték a kiválasztott írásokat, akkor vagy Neilnek, vagy az ügynökének eszébe jutott még egy esszé, még egy tanulmány, még egy mű; és újra kezdték a válogatást, sorba rendezést.

Ez a kötet biztosan NEM való azoknak, akik sosem olvastak még Neiltől, ezzel kezdeni az életművét meglehetősen elrettentő hatású lenne. 
Kiknek való akkor?
Geekeknek. :D Igen, törzsolvasóknak és kockáknak, főleg azoknak, akik sci-fi és fantasy írók névsorát ismerik, merthogy Neil meglehetősen sokat mesél azokról az alkotókról, akiknek ő köszönheti a munkásságát.
Mesél persze a családjáról, gyerekkoráról is, és ha nem ír majd soha hivatalos visszaemlékezést, önéletrajzot, akkor ez a tanulmánykötet simán felfogható lesz majd annak.





Megmondom őszintén, nekem mindig fura volt, hogy Neil szinte minden meséje sötét, dark, morbid, depire hajló, és még a gyerekkönyvei is mennyire véresre, horrorisztikusra tudnak fordulni. Most jó pár önéletrajzi esszéje után megértem a Coraline-t vagy az Óceán az út végén-t, és csak azon csodálkozom, ámuldozom, hogy milyen remek kiutat talált magának.
A Gaiman szülők ugyanis nem nevezhetők normálisnak – szerintem-, habár nem bántalmazták őt, de súlyosan elhanyagolták gyerekkorában. A történet, mikor elmeséli, hogyan hagyták este tízig (10!) az iskolában, mert elfelejtettek érte menni; hogy hány órát töltött hétvégén a könyvtárban –gyakorlatilag szombat - vasárnapra beköltözött. … Vagy mikor elfelejtették a szülei, hogy szünet van a suliban, és kitették őt, a nélkül, hogy megnézték volna, hogy mi lesz a gyerek Neillel… akit végül a kertész kísért haza.
Szóval ezek után nem csoda, hogy megírta a gyermekkori rémálmát, Coraline-t, aminek az alapja az volt, hogy attól rettegett, egy szép napon hazamegy, a szülei elköltöztek, ő meg másik családdal találja szembe magát.

A könyvtár viszont mindig is menedék volt Gaiman számára, mint ahogy a sci-fi és fantasy alkotók által megálmodott számtalan mesevilág is. Az elődöket dicsérő sorait olvasva az jutott eszembe, hogy mennyire jó lehet ennyire ismerni azt a műfajt, illetve, hogy milyen kár, hogy az én műveltségem ebből a tekintetből hiányos.
No, de sebaj, majd itt lesz nekem Neil, és mesél valami briliánsat legközelebb.
Rajongóknak jó szívvel ajánlom kölcsönzésre, ez most nálam 4 csillag lett, merő elfogultságból :)

Moly adatlap:
https://moly.hu/konyvek/neil-gaiman-kilatas-az-erkelyrol

Tudom, ez egy könyves blog a fejléce szerint, de mivel az enyém, sorry but I'm not sorry - én határozom meg a témákat, és a tanulás amúgy is lefoglalja a napjaim, heteim nagy részét.
De a fő inspirációt most Bogi barátnőmnek köszönhetem, aki bár általában nagyon lelkiismeretes és alapos, azt írta, hogy a tegnapi napja teljesen elúszott... és valamiért úgy sejtem, hogy ezzel a problémával nincs egyedül ismeretségi körömben.

Hogyan kezd neki a tanulásnak?

Ez az ötlet Farkas Lívia (ismertebb néven Via, az urban.eve bloggere) könyvéből származik: Ennél zöldebb már nem lesz!
Mit írj fel rá?
Hogy hány napod van tanulni összesen, mikor vannak a vizsgaidőpontjaid, hány oldalt kell kijegyzetelni-tanulni összesen + milyen kihagyhatatlan programjaid vannak!


Tehát a 62 nagyon jól hangzik, de szombat-vasárnap kész csoda, ha be bírok egy-másfél órára zárkózni a konyhába, nem beszélve az alapfeladatokról: háztartás vezetése öt főre. (Mondjuk nekem főzni nem kell, anyám és anyósom is lelkesen szakácskodik :D)
Mindenesetre ha megvan, hogy melyik nap, hány órát tudsz tanulni, onnantól mehet a matek - tantárgyak lebontása kisebb egységekre.



Lehetőség szerint duplázd meg az időmennyiséget, ami egy-egy tantárgyra kijött, de mindenképpen számolj 30-50 % ráhagyással! Mert vannak váratlan helyzetek, sőt, tapasztalatom szerint, mikor nem ér rá az ember, akkor hajlamos beütni a krach; meg jöhetnek betegségek, fáradtság, vagy éppen kellemes program is, hogy egy külföldön élő barátod hazalátogat, és találkozna veled.

Alapesetként én azt javasolnám, hogy legalább négy-öt részre bontva tanulj egy-egy tantárgyat, mert bár lehet máról holnapra vizsgára készülni, de mint tudjuk az körülbelül Szenilla emlékezőtehetségét utánozza le.
Nálam most erről szó sem lehet, ahhoz hogy átvegyenek államilag finanszírozott képzésbe, legalább négy egésznek kell lennie az átlagomnak... egyszerűen muszáj tanulni, 660 ezer forint múlik rajta.


2., tipp:
Keress magadnak társat a tanuláshoz!!
Mégpedig több helyről, egyfelől a csoportodból, akivel össze tudod hasonlítani az információkat, ki-mit írt fel, mit fog kérni a tanár; és jó ha van felsős ismerősöd, aki már vizsgázott előtted, és tud tippet adni, netalán emlékszik a tavalyi kérdésekre :D Az utóbbi persze nem száz százalék, de iránymutató lehet, hogy mit tart fontosnak a tanár, mennyire mélységeiben érdekli az anyag visszamondása.


3., tipp:
Ne félj kérdezni!
Inkább légy az akadékoskodó mindenttudó, mint az, aki azért bukott meg, mert nem értette, hogy mit akar tőle az oktató, mi az elvárás.

Ne félj tananyagot kérni sem!
Inkább több legyen, mint kevesebb, még akkor is, ha csak egyszer tudott átolvasni; illetve mások jegyzete azért lehet érdekes, mert más információra helyezik a hangsúlyt, talán pont olyanra, amilyenre neked eszedbe se jutott.


4., tipp:

Tanulj időzítővel!
Pomodoro módszer, 25 perc megfeszített figyelem - öt perc lazítás módszere. Amennyibben nem ismered, keress rá, és tölts le egy ilyen appot a telefonodra.

Miért kell felállni? Mert jót tesz az izmaidnak, a kezednek, fejednek, nyakadnak, hátadnak, amik görcsösen feszülnek jegyzetelés, írás közben. Jót tesz a lábadnak, ami 25 perc alatt elzsibbad, de főként jót tesz a közérzetednek.
Mit csinálj a pihenő alatt?
Egyél, igyál, menj el mosdóba, és szellőztess! Friss levegő és a folyadék létfontosságú, tapasztalatom szerint.




5. tipp:

Iktass be pihenőnapokat, pihenőidőt is!
Mert amíg pihen az agyad, addig feldolgozza az addigi információkat, de könnyen bele is lehet fásulni abba, ha a gondolataid 90 %-át a magolás foglalkoztatja. (Rendes voltam, adtam 5-5 %-ot a pániknak és a nemtörődömségnek :D)
Hogy mit csinálj ezeken a napokon?
Próbálj mozogni, szabadba menni, barátokkal, családtagokkal kikapcsolódni; illetve ha ez nem megy, akkor olvass, nevess sokat!
Főleg a nevetés és a napfény jót tesz, endorfinokat termel.


Ha pedig kínozz a lelkiismeret furdalás, de nem bírod magaddal vinni a tanulnivalódat, mert olyan helyre mégy, olyasmit kell intézned, akkor olvass idegen nyelven, vagy tanulási tippeket, blogokat!
Ez utóbbi mindig jól jöhet, nyomára bukkanhatsz új ötletnek, az előbbi meg mindig jó elfoglaltság. Amíg nem az anyanyelveden olvasol, addig is használod az idegpályákat, edzed őket, de garantáltan más részét az agyadnak, mint magoláskor.
Én most Jane Austen Büszkeség és balítéletét olvasom franciául, mert magyarul és eredeti angol nyelven már olvastam. :) de van a kindle-en másik három Austen is franciául, meg a Kis herceg is.


6., tipp:

Mondj nemet, vállalj kevesebbet, ne vállalj plusz feladatokat!
Ez elvileg nagyon alapelv, de mégsem az.
Én is tudom magamról, hogy szeretek segíteni, szeretek jófej lenni, és általában mindenre igent mondok, vagy "öt perc múlva megyek"-et. De egyszerűen ez a hozzáállás luxus a vizsgaidőszakban! Igen, tudom, aki általában altruista, attól nehezen veszi a környezete, hogy hirtelen nem ugrik folyton, de muszáj vagy te kiállni önmagadért, a saját idődért!
Senki se fog helyetted elmenni vizsgázni...


7., tipp:

Szorosan az előzőhöz kapcsolódik: a légy off, mond le az online életed nagy részét arra a kis időre, míg túljutsz a vizsgákon.

"Annyira nem történik semmi a neten, hogy akár tanulhatnék is."

A felnőtt lét sajnos meglehetősen sok felelősségvállalással jár.

Remélem a bulikat nem kell mondanom, nem azt javaslom, hogy élj remeteként, de mértékkel :) a tanulás legyen az első, második és harmadik helyen, mikor összeírod a tennivalóidat.



8. tipp:
- van egy sima, olcsó asztali naptáram, ez a táskába bedobható, nem drága, elszakítható naptáram
- van sok-sok post-it lapocskám, a heti teendőimmel;
- és van egy csinos határidőnaplóm, úgynevezett napi agenda, vagyis naponként egy-egy oldal lebontású.
Hogy nézz ki nálam a tervezés?
Van egy havi lista, fixen beírt időpontokkal, a vizsgák, a fogorvos, a szülinapok stb.
De minden héten előveszem a kis post-it lapokat, és felírom a heti teendőket. Ezen a héten volt rajta egy kávézó, két torna, a fogszabályozás + rengeteg takarítós feladat + csekkek feladása, határidővel.
A múlt hetin szerepelt az ebédbefizetés, az egyetemi zh napja, és egy torna...

Ez a lapocska jön velem, illetve naponta húzom ki róla a változásokat.
Miért jó ez?
Látom mit intéztem el, ami a praktikusságán kívül jól eső érzés is. De tudni kell azt is, hogy a listákat frissíteni kell - vagy vasárnap este írom össze a következő heti feladatokat; vagy hétfő reggel az első kávé mellett.

https://www.facebook.com/dorkatamasir/

Van nekem egy Harry Potter és társkönyvei polcom a molyon, azon ez a tizennyolcadik elem; HP világot elemző könyvek közül a kilencedik, amit a moly tagságom alatt olvastam.
Megjegyezném, hogy egyfelől szerencsém volt, hogy ingyen (postaköltségért cserébe) megkaptam ezt a könyvecskét, de most olvasás után itt állok – hogy mihez kezdjek vele?

Merthogy nem jó, bár erre sugalmazhatott volna Görgey Etelka (Eta), a fordító, fanfiction körökben ismertebb néven Enahma véleménye, mely szerint ez egy nem túl jó könyv, nem kötelező elolvasni. Érdekes módon mégis voltak molytársak, akik lelkendező értékelést írtak, vagy éppen a mű hasznosságát dicsérték.
Khm, hát nem tudom… Azzal a meglátással talán egyet tudok érteni, hogy ha tesztet szeretnék készíteni, akkor ahhoz hasznos lehetne ez a kötet, habár ebben az esetben megint ott a de, hogy van kettő nagyon jó magyarul megírt HP tesztkönyv, azok pont elegek lehetnének.
(Azt megemlítem, hiszem személyesen ismerem mindkét mű szerzőjét, hogy alapos, okos, értelmes emberkék; az egyik a magyar HP rajongó oldal, a Lumos.hu alapítója; a másik szerző meg az egyik törzsgárdatag.
Ez itt a reklám helye: Huzsvai Dóra - Rose Kinga: Harry ​Potter tesztkönyv kezdőknek és haladóknak  ; valamint Tiszai Erzsébet: Harry ​Potter kvízkönyv )




De hát döntsétek Ti el, nyugodtan, nem kötelező csak rám hallgatni - direkt megkerestem a könyvecske amazon oldalát, bele lehet pillantani az első 13 oldalba és az indexbe, azaz tárgymutatóba.
Ha csak az elején nézzük a felsorolást, első fejezet, Ki kicsoda a varázs világban? (Who Who’s in the Wizarding World) már szembetűnő a kötettel szembeni problémám: hogy PONTATLAN.

Igen, Cedric Diggory szerepel a sorozatban, de csak egy könyvben, míg Remus Lupin négy részben is, és őt nem sorolja fel a mű a főbb szereplők között?!? Egyébiránt a Weasley családot is elintézi egy bekezdésben, lásd a linkelt amazon tartalom 11. oldalán. Ron nincs külön felsorolva, mert ugyebár minek is azt; de hiába említi a Főnix rendjét is, hogy később tárgyal majd róla – nincsenek se a tagok, se a múltjuk, se a történetük felsorolva.
Egyáltalán szinte senkit sem említ meg az emberi szereplők közül, egyetlen kivétel Dumbledore, de nincs szó se Harry szüleiről, se a tanárairól, se a Tekergőkről, háztársairól… és sorolhatnám vég nélkül.

Ez a kötet akkor jó, ha te olvasó a sorozatban szereplő tárgyakra, bájitalokra, rontásokra, varázslatokra – tehát a technikai részletekre vagy kíváncsi. Még ekkor is kezelheted óvatosan a leírtakat, nem véletlenül szerepel annyi fordítói lábjegyzet az egész könyvben.
Legnagyobb részt nekem is az volt a bajom, hogy nem értettem 100 százalékig egyet a könyv megállapításaival. Igen Narcissa Malfoy a hetes könyv néhány pillanatában tényleg megfélemlített asszony volt, de hogy állandó jelzőként, jellemző vonásként azt írjam le róla, hogy:  „She is not so much evil as afraid”.
Ez az evil szó annyira leegyszerűsíti a dolgokat, gonosz –nem gonosz, nézzük már fehéren-feketén a világot, hát biztosan azért lettünk a téma szakértői, nemdebár Ms Stouffer? :P

Szóval engem nem győzött meg, de megvárom, hátha még Fanni kézbe veszi. Roppant jóindulatúan adtam kettő csillagot, mert azért munka volt vele, mind szerzői, mind fordítói oldalon.
Ha amúgy vágytok valami újdonságszámba menő információra, akkor ajánlom inkább a HP filozófia és HP pszichológia műveket.
Ha meg végképp valami jóra vágytok, akkor olvassátok Eta ficét, a Boldog napok a pokolban Severitust :)

 

... és abból a nyolcból három felnőtt színező, csak hogy tudjam mire elhasználni a három különböző ceruzakészletemet is :))


Szép Májust kívánok Nektek, sok-sok jó könyvélménnyel!