MARIANN KÖNYVTÁRA

MTA könyvtára, saját fotó

Mit rejtenek a polcok? – könyvtárakról és könyvtárhasználatról az e havi Témázunk körbeposzt alapfelvetése, és valószínűnek tartom, hogy nem nagyon volt kérdéses, hogy miért kaptam ezúttal meghívást :) Amit persze nagyon-nagyon köszönök, igyekszem majd sok-sok saját fotóval meghálálni!

Könyvtárosnak lenni jó, azt tudom mondani így lassan két hónap munkaviszony után, és nemcsak azért, mert viszonylag egyszerű munka. A viszonylagot azért kell megjegyezni, mert bizony minden meló, ami emberekkel való foglalkozást, sok ember kiszolgálását jelenti, az macerás, de ha épp nincs semmilyen olvasónkkal semmi gond, egy könyvmolynak a földi Paradicsom sok-sok könyv között létezni.
Nem mintha az olvasásaim mennyiségét eddig ne tudtam volna a melóhelyen kívül kiélni, hiszen idén már többször említettem: bérletem van a 49 fiókkönyvtárral rendelkező Szabó Ervin hálózatba.
Tudok élni :D

MTA könyvtár, folyóirat olvasó

A bérlet ötlete nem az én fejemből pattant ki, hanem az egyik helybeli könyvtáros javasolta, mert nálunk a kerületben kettő fiókkönyvtár van, és még viszonylag közel, 40-45 perc utazással elérhető a Szent László téri nagykönyvtár, ahol egyedül 200 ezer kötet található.

Igen, kétszázezer, jól látjátok - ez az amiben a könyvtári rendszer egyedülálló, a rendelkezésre álló mennyiség. Én évi 200 könyvet olvasok, tehát a Szent László téri könyvtárat cirka ezer év alatt ki is olvashatnám... persze feltételezve azt, hogy nem kölcsönzök a munkahelyem 400 ezres állományából, vagy a KSH könyvtár 1 millió kötete közül, ahol szintén tag vagyok ;)


 A nagyobb könyvtárakban mind ilyen fémpolcok vannak, amik síneken elmozdíthatóak, ha ezeket a pofás kis kormánykerekeket elforgatják. Ilyen van nálunk, de az OSZK-ban, a nemzeti könyvtárunkban; a KSH-ban, az MTA-ban, a Központi Szabó Ervinben is.
Helytakarékos, és rengeteg súlyt elbír, meglepő módon pedig nem olyan nehéz tekerni sem, nálunk két nő is van a raktárban, az egyik pont a raktárvezető.

Olvasóterem, OIK, még olvasók előtt

Hozzánk évi 3,500 Ft-ért lehet beiratkozni, a KSH-ba 3 ezerért, a FSZEK (Szabó Ervin) könyvtári bérlete évi 9,400 Ft. Ez utóbbi biztos drágának tűnik elsőre, de 49 helyre tudsz vele menni kölcsönözni, könyvtáranként 8 darab könyvet tudsz kihozni egy hónapra.


(Háromezerért elhozhatsz 24-32 ezer Ft értékű könyvet.)


Nálam már évek óta az a szabály, hogy mivel kevés helyem van itthon, csak azokat a könyveket veszem meg, amiket már elolvastam, és biztosan tudom, hogy szívesen elolvasnám újra.
Minden másra ott a tagságim, amiből persze nem árt többnek is lenni, mert mindegy könyvtár gyűjtőköre kicsit más.


KSH-ban minden van, ami az OSZK-ban, a nemzeti könyvtárban is, tehát a nagyon ritka, megszerezhetetlen egyetemi szakirodalomért azt a két könyvtárat kell rohamozni. Szabó Ervin fiókok esetében kicsit a helyi könyvtárosokon múlik az állomány, ők kérhetnek a központtól. Kőbányán meglehetősen gyakran találkozom egyik kedvenc műfajommal, a non-fictionnal, vagyis ismeretterjesztő, gazdasági, marketinges, önfejlesztő, pszichológiai könyvekkel. A HVG könyveknek külön polca van, de elég jelentős a könyvtári tanulmányokhoz szükséges szakirodalom, ETO táblázat, Hajdú tanárnő osztályozáselmélet tankönyve, vagy éppen Monok István könyvtörténeti munkái. Ezeken felül olvasáspedagógiai művek is számosan megtalálhatóak, külön van gyereknevelési könyves részleg, és elég sok feminista olvasmány is :)


A kerületi két kisebb FSZEK mindegyike kicsit más profilú, talán a kisebbikben több a szórakoztató kötet és a gyermekkönyv, míg a a kerületközpontban található nagyobb könyvtárban a fajsúlyosabb szép- és szórakoztató irodalom túlsúlya jelentős.
Tehát ki kell tapasztalni, mert minden könyvtár picit más, más közönséget is vonz be, más programokat is szervez.

Végül két moly zónát ajánlanék a figyelmetekbe, az egyik a poszt címadója is: Könyvtárba járunk! zóna, ahol láthatjátok, hogy melyik könyvmoly milyen klassz könyveket vett ki. A másik pedig a Könyvesboltban/könyvtárban történt zóna, ahol életünk kicsit árnyasabb, morbidabb, vagy éppen viccesebb oldalát mutatjuk be :)
Ezen a héten az überelhetetlen hajmeresztő sztori a könyvszekéren árusító lányé, akinél könyvégetésre kerestek könyvet (sicc!)



Körbeposztolók:

2019. október 24. (csütörtök) 18:00
Helyszín: Országos Idegennyelvű Könyvtár, nyelvstúdió (1056 Budapest, Molnár utca 11.)

A Skandináv Ház Alapítvány skandináv könyvklubjában minden alkalommal vendégül lát valakit, aki kedvenc skandináv könyvét ajánlja.
A kötetlen beszélgetésekre szeretettel várunk mindenkit, aki szereti a skandináv irodalmat, szívesen megosztaná másokkal olvasmányélményeit, meghallgatná másokét, és eltöltene velünk egy hangulatos estét.

A könyvklub helyszíne az Országos Idegennyelvű Könyvtár, ahol Magyarország Legészakibb Könyvespolca is található.
A rendezvények ingyenesek, de regisztrációhoz kötöttek.
Regisztráció ➡️ regisztracio@skandinavhaz.hu.

Facebook esemény: https://www.facebook.com/events/2498339733745102/

https://ryanholiday.net/

"Rólad reális a kép az Fb-én?"
Ezt a kérdést egy gimnáziumi osztálytársamtól, barátnőmtől kaptam még augusztusban, és érdekes módon cipelem magammal azóta is. Sokat merengtem azon, hogy vajon írjak-e, válaszoljak-e nyilvánosan, vagy csak elég az, hogy messengeren annyit írtam ki, hogy kösz, igen, reális.
Legalábbis igyekszem csak arról írni, posztolni, ami tényleg megesik velünk, velem, mondjuk ebben a hónapban sem erőm, sem időm se lett volna másra.

Melóhelyen többen említették, hogy nem látszik rajtam a három gyerkőc, de én érzem, hogy vannak napok, amikor tisztára mókuskerék az élet, reggel rohanás az iskolába, aztán a busz-metró-gyaloglás után munkahelyen 8 óra, szaladás a vonathoz, és haza. Itthon meg vár a mosogatnivaló, a mosnivaló, a vacsoráztatás, fürdetés, esti mese. Már amikor reggeles műszakban vagyok, hiszen hetente kétszer déltől este nyolcig vagyok a könyvtárban.

Egyelőre még bírja a család is, én is, - ezt le is kopogom. Mosolyogva megyek be, úgy érzem, hogy ott vagyok, ahol szerettem volna lenni, a néha különc olvasókat meg nem szabad lelkére venni a könyvtárosnak.
(Mondjuk pénteken, mikor este 8.10-kor szaladtam három utcát a metróig, hogy biztosan elérjem a fél kilences vonatot, még nem így mormogtam magam elé :D)




Nyilván ami kimaradt ebből a hónapból, az a blogírás, arra már nem jutott sem időm, sem energiám. Itt jegyezném halkan meg, hogy amíg le nem adtam a szakdogámat, addig ez a helyzet fenn is fog maradni, két kiadónak már jeleztem is, hogy nem tudok idén több recenziót vállalni.
Valahogy ez a kösz, de nem mondat egyre előbb hangzik el a számból, vagy röppen ki az emailekben, de egyelőre tanulom, szokom még az új életet én is. És akkor még nem beszéltem a januári záróvizsgáról, amire viszont már feljelentkeztem..


Amiket szeptemberben olvastam:

Walt Disney – Lilo és Stitch
Agatha Christie: Halloween és halál
Bálint Ágnes: Mazsola
Ryan Holiday: Ego Is the Enemy
Agatha Christie: Macska a galambok között
Agatha Christie – Charles Osborne: Feketekávé
Bálint Ágnes: Megint Mazsola
Varró Dániel: Akinek a foga kijött
Varró Dániel: Nem, nem, hanem
Szabó T. Anna: Kerített tér
Agatha Christie: Mrs. McGinty halott
Michelle Obama: Így lettem
Bálint Ágnes: Mazsola és Tádé
Daniel Keyes: Virágot Algernonnak




Hát nem mondhatnám, hogy hihetetlenül sok komoly, vagy világmegváltó olvasmányt sikerült szeptemberben fogyasztanom, mivel több mint egy hétig tartott, mire rájöttem, hogy milyen módszerrel tudok egyáltalán naponta olvasni, úgy, mint eddig.

Vannak BKV-és könyveim, vagyis olyan könyvek, amiket utazás (busz, metró, vonat) közben fogyasztok, ezek voltak az Agatha Christiek, de például az Algernon is.
Mazsola könyvek esti mesék voltak, napi két mesét olvastam fel a 7 és 9 évesnek, most pedig Rémusz bácsi meséibe kezdtünk bele.
Michelle Obama önéletrajzát majdnem egy hónapig olvastam, mert 400 oldal feletti, és az a furcsa köztes méret A4 - A5 között, ami pont nem cipelés, utazóbarát. Lehúzza az ember kezét a könyv, magyarán szólva, jó kis kemény fedeles kiadvány.
Varró Dani könyveit és Szabó T. Anna verseskötetét pedig bent olvastam el, míg nem jöttek olvasók :)

Tehát párhuzamosan olvasok több könyvet is, ez a taktika vált be leginkább. Plusz megosztom veletek még azt is, hogy mit szoktam csinálni, ha tudom, hogy extra hosszú napon, vagy nagyon sok programmal terhelt napunk lesz odabent: podcastot hallgatok.
Viáék (urban.eve) már két podcastot is gyártanak, a Lecsó legutóbbi része a klímavédelemről szólt, míg a Kiköltöztünkben a Brexit rész volt nagyon klassz :)

Popkult, csajok, satöbbi két házigazdája Tünde (Lobo, Olvasónapló bloggere) és Brigi, akik két részben is tárgyalták a könyvmoly problémákat, például az újraolvasást, ekönyv - hagyományos könyv kérdéskört, vagy szóba került Gwyneth Paltrow könyvkurátora is. Jobb későn, mint soha alapon, a lányoktól több részt is letöltöttem, egyelőre visszafelé fogyasztom az adásokat - bár, ha jól számolom, akkor pont a héten érkezik új rész :D

Kicsit persze nehézkes minden hangot pontosan hallani, meglepő módon a busz mellett a négyes metró nagyon hangos, de sebaj, reggel meghallgatok egy részt, és hazafelé újrázom belőle ;)
De kitűnő szórakozás tud lenni ruhahajtogatás, mosogatás, vagy krumplipucolás, főzés mellett is, podcastot fogyasztani.

Szóval, ez a reális kép, nem tudom, hogy ebből melyik közösségi médiára mi látszódik. Ha hét közben friss tartalmat kerestek tőlem, azt az Instagramon találhatjátok meg, oda általában kétnaponta teszek fel új képet.