MARIANN KÖNYVTÁRA

Forrás Kosztolányi Dezső: Beszélő boldogság Beszélni kell most énnekem. Szeretnek. Szeretnek engem, boldogság, hogy élek. Beszélni kell mindig, s nem embereknek, hogy vége már, eltűntek a veszélyek. Beszélni égnek, fáknak és ereknek, neked, ki nagy vagy, mint az űr, te lélek, s nincsen füled sem, látod, én eretnek, csupán neked, a semminek beszélek. S ki hajdanán lettél a fájdalomból, mely a vadember mellkasába tombol és a halál vas-ajtain dörömböl, most megszületsz belőlem és dalomból, minthogy kitörve rég bezárt körömből, ujjongva megteremtelek örömből. *** Vers forrása: https://moly.hu/karcok/1010316

Amíg a járványügyi helyzet miatt zárva tartunk, szerdánként KVÍZ játékra hívjuk az érdeklődőket! Érdekel többek között, hogy hol született vagy hogy milyen különleges állatot nevelt Flannery O’Connor otthon? Töltsd ki első kvízünket! Kvíz: https://www.quiz-maker.com/QN1GCAJ „Egyre kényelmetlenebbül érezte magát. Úgy okoskodott, hogy ha egyszer nincs mit mondani, akkor minek beszéljen.” /Flannery O'Connor: Minden összefut/ 95 éve ezen a napon született Flannery O'Connor amerikai írónő, aki az 1950-es évek Amerikájában élt és alkotott. Irodalomkritikusok a 20. század egyik legkiemelkedőbb szerzőjeként tartják számon. Az írónő elismertségét mutatja, hogy halála után az amerikai irodalomban külön díjat alapítottak a neve után (Flannery O’Connor Award for Short Fiction). Könyvtárunkban fellelhető művei: ▶️ https://bit.ly/2J80Pnl (Kép forrása: https://bit.ly/2wk3GXL)

FÜLSZÖVEG: „A rózsaszín a kedvenc színem. Régebben mindig azt mondtam, hogy a fekete, mert az menőbb, de valójában a rózsaszín minden árnyalatát imádom. Ha veszek valami kiegészítőt, szinte mindig rózsaszínt választok. Rendszeresen olvasom a Vogue-t, és ezt nem iróniának szánom, bár talán annak tűnik. A szeptemberi kiadást egyszer még a Twitterre is feltettem.” Roxane Gay humoros, éleslátó írásai végigkísérik a színes bőrű nő útját, az utóbbi évek kulturális mérföldkövei mentén kalauzolva az olvasót, és kommentálják a feminizmus mai állását (például az abortusz kérdésében). Esszéiből egy rendkívül éleslátó nő portréja rajzolódik ki, aki arra törekszik, hogy megértse önmagát, a társadalmat, amelyben él és a kultúrát, amelyben szocializálódunk. A KÖTET ITT VÁSÁROLHATÓ MEG -20% KEDVEZMÉNNYEL ! :) Magamhoz képest rengeteg ideig, 9 napig olvastam Roxane Gay esszékötetét, amire Tünde, az Olvasónapló bloggere hívta fel a figyelmemet, még pár évvel ezelőtti bejegyzésébe

Szabó Lőrinc: A kíváncsiság Akkor lettem kíváncsi. Mire? A mindenség tündöklő titkaira, arra, ami adat és gondolat s ami csak villózik e név alatt, a képre kint, a tükörképre bent, s amit a tükör önmaga teremt. A valóság üres kereteit építgettem, mint méh a sejtjeit, s vártam, amit majd a tapasztalat gyűjt bele, a mézet, az igazat. És gyúltak bennem álmok és csaták, hitek próbái, pörök, kritikák, szedtem magamban, okkal, oktalan, ami jött, por, mag, pelyva, színarany: száz éden zárult, nyílt száz új szezám, s csak én maradtam igazi hazám, én, a néző… Azt adja a világ, amit belelát a kíváncsiság. *** Vers forrása: https://moly.hu/karcok/1109036

Forrás MAGÁNYOS FA A PARTON Ne csapj le rám, fejsze, ne sodorj magaddal szél egyedül állok itt, akár az elátkozott s tudom, panaszaimat sem hallja meg senki miket tagjaim remegései kisérnek. Valaha erdő állhatott itt és körülvettek testvéreim, hozzám hasonló valamennyi örömük és bánatuk olyan, mint az enyém összedugtuk fejünket s száz erős karjukkal megsimogattak, miközben bársony rügy fakadt és illatos virág nyílott rajtuk nevetve. Miért ily haragot tartó felettem az ég gyökereim miért tengnek a málló homokban? Lám, egyik évszak elvonul a másik után és megvénülök majd anélkül, hogy egyszeris vőlegény, vagy szép menyasszony lehettem volna. Milyen lehet a világ e holt partokon túl? Olykor benézek a ringó folyó tükrébe s látom nem kellhetek én már többé senkinek csak állok itt az éhes, zümmögő legyek között s kegyetlen viharok tépik sárgult fürtjeim. *** Vers forrása: MEK

FÜLSZÖVEG: „Mindig ​lesz olyan, hogy Anglia" VI. György, a dadogását rendkívüli erőfeszítéssel fejlesztő brit uralkodó II. Erzsébet apja és elődje volt. Beszédhibáját, amely súlyosan korlátozta volna a nyilvánosság előtti szereplésekkor, egy tapasztalt, ám felettébb furcsa módszereiről híres logopédus segítségével küzdötte le. Kettejük története, amely A király beszéde című könyv és a belőle készült, Oscar-díjas film révén vált világhírűvé, a második világháborúban is folytatódott: Lionel Logue, a tanár továbbra is bejáratos volt a Buckingam-palotába és fontos szerep hárult rá: támogatta a királyt Dunkerque sötét napjaiban és a normandiai partraszállás idején az 1945-ös végső győzelemig – és még azután is. Peter Conradinak, a Sunday Times újságírójának és Mark Logue-nak, Lionel unokájának könyve bőséggel merít a Logue-archívum kivételes anyagából: Lionel és tüzes felesége, Myrtle hátrahagyott naplóiból, levelezéseiből és más dokumentumokból. Remekbe szabott portrét fe

Forrás CSALFA SUGÁR Kis bokor, ne hajts még,    Tél ez, nem tavasz; Kis lány, ne sohajts még;    Nem tudod, mi az. Bokor új hajtását    Letarolja fagy; Lány kora nyilását    Bú követi, nagy. Szánnám a bokorkát    Lomb- s virágtalan: S a lányt, a botorkát,    Hogy már oda van! (1880. márc. 16) *** Vers forrása: MEK

Katalisten, a könyvtárosok belső levelezési rendszeren keresztül kaptunk meghívót a mellékelt könyvtári konferenciára, ami látszólag nem teljesen vág az OIK profiljába. Megvallom őszintén, hogy én ki is töröltem első olvasás után a felhívást, de Sárközi Andrea, a Zeneműtárunk vezetője úgy gondolta, hogy ez az esemény jó alkalom lehet ötletek gyűjtésére. Az első előadásban Pusztai Ádám gamification designer beszélt egyfelől a saját oktatási tapasztalatairól, másfelől arról, hogy miként lehet a játékosítást (gamification) felhasználni látszólag kevéssé kapcsolódó határterületekkel. Azt hangsúlyozta példáival, hogy játékszerűvé kell tenni a könyvtári élményt, például a könyvtárvezetést, a foglalkozásokat, de akár a Facebook oldalt is. Ádám előadása szórakoztató, mégis ötletgazdag volt, én mindenképpen szeretném majd kipróbálni, akár több, korcsoportonként változó formában is az ötlettára pár receptjét. Waldinger Dóra a szombathelyi Berzsenyi Dániel városi könyvtár tájékozt

Kosztolányi Dezső: Ének a tavasz elé Kelj bársonylombú, halk lehelletű, borús tavasz a völgyön és hegyen, hogy majd ha eljön az idő, legyen a sebre fű. Tavaszi erdő, jó szorosra fond sűrű, sötét lombod hálózatát, hogy majd ha éjjel elbúvunk alád, födjön a lomb. Kegyes Természet, szánd meg a magyart, adj néki ágyat, sátoros vadont, nőjön a sebre ír, a búra lomb, s a sírra hant… 1906 *** Vers forrása: Robinson karca