A hét költője - Kosztolányi Dezső: Beszélő boldogság

Forrás Kosztolányi Dezső: Beszélő boldogság Beszélni kell most énnekem. Szeretnek. Szeretnek engem, boldogság, hogy élek. Beszélni kell mindig, s nem embereknek, hogy vége már, eltűntek a veszélyek. Beszélni égnek, fáknak és ereknek, neked, ki nagy vagy, mint az űr, te lélek, s nincsen füled sem, látod, én eretnek, csupán neked, a semminek beszélek. S ki hajdanán lettél a fájdalomból, mely a vadember mellkasába tombol és a halál vas-ajtain dörömböl, most megszületsz belőlem és dalomból, minthogy kitörve rég bezárt körömből, ujjongva megteremtelek örömből. *** Vers forrása: https://moly.hu/karcok/1010316