2019. április 30., kedd

Szobotka Tibor: Bánom ​is én



FÜLSZÖVEG:

Három ​megsárgult füzet és néhány kitépett lap, a Szobotka Tiborra oly jellemző, jobbra dőlő betűkkel teleírva. Ebben a formában kerültek elő nemrég az író hagyatékából az 1953–1961 közötti évekről tanúskodó naplói, melyeket most első ízben vehetünk kézbe a Bánom is én című kötetben. 
De vajon kifaggatható a múlt? És mi történik, ha egyszerre többen is szóra akarják bírni? 
Szobotka Tibor naplóit forgatva az ember könnyen úgy érezheti, hogy feljegyzéseinek olvasása valójában dialógus. Olyan párbeszéd, melyben az író, az olvasó és az író felesége beszélget egymással. 
Szobotka is javította utólag saját szövegeit, egyes részeket gondosan kitörölt vagy átsatírozott. Ám a naplókat férje halála után Szabó Magda is ellátta széljegyzetekkel. „Ezt hiába radíroztad ki, erre emlékszem” – írja egy helyen az írónő. Az efféle megjegyzések, illetve az egyes lapok tetejére írt kérdések teszik igazán elevenné a szöveget.
Az író kezdetben a napi események tényszerű megörökítésére törekedett, feljegyzései által megismerhetjük mint tanárt, egyetemi oktatót, műfordítót és irodalomtörténészt. Az idő múlásával, a nehéz, zaklatott életkörülmények hatására azonban egyre gyakoribbá válnak a történésekhez fűzött kommentárok, reflexiók, melyekből nyomon követhető az elszenvedett méltánytalanságok nyomán beinduló érzelmi hullámvasút, ami egész életét végigkísérte. 
A feljegyzésekben természetesen felesége, Szabó Magda szereplőként is állandóan jelen van. Munkásságának egyik legfontosabb időszaka, prózaíróvá válásának folyamata is elénk tárul, csakúgy, mint a kapcsolati háló, a szellemi-kulturális közeg, amelybe a házaspár tartozott. Feltűnnek a korabeli művészeti élet szereplői, s érzékletes képet kaphatunk arról, hogyan teltek az ötvenes években az író házaspár hétköznapjai és ünnepei. 
Szobotka Tibor naplói tehát személyes és kordokumentumok is, melyek visszarepítenek minket az időben. Így lesz ez a kötet meghívó a múltba, melyet Szobotka Tibor küldött nekünk.

A REGÉNY ITT KAPHATÓ A KIADÓ WEBOLDALÁN KEDVEZMÉNYESEN :))

https://hu.wikipedia.org/wiki/Szobotka_Tibor


Nehéz helyzetben vagyok, mikor Szobotka Tibor naplóit kell véleményeznem, mert nagyon ambivalens érzelmeket váltott ki belőlem olvasás során. 
Kezdjük talán azzal, hogy nálam ez a harmadik naplókötet a Szabó Magda-Szobotka Tibor házaspár életéből, olvastam kétszer a Megmaradt Szobotkának című kötetet, valamint a Nyusziékat is, csak a Liber Mortis (Halottaskönyv) van hátra. Ha szabad nagyzolva fogalmaznom, azt tudom írni, hogy lassanként a házasságuk egész történetét láttam már, kivéve a magányos véget. 
A házaspárról szóló naplók sorrendje is az, amit én követtem olvasás során véletlenül is, a Megmaradt Szobotkának legnagyobb része Szobotka Tibor fiatalságáról, házasság előtti életéről szól, és Szabó Magda annak idején férje halála után, gyászmunkát végezve szerkesztette, dolgozta át, adatta ki. 
A Nyusziék Magdus naplói, a kötet egy része szinte intimitásba hajló beszámoló, jó néhányszor erotikába is torkollik. A Bánom is én viszont a lehető legizgalmasabb szakasz: Szabó Magda írói pályafutásának elindulását rögzíti írásban. 

A molyon van fenn egy vélemény, hogy mikor Szobotka nem volt éppen beteg, akkor roppantul lehangoló kedvű volt, és én ezzel teljes mértékben egyet tudok érteni. Ez a kötet csak 250 oldal, mégis nehezen bírtam végigolvasni, mert meglehetősen depressziós hangvételű volt, eltekintve talán az 1957-58-as évektől, mikor Szobotka a felesége művei ügyében járt el. 
A Bánom is én kötet 1953 és 1954 naplóival kezdődik, mikor a házaspár mindkét tagja tanít, de Szobotka majd megőrül tőle. Nem tud, és nem is igazán akar tíz év körüli kisgyerekeket oktatni, habár annak is gratulálok, így utólag is, aki egy ennyire melankolikus embert tanárnak nevezett ki. 
Rengeteg pénzügyi gonddal küzdenek, de minden követ megmozgatva végül 1954-ben sikerül Szobotkát áthelyeztetni az Eltére, titkárnak. Nem mondhatni, hogy ez az állás örömmel töltené el, de a fizetés jobb, mint amit tanárként keresett. 

Az 1956-os naplók hiányoznak, Szabó Magda rá is kérdezett az 1957-es napló elején: „Hol az 56-os, szívem?” Valószínűleg elégett, a Jaffa kiadóban azt mesélték nekem, hogy az Újhold kör tagjai, Nemes Nagy Ágnes, Lengyel Balázs, Mándy Iván, Mészöly Miklós, Ottlik Géza egymás otthonaiban rejtegették egymás műveit, Lengyel Balázs így is börtönbe került 1956 után. 
1957 viszont szerencsés év Szobotka Tibor számára, az egyetemen oktatói állásba kerül át, mégpedig a világirodalmi tanszékre. Ez az év azért is jelentős a házaspár számára, mert bár Szabó Magda még tanít, a férj már kanosszát jár azért, hogy kiadják felesége műveit. 
Nagyjából innentől a naplók azt a hihetetlen munkát közvetítik, amiért én nagyon felnézek Szobotka Tiborra, fordítás, óravázlat gyártás közepette, a közben, hogy vezette a háztartást, mert SzM azért nem volt a szakácsnők gyöngye, szerkesztője és irodalmi ügynöke feleségének. 
Az 1957-es napló második fele szinte semmi másról nem szól, mint hogy Szobotka hetente bejár a Szépirodalmi, a Magvető és az Ifjúsági (manapság Móra) könyvkiadókhoz, és alázkodik, kér, követel, rábeszél mindenhol mindenkit, csak hogy kiadják Szabó Magda valamelyik kötetét. 
Végül 1958 márciusában érkezik el a boldog pillanat, boltokba kerül a Freskó, azt követi a Mondják meg Zsófikának, a Bárány Boldizsár, és nem csak anyagi szempontból indul be a házaspár élete, hanem SzM karrierje is.

Aztán az 1959/60-ra kiderül az is, hogy Szobotka műveire sajnos még mindig nincs kereslet, hiába adja ki a Megbízható úriembert 1959-ben, haláláig, és azután is megmarad Szabó Magda férjének.
Pedig saját jogán is alkotott, mint műfordító is, naplóiban panaszkodik Agatha Christie Nyaraló gyilkosok című művére; 1957-től dolgozik 1960-ig a Forsyte-Saga regény-cikluson (azt SzM is fordította, az első pár részig) és 1958-ban felkéri Janikovszky Éva, az Ifjúsági (Móra) kiadónál, hogy dolgozza át Karinthy Frigyes Alice Csodaországban fordítását. Fordítói tevékenységének legismertebb darabja J. R. R. Tolkien világhírű fantasy-író A babó (más fordításokban: A hobbit) című művének eredeti magyarítása.



Mint írtam a véleményem elején, nehéz helyzetben vagyok, kinek ajánlanám ezt a könyvet. Nyilván Szabó Magda rajongói el fogják olvasni, mert nagyon fontos kiegészítő kötete SzM életművének. Ha szabad ilyet ajánlanom, akkor nem árt, ha előtte a Megmaradt Szobotkának vagy a Nyusziék kötetet is elolvassa az olvasó, mert főleg a Megmaradt Szobotkához képest eszméletlenül elképesztő, hogy egy magába fordult ember mennyire képes volt alárendelni magát, energiát azért, hogy megvívja a kiadói csatákat a felesége, szerelme kedvéért. Tisztára romantikus dolog volt tőle, noha eléggé le is szívta az életenergiát, mert már az 1959-től betegeskedett. 
Viszont arra felhívnám a figyelmet, hogy minden dicséret ellenére a Bánom is én egy meglehetősen lehangoló, gyakran pesszimista kötet, nekem csak ötven oldalanként sikerült elolvasnom, közben szüneteket kellett tartanom.

Személyes preferencia is, de én meglehetősen utálom a lábjegyzetes könyveket, az meg pláne nem érdekel, hogy melyik mozifilm cím említése, kinek, minek a rendezői munkájának része, mikor adták ki. Kicsit fura volt az is, hogy minden név, legyen az valós személy, vagy irodalmi utalás le lett lábjegyzetelve – engedtessék meg, hogy az olvasó a „kivettem Hemingway Öreg halászát” megjegyzést csak talán saját kútfőből, hozott tudásanyagból is értelmezni tudja, végül is ez a cím kötelező irodalom.
Igen, a naplók kívánnak némi olvasottságot, műveltséget, nem is ajánlom, hogy akár Szabó Magda életművét, akár Szobotkáét ezzel kezdjük neki, de talán megismernők az Ulyssest, vagy Keats, Swift, Thomas Mann, Trencsényi Waldapfel Imre, Hruscsov nevét – engem csak felbosszantottak ezek a lábjegyzetek. 
4 csillag a lehetséges ötből.



Köszönöm a könyvet a Jaffa kiadónak!



2019. április 29., hétfő

A hét verse - Várnai Zseni: Orgona



Várnai Zseni: Orgona

Rajtam a tavaszi szelek orgonálnak,
talán ezért hívnak engem orgonának,
április vad kedve suhogtatja ágam,
azután megfürdöm fényes napsugárban.

Orgona, orgona,
illatos muzsika,
zengő és libegő lila virág...
fürtjeim lengetem,
illatom pergetem,
szakíts le hát engem,
s légy boldog te világ,
légy boldog te világ!

Bimbaim bomlanak, virágdíszben állok,
már csak éppen május elsejére várok,
s dús lila fürtjeim zászlaját kibontom,
s orgonaillatom a világra ontom...

Orgona, orgona,
illatos muzsika,
zengő és lebegő lila virág...
fürtjeim lengetem,
illatom pergetem,
szakíts le már engem,
s légy boldog te világ!
Légy boldog te világ!

***
vers forrása:
http://central.budapesti.info/mesebirodalom/viragokrol_szolo.htm

2019. április 25., csütörtök

Digitális gyűjtemények - új hírek, linkek 2019-ben

Forrás: openculture.com

Bejegyzésemben igyekszem időrendi sorrendben számba venni a világszerte egyre rohamosabban zajló, és széleskörű digitális projekteket.

Elsőként a British Library által digitalizált és közreadott, Leonardo Da Vinci jegyzetfüzetét emelném ki, a Codex Arundelt.
Az 570 képet tartalmazó kollekció 1478 és 1518 között örökítette meg a középkori lángelme terveit, jegyzeteit, olasz nyelven.
A feljegyzések tartalmaznak személyes jellegű bejegyzéseket is, de a legtöbb diagram, egyszerűbb vagy részletesebb rajz, tervrajz, a tudomány és a művészetek világához kapcsolódik.
Da Vinci jellegzetes egyedi írása balkezes tükörírás volt, vagyis jobbról balra haladva kell olvasni ezeket a jegyzeteket is. A kódexet azért hívják Arundelnek, mert Thomas Howard Arundel második grófja, Norfolk hercege vásárolta meg Olaszországban a különleges kiadványt, majd leszármazottai hagyták azt a Királyi Társaságra (Royal Society) 1667-ben.
A mellékelt képen látható, hogy Da Vincit foglalkoztatta a függőhíd építés lehetősége, de rajzaiban megtalálhatók az ejtőernyő, a helikopter, a tengeralattjáró vagy a gépkocsi őseiről készült elképzelései, mintegy 300 évvel megelőzve korát.


Szintén középkori, és a British Library projektje volt egy herbáriumCotton MS Vitellius C III., mely óangol nyelven közölte az akkori orvosokkal, hogy melyik növényt milyen bajra, betegségre érdemes felhasználni. A kódex érdekessége, hogy latinból fordították a tudnivalókat át óangolra, valószínűleg a 11.században, Canterbury-ben, vagy Dél-Angliában. További szövegverziók, javítások kerültek a fóliánsok szövegébe a 12.-13. században, illetve ekkor alakították ki a kódex fejezeteinek számozását is.
Manapság talán egyetlen figyelemreméltó és a populáris kultúrához kötődő vonása a herbáriumnak az, hogy megemlíti a mandragórát, "amelyik éjszaka világít és menekül az embertől" - talán J.K.Rowling innen is ismerhette a fantáziabeli növényhez kapcsolódó anekdotákat.


Mandragóra 



 Harvard’s Houghton Library digitalizálta gyűjteményének egy igen becses darabját, Virginia Woolf, az Orlando és Mrs Dalloway írójának személyes fotóalbumát.
1919-től öngyilkosságáig, 1941-ig tartalmaz képeket a keményfedeles, papír album, családtagokról, nyaralásokról, háziállatokról (macskákról, kutyákról) és a Bloomsbury irodalmi társaság tagjairól. Nem minden kép alatt szerepel aláírás, E.M. Forster, a Szoba kilátással, Szellem a házban szerzőjét megörökítő fotók alatt minden esetben. Ellenben a kutatók így is azonosítottak még jó pár ismert arcot, nevet: John Maynard Keynes közgazdászét, de szerepel még a képeken Lytton Strachey, akitől magyarul két angol királynőről szóló műve jelent meg. (Viktória királynő, Erzsébet és Essex)
A fotók olyan családi eseményeket is megőriztek, mint bowlingozás a kertben, viszont az albumba elhelyezett képek sorrendje tetszőleges, évszám nélküliek a képek.

Forrás



1890-ben hunyt el, de a mai napig nagy hatással van a világon mindenhol, mindenkire Vincent van Gogh holland festőművész, a posztimpresszionizmus egyik legnagyobb alakja.
Van Gogh nem ismert kompromisszumot és nem tudta magát alárendelni semminek. Pályája az emberi és alkotói szenvedés szélsőséges állapotait sűrítette magában. Az impresszionisták nem ismerték el és kinevették, de festészetében szinte minden eljövendő művészeti ág jeleit fel lehet fedezni. Azok közé a művészek közé tartozott, akiket csak haláluk után ismertek el.
Manapság a legnagyobb múzeumok őrzik féltve van Gogh felbecsülhetetlen értékű képeit, éppúgy jelen van a Modern Művészetek Múzeumában, Metropolitan Múzeumban (mindkettő New Yorkban található), mint a párizsi Musée d’Orsay-ben.
Legtöbb művét mégis hazájában, Amszterdamban őrzik, a róla elnevezett múzeumban. A Van Gogh Múzeum 1,483 műve azonban online is elérhető, megnézhető, sőt le is tölthető.


Önarckép, 1887



1919-ben, tehát pont száz éve alapította a német építész, Walter GropiusBauhaus művészeti eszmét, mely a 20.század elején mozgalommá nőtte ki magát. A letisztult, egyenes, építészetben megszokott stílusjegyek átszivárogtak a képzőművészetbe, formatervezésbe is, Európában számtalan ház, épület, bútor viseli magán a Bauhaus eszmeiségét.
Magyar művészek közül elsősorban Moholy-Nagy Lászlóra volt hatással ez a német iskola, az ő műveit online a Museum of Modern Art, vagyis a new yorki Modern Művészetek Múzeumában lehet megtekinteni.
Monoskop nevű művészeti wikipédia Bauhaus szócikkéhez 9 online letölthető pdf könyvet mellékel, illetve 1926-1931 között megjelent Bauhaus magazinokat is elérhetővé tették. A kiadványok általában német nyelvűek, de a mellékelt irodalomjegyzékben szerepel számos angol nyelvű publikáció is.


Bauhaus-logó




A magyar HUNGARICANA adatbázis adta közre 2019.áprilisában az MTA BTK Zenetudományi Intézet Hangarchívumát, amely a magyar népzene- és néptánckutatás segédanyagaként jött létre, felölelve az elmúlt évszázad szinte valamennyi népzenei vonatkozású gyűjtését.
Az archívum mintegy 20.000 órányi hangfelvételt őriz. Ebből hozzávetőlegesen 14.500 óra az eredeti hanghordozóval együtt tárolt, saját tulajdonú felvétel. A további 5.500 órányit felvétel más gyűjteményekből került át vagy más gyűjtemény felvételeinek náluk őrzött másolata. Ez utóbbiak közül a legjelentősebb a Néprajzi Múzeum fonográfhenger gyűjteménye, amelyek zenei anyaga analóg és digitális másolatban is elérhető itt.
A magyar népzene és néptánc dokumentumai mellett számos felvétel található szerte a világból, a legjelentősebb ilyen gyűjteményi egységek más európai országokból, Ázsiából, Óceániából, Afrikából és Dél-Amerikából származnak.
Az adatbázisban lehetőség van keresni tájegységek, gyűjtők és adatközlők szerint - mint ahogy az online híroldalakon megjelent, megkereshetjük, hogy Mit énekeltek száz éve ott, ahol ma lakunk?

Ha pedig már amúgy is a Hungaricanán járunk, ajánlom az MTA BTK Zenetudományi Intézet Néptánc Tudástárát, ahol filmeket, fotókat, kéziratokat, e-könyveket, táncleírásokat lehet online megtalálni, de olvasható 600 rekordot tartalmazó néptánc lexikon is.


http://db.zti.hu/neptanc_tudastar/



2019. április 10-én adta hírül a Washington Post, hogy 29 filmtekercset digitalizál a National Archives, melyet még Eva BraunAdolf Hitler német diktátor barátnője/felesége hagyatékából őriznek.
A felvételekben nem csak az érdekes, hogy Hitler magánemberként szerepel rajtuk, hanem a német hadsereg katonai vezérkara, olyan nagyágyúk és háborús bűnösök is, mint Heinrich Himmler, Joseph Goebbels, Martin Bormann, Albert Speer és Joachim von Ribbentrop.
A filmeket vagy Eva Braun, vagy a barátai vették fel, általában az Alpokban fekvő Berghof-ban, Hitler rezidenciáján. A felvételek megőrizték a karácsonyi, húsvéti ünnepeket, de egy esküvőt is, és valószínűleg 1939 és 1945 között készültek.
(hír a magyar sajtóban: Táncoló Hitler Eva Braun házi videóin)


Washington Post


A fenti bejegyzés, kicsit más kinézettel szerepel a tanszéki blogon: https://internetszemle.blogspot.com/2019/04/digitalis-gyujtmenyek-uj-hirek-linkek.html

2019. április 23., kedd

Gill Sims: Hát ​persze, hogy iszom!!!



FÜLSZÖVEG:

A vidám, szabad szájú és szókimondó Ellen férjével, két csemetéjével és négylábú kedvencével éli a családok hétköznapi életét. Születésnapjára készülve riadtan gondol bele abba, hogy hamarosan talán ő is olyan lesz, mint a „többi anyuka”, akiknek az élete csupán abból áll, hogy jógatanfolyamra járnak, a baba-mama torna után udvariasan elcsevegnek, és megbotránkozva néznek Ellenre, ha egynél több pohár bort kér. 
Ellen azonban nem akar tökéletes anyukának látszani, aki úgy tesz, mintha nem is lehetne boldogabb, és élete hátralevő részében csakis a gyermekeiért él. Esténként inkább fog egy pohár bort, hálát ad, hogy ezt az újabb napot is túlélte, és magában elküld mindenkit a fenébe. 
Aztán egyszer csak támad egy zseniális ötlete, amely váratlanul színt visz a szürke hétköznapokba, sőt fenekestől felforgatja az életét, és a többi anyukával való kapcsolatát is alaposan megváltoztatja…

Eredeti mű: Gill Sims: Why Mummy Drinks
Eredeti megjelenés éve: 2017

A KÖNYV ITT VÁSÁROLHATÓ MEG A LÍRA OLDALÁN KEDVEZMÉNYESEN! :)


Alapvetően nem vagyok az az anyatípus, aki vagy piedesztálra emeli az anyaság voltát, vagy áldozatként éli meg, ezért is tetszett meg ennek a könyvnek a fülszövege. Rögtön láttam, hogy hasonlóképpen fogunk vélekedni a világról, és nem is csalódtam Ellenben, ha épp nem röhögtem,  akkor sokat bólogattam olvasás közben.

Szóval mi ez a képzeletbeli napló? Semmi különös, egy hétköznapi 39 éves, kétgyerekes anya napi küzdelmeinek leírása. Vicces módon a kötet egy gyaníthatóan túl tökéletes életmódot fest le január elsejére, hogy milyen lenne Ellen kifogástalan napja. Hát nem olyan, mint a valóságban, és ez a tény egyből ismerős lehet minden anyának.
Anya tervez, a gyerek, gyerekek pedig bevégzik helyettünk is a sors kifürkészhetetlen útjait.
Ellen talán az átlagnál pechesebb, időnként azt gondoltam olvasás közben, hogy egyenesen Murphy kedvese. Ami elromolhat, el is romlik általában a napjaiban, és lehet, hogy van olyan olvasó, aki ezt nem találta, fogja életszagúnak gondolni.

A kiindulóhelyzet a történetben az, hogy a főhősnőnek egy lánya és egy fia van, Jane és Peter. Évtizedek óta együtt élnek férjével, Simonnal, aki mérnök, roppant Elfoglalt és Fontos apuka. Ellen félállásban dolgozik, informatikusként, a háztartáson és a gyerekek nevelésén, szállításán kívül. Kedvenc napja a Teszek a Világra péntek, mikor eljárhat végre barátnőjével inni, habár mikor túl stresszes, hét közben is lecsúszik jó néhány pohár bor a torkán.

Az alkoholizálás biztosan túl van tolva ebben a kötetben, tehát aki egyáltalán nem iszik, vagy kényelmetlen neki spicces felnőttekről olvasnia, ne olvassa ezt a könyvet.
Ellen meglehetősen morcosan tud hozzáállni a világhoz, igazi különc, önfejű nőszemély, de szerintem roppant szórakoztató humora van. Néhány kalandja olyan, mint egy amerikai sitcom, mégis alapvetően azt tudom írni, hogy ez egy elég univerzális kötet.


Szerintem az anyák mindenhol a világban két dolog tudnak parázni: ha visszamennek dolgozni a gyerekük mellől, illetve, ha nem. Ellen folyton-folyvást úgy érzi, hogy az iskolakapuban álló Tökéletes Anyukák Gyülekezete meg-és elítéli őt, és ezzel az érzéssel valószínűleg bárhol a világon lehet találkozni anyaként. 
A könyvben alapvetően háromféle anyatípus van: a tökéletes anyukák bioételen és bioéleten tengedő brancsa; az ősanya típus, aki szintén bioételen él, de még a saját szárított és megőrölt méhlepényét is megeszi. Ezen felül Ellen és barátnője, Hannah féle anyukák, akik több szerepben próbálnak egyszerre helyt állni, zsönglőrködni idővel, energiáikkal. 
A vicc az, hogy mindannyian másfélék szeretnének lenni, és csak szerepet igyekeznek játszani a külvilág felé. 

Miről szól még ez a könyv? A házasság nehézségeiről, egy mobiltelefonos applikációról (Miért iszik anya?), a családi karácsonyokról, az idegőrlő rokonokról, és számtalan tippet lehet kiolvasni, hogyan ne viselkedjünk partin, vagy hogyan ne rendezzünk partit otthonunkban. 
Ez a könyv nem közlekedésbarát, mert van számtalan poén, mikor röhögőgörcsöt kap az olvasó, és garantáltan furán fog ránézni a környezete. Engem rendkívül jól elszórakoztatott húsvét vasárnap és hétfőn ez a kötet, könnyen olvasható, pörgős olvasmány. 
Jó szívvel ajánlom kikapcsolódásként, abszolút jó értelemben vett szórakoztató irodalom, nem is próbál szerencsére másnak látszani :)

Köszönöm az olvasás lehetőségét a Partvonal kiadónak!

2019. április 22., hétfő

A hét verse - Varró Dániel: Randi




Varró Dániel: Randi

Kimondok minden mondhatót 
(a fecsegésben annyi báj van), 
de bárcsak arra volna mód, 
hogy mibenlétem konstatáljam.

Meg a te mibenlétedet. 
A csíkos kabátot, a kesztyűt, 
a szipli-szeplős részeket 
a soha-már-be-nem rekesztjük

röhincsélések tetején 
(hogy nem potyog nyakadra egy sem?) 
vagy azt, hogy ez a te meg én 
végsősoron mit is jelentsen.

Hogy a sok pusziból mi lett. 
Hogy van-e közös mibenlétünk. 
Hogy véletlenül vagy direkt 
van az, ha egy ütemre lépünk.

Hogy akkor ez most szerelem 
(tudod, a soha-el-nem-válunk 
én-csak-veled-te-csak-velem) 
vagy egyszerűen csak úgy járunk?

***
vers forrása:
https://moly.hu/karcok/1235692

2019. április 20., szombat

Mörk Leonóra: Ködkirálynő



FÜLSZÖVEG:

Mihez ​kezdjen egy nő, ha hamarosan ötvenéves lesz, a házassága tönkrement, a lánya felnőtt és külföldön él, az anyja érzelmi zsarolással tartja őt sakkban, és ráadásul még a munkahelye is megszűnt? Megpróbálja maga mögött hagyni a múltját, és új életet kezdeni. A tolmács és nyelvtanár Kriszta hátat fordít magányos hétköznapjainak, a világtól elvonulva beköltözik a Türingiai-erdő közepén álló kolostorba, és ott fordítani kezd egy jó kétszáz évvel korábban született német mesekönyvet. Ám ahogy halad előre a munkával, egyre erősödik benne a meggyőződés, hogy a történetekben a szerző saját életének fájdalmas eseményeit rejtette el.

Az 1700-as évek végén két fiatal talál egymásra egy kis német hercegségben: a mesemondónak született lelkészlány, Charlotte és a nemesi családból származó orvos, Friedrich. Miközben Európa-szerte dúl a háború, számukra mintha megszűnt volna a világ, úgy érzik, semmi nem fenyegetheti a boldogságukat. Ám a férfit külföldre szólítja a kötelesség, és a lány egyedül kénytelen őrizni a titkot, amelyet nem mer levélben megírni.

Ki lehet a titokzatos Ködkirálynő? Miről mesél a legendás öreg fa, a Zarándoktölgy? A regény utazás egy letűnt korba, ahol a fény vívta a harcát a sötétséggel, és az emberi lélek mélyére, ahol egymás mellett élhet a szeretet és a gyűlölet. Mire Kriszta megfejti a mesék üzenetét, arra a kérdésre is választ kell találnia, van-e bátorsága elfogadni, hogy az életben létezhet második esély.

A REGÉNY ITT KAPHATÓ A KIADÓ WEBOLDALÁN KEDVEZMÉNYESEN :))

https://www.facebook.com/jaffakiado/


Kevés híján egy éve írtam Leonóra előző könyvéről, A porcelánlányról, amit azért tartottam különleges történetnek, mert két szálon játszódott.
Nos ezúttal, a Ködkirálynőben még több szerkezeti történetszál van, a jelen és a régmúlt mellett még annyiban egyedi ez a regény, hogy meséket is tartalmaz. Rögtön a címadó történet, a Ködkirálynő egy szerelmi háromszöget regél el, melyben a gonosz boszorkány Ködkirálynő bükkfává átkozza a főhős férfiút, akit persze hű, bátor, odaadó és kitartó szerelme oldozz fel az átok alól.
Az egész kötetet átszövik a női főszereplőket felvonultató mesék, mert a tolmács-fordító Kriszta Charlotte Berthold-Goldhahn mesekönyvét akarja egy a német kolostorban elvonulva lefordítani. A Ködkirálynő és más mesék kötet borítója csuklyás köpenybe burkolózott, sötét ruhás lányt ábrázol, körülötte magas fák között köd gomolyog. Ebből az elképzelt mesekönyvről származik nyilván a regény nagyszerű borítója, amely faágai még a belső oldalakra is továbbkacskaringóztak.

A regény Kriszta, az ötvenes főhős életével kezdődik, aki egy budai nyelviskolában tanít, mikor jól értesült angol kollégája meglepi a hírrel, mely szerint hamarosan bezár a munkahelyük. Ha már így hozza a sors, végzet, vagy a Jóisten, akkor Kriszta ki is használja az alkalmat arra, hogy elvonulhasson a kiválasztott német kolostorba, ahogy említettem fordítani. Még a regény első nagyobb részében megismerkedhettünk Kriszta energiavámpír anyjával, Londonban élő, okos nagylányával, illetve boldogtalan barátnőjével.
Ez utóbbi, Zita fogalmazza meg generációjuk problémáját, hogy ők ketten Krisztával a porckorong korosztály, az a generáció, akik beszorultak a gyerekeik és szüleik közzé, és akiket két oldalról is nyomnak.


https://www.facebook.com/jaffakiado/

A kötet második, hosszabb történeti szála ez után kezdődik, 1794 tavaszán, Türingiában. Charlotte lelkész édesapja özvegyen marad öt gyermekkel, a fiatal nő pedig kénytelen anyja halála után pótanyává, a háztartás vezetőjévé avanzsálni. Charlotte józan, szelíd és okos fiatal teremtés, a németen kívül még latinul is tud, Goethét és Schillert is olvasott, nagynénjével pedig szívesen jár színházba. 19 éves, mikor bátyja, Georg meglátogatja otthonukat barátjával, Friedrich von Archfelddel, aki elszegényedett báró és orvosnak tanul. 
A két fiatal természetesen egymásba szeret, Friedrich meg is kéri Charlotte kezét, akit itáliai körutazásából visszatérve óhajt elvenni. 

Szerencsére Kriszta élete is izgalmasan alakul az interneten kiválasztott kolostorban, előre el nem határozva, a véletlen vezetve pont Charlotte volt otthona szomszédságába utazik. Itt a kolostori vendégeken kívül megismerkedik a manószerű Hoffmann úrral, aki a helyi könyvtáros, és Paullal, aki Charlotte otthonában él.
A két férfi segítségével jut el Kriszta a környék legöregebb, már Lotte idejében is élő fájához, a Zarándoktölgyhöz, ami többször is fontos szerepet játszik a dupla szálú regényben, sőt a mesékben is. 

A porcelánlány főhősnőjéről, Liliről nem volt elsőre pozitív véleményem, ott inkább a másik főszereplőt, Kammerer Juliannát kedveltem. A Ködkirálynő hősnői azonban mindketten megragadták a képzeletemet, Kriszta gondolatai – talán már csak életkorilag, hiszen lassan 43 leszek – álltak közel hozzám, rengeteg mindenben osztottam a meggyőződéseit.
Ismerősek voltak érvei, elgondolásai, félig szarkasztikus megjegyzései a mai kor mindenmentes és főleg VEGÁN, tehát biztosan csodatévő kajáiról, a közösségi média mániáról, az öregedéstől menekülő hölgyekről, urakról. Még poénosabb volt a hozzáállása a kolostorban tevékenykedő, csoportokat, programokat szervező hölgyről – szerintem mindenkinek ismerős az ilyen buzgólkodó, anyáskodó, túlpörgő viselkedés. 
De Charlotte józansága, kitartása, jelleme is kivilágított a családjából, nehéz lett volna nem szeretni egy majdnem tökéletes szereplőt. 

A romantikus, de giccsmentes regények kedvelőinek ajánlom a könyvet, igazán érzelmes, lassúdad, lírai leírásokban bővelkedő regény lett, - viszont azzal a figyelmeztetéssel, hogy a végéhez elkel a zsebkendő! De azoknak is szívesen ajánlom, akik szeretik a földhöz ragadt, reálisabb hősnőket, azokat a főszereplőket, akik nem dobják hanyatt magukat, mert bókolt nekik egy férfi, és próbálnak egy adott rendszeren belül jól alkalmazkodni, mintsem lázadni. 
A meseterápia kedvelőinek is jó szívvel ajánlom a könyvet, Mörk Leonóra járt Boldizsár Ildikónál, ahogy a kiadóban nekem mesélték, és hozzá hasonlóan érdekes, többszintű meséket, regéket talált ki, amiket beleágyazott a dupla történetbe.
A kötet bemutatója és hozzá kapcsolódó dedikálás a Könyvfesztiválon, 2019. április 27., szombaton, 16:00–18:00 lesz. Kapcsolódó FB esemény . 


Köszönöm a könyvet a Jaffa kiadónak!


2019. április 17., szerda

Grecsó Krisztián: Vera



FÜLSZÖVEG:

Szeged, 1980. Vera az általános iskola negyedik osztályába jár, jó tanuló, jó sportoló. A papa a honvédségen dolgozik, a mama meg minden nap várja őt tanítás után. De Vera biztonságosnak hitt élete pár hét leforgása alatt megváltozik. Az egyik eseményből következik a másik, mintha dominók dőlnének egymás után, mégsem lehet tudni, vajon mi indítja el az események láncolatát. Mi fordítja szembe végzetesen az addigi legjobb barátnőjével? Miért olyan jó és ugyanakkor ijesztő egyre több időt tölteni Józeffel, az új lengyel fiúval? És miért vannak a felnőtteknek titkaik, ha Verától azt várják el, hogy ő mindig csak az igazat mondja?

Grecsó Krisztián új regénye arról szól, hogy a családi titkokat felfedni nemcsak tudás, de bátorság kérdése is. Vera felismeri: vannak helyzetek, amikor idő előtt kell felnőttként viselkednünk. És hogy fel lehet nőni a feladathoz.




„Nem akartalak megbántani”, vigasztalta, „de fogalmam sincs, mikor találkozhattál volna te Ignác bácsiékkal!”
Vera bólintott, „Párizsi kocka.”
Erre Béla bácsi elnevette magát, „a lányodnak titkai vannak”, aztán egészen hozzáfordult, lassan és tagoltan beszélt, kicsit zavaróan is lassan, mintha fogyatékos lenne, vagy mintha a magnó húzná a szalagot, Verának kedve lett volna beletekerni, most ő is majdnem olyan körülményes lett, mint a papa szokott."

Gondolkodtam rajta, hogy itt hagyom csak ezt az egyetlen idézetet, mert körülbelül 90 százalékban leírja, hogy miről is szól ez az új, és rögtön nagyon ikonikus Grecsó regény. De mivel talán ennyi kicsit nagyon kevés lenne ajánlónak, próbálom leírni, hogy nekem milyen olvasata van ennek a műnek. 

A történet előtt áll két mottó, Szabó Magda Abigéljéből az első sor, és a Pál utcai fiúkból egy másik idézet. Az első fejezet elolvasása után meg is voltam arról győződve, hogy ez egy kortárs kézzel írott, de 1980-as években játszódott, tinédzser fejlődésregény lesz, ami azért jócskán leegyszerűsíti a történetet. 
Igen, fejlődésmese is Vera története, mégpedig azé az elhúzódó, sokszor nem egyetlen pillanat alatt bekövetkező, de bizonyosan lelki nyomokat hagyó események leírása, mikor a gyerekből felnőtt lesz. Vera a történet elején tíz éves, és akaratlanul belekeveredik egy szerelmi háromszögbe. A Szegedre érkező lengyel zenész fia, Józef a teljesen hétköznapi, még gyerekes Verát tünteti ki figyelmével, és nem a színésznő lányát, Vera barátnőjét, Sárit. Az ötödikes fiú kitüntető érdeklődése felkészületlenül éri Verát, nem is érzi a viszonzást elsőre, de lassanként átveszi a gyomrában a szomorú-izgulás érzése a főszerepet, ha Józefet látja, vagy hozzászól a fiú. 

Mivel Szabó Magdát megidézte a mottó, jó ideig azt hittem, hogy körülbelül olyan kis szolid mese lesz ez a regény, mint amilyen a Mondjátok meg Zsófikának! Sem ott, sem itt nem látták meg a anyák a lányaik valós értékét, szépen, lassan, de biztosan eltávolodtak egymástól. 
Grecsó világa, vagy az 1980-as évek világa azonban jóval hazugabb bír lenni, SzM történetétől, míg Magda meséje didaktikus, bármilyen életkorban olvasható, addig Vera történetét én inkább felnőtteknek ajánlanám. 
Sokan leírták már előttem a molyon: kivételesen nagyszerűen sikerült ábrázolnia a negyvenes Grecsó Krisztiánnak a tíz éves kamaszlányt, - olvasás során többször múltbéli magamra ismertem, de ezzel szerintem sok női olvasó lesz így. Biztos kézzel, átélhető élményként írta le az első szerelem setesutaságait, illetve érzékeltette, hogyan, miként romlik le a gyerek szeme elől a felnőttek pompásnak gondolt, valójában sivár világa.

Ez egy olyan regény, amit legszívesebben azonnal felfalna az olvasója, de egyben húzná is az időt az olvasás során – és ez a legnagyobb dicséret, amit el tudok mondani róla. Nálam ez a kötet egy be nem tervezett olvasmány volt, valószínűleg a kőbányai könyvtárból én hozhattam ki elsők között a könyvet, de tudtam azt, ha most nem teszem, majd várhatok rá legalább egy évig. 
Ti ne várjatok, nem véletlen, ha egy kortárs alkotása 90 %- os moly tetszésű alig két hónappal a megjelenése után. 

2019. április 15., hétfő

A hét verse - Reményik Sándor: Az örömszerzés programja


Reményik Sándor: Az örömszerzés programja

Nem, nem, versem, te nem vagy szuverén, 
És nem mindegy neked: 
Dobban-e más szív egyszerre veled 
A mindenség kietlen kebelén. 
Nem, nem, versem, te nem vagy szuverén. 
Oszlop vagy? – Dóm vagy? – Hegycsúcs vagy? – Lehet. 
Fölötted még egy kupola feszül: 
A mindent elfedező Szeretet. 
Hiába mondod: magamért vagyok. 
Hiába mondod: magamnak vagyok. 
Mosolyog a rejtelmes messzeség: 
„Nem igaz" – mondja – és ragyog, ragyog. 
Nem, nem, versem, te nem vagy szuverén, 
Te másokért, mások számára vagy. 
Örömszerző vagyok általad én. 
Én, aki más örömöt úgyse szerzek, 
Ki az életnek rossz cselédje voltam, 
S kinek egyebe sincsen, mint a versek. 
Nem, nem, versem, te nem vagy szuverén. 
Te engesztelő, áldozati láng, 
Szent füst vagy az Élet oltárkövén, 
Mindent pótló ezerjófű-növény. 
Te azért vagy, hogy elmenvén, vigasztalj, 
Szellemet idézz, szépséget marasztalj, 
S megtérve megkönnyítsd az én keresztem: 
Hogy olyan kevés örömöt szereztem.

***

vers forrása:
Gabó karca
https://moly.hu/karcok/1231368

2019. április 13., szombat

Tim Peake: Csillagközi ​kérdezz-felelek


FÜLSZÖVEG:



Gondoltál ​már arra, hogy űrhajós legyél? 
Az Apollo küldetések sikerei után napjainkban az űrkutatás új aranykorának küszöbén állunk. A következő évtizedekben minden bizonnyal gyarmatosítani fogjuk a Holdat, otthagyjuk a lábnyomunkat a Marson, és messzebbre fogunk utazni a naprendszerünkben, mint valaha. Ezek az álmok immár karnyújtásnyira vannak tőlünk, és mindannyian részesei lehetünk ennek a kivételes utazásnak. 
Mióta visszatértem a Nemzetközi Űrállomásról, rengeteg érdeklődő levelet kapok az emberektől, akik egyre többet szeretnének megtudni az űrbéli életről, a küldetésem minden apró részletéről. „Milyen érzés 28 000 km/órás sebességgel keringeni a Föld körül?” "Hogyan lehet felkészülni a súlytalanságra?" „Milyen hatással van a világűr az emberi testre?” "Mi történik, ha meteorit csapódik az űrállomásnak?" 
Ebben a könyvben részletesen megválaszolom ezeket a kérdéseket, kiegészítve őket a saját, űrhajósként szerzett tapasztalataimmal – a kiképzéstől a kilövésig, az űrsétáig és a visszatérésig. Remélem, hogy érdekesek lesznek az űrbéli élet titkai, tudománya és mindennapi csodái, és a betekintés hasznos lesz a jövő űrutazói számára. 
Ki tudja? Lehet, hogy az első ember, aki eljut majd a Marsra, épp ezt a könyvet lapozgatja…
Tim Peake

Eredeti mű: Tim Peake: Ask an Astronaut
Eredeti megjelenés éve: 2017

https://moly.hu/konyvek/tim-peake-csillagkozi-kerdezz-felelek
A KÖTET ITT KAPHATÓ KEDVEZMÉNYESEN :)





Mint már múlt héten is írtam, a kíváncsi olvasó típusába tartozom és szeretek mindenféle ismeretterjesztő könyvet olvasni, még olyat is, ami alapjában távol áll tőlem.
Merthogy Tim Peake brit asztronauta könyve elvileg férfinak való olvasmány, vagyis tagadhatatlanul több kisfiú, és nagyfiú vágyik űrhajózni, mint lány, vagy asszony. A szerzőhöz érkezõ kérdések azonban hölgyektől is eredtek, a kötet azon nem titkolt céllal készült, hogy minden nemű és életkorú olvasónak jó szórakozást nyújtson.

Akadt is jó pár angol humorra emlékeztető poén a könyvben, például Tim elég mókásan válaszolt az általában fiatalabbakat foglalkoztató kérdésre, hogy hogyan végzik szükségleteiket az asztronauták, azaz hogyan vécéznek?
Nekem mégis az a beszólás tetszett a kötetből a legjobban, ami az orosz nyelv tanulására vonatkozott, számomra évtizedes rejtélyre adott választ.
"Csak az első 10 év a nehéz az orosz nyelv tanulásából" - mondta Timnek az egyik űrhajós társa, és íme, hát ezért nem tanultunk mi meg magyarok sosem oroszul! Legtöbbünknek csak az általános iskola nyolc éve alatt volt kötelező nyelv az orosz...

A könyv több részre tagolódik, a kilövésről és  kiképzésről szóló kérdezz-felelek után a leghosszabb rész következett, az Élet és munka az ISS-en című fejezet. Tim Peake két társával fél évig élt a Nemzetközi Űrállomáson, ahol nem egyszerű még az alvás sem, mert lekötött, rögzített hálózsákban alszanak az asztronauták. A különböző űrállomás részeket, elemeket más-más nemzet készítette, így van orosz elem, amerikai de japán is, és mindegyiket más-más munkára használnak. Az olyan mindennapos minicselekedetek, mint a fogmosás, az evés-ivás, igazi kalandnak tűntek Tim elbeszélése során, legtöbbször persze azért, mert napokig tartott megszoknia a súlytalanságot.

Tim Peake volt az első brit, aki az űrben sétált, sőt a magával vitt zászlót át is adhatta hazatérése után Erzsébet királynőnek. Az izgalmas  űrjárást rengeteg, számunkra talán feleslegesnek tűnő tervezés előzi meg a földi irányítóközpontokban, mert természetesen semmi sem úgy megy, mint a hálivúdi filmekben.
Viszont a landolás annál inkább a terveknek megfelelő volt, 'csak' pár kilométerre érkeztek az elsődleges célpont mellé, és elég érdekes olvasni a részletes protokollról, ami a felszállás és leszállás esetében is előre megírtak szerint, minden asztronautával ugyanúgy zajlik.

Nekem a nagyon fizikai kérdések- válaszok nem voltak izgalmasak, annál inkább a hétköznapi apróságok. Érdekfeszítő elképzelni Tim leírása alapján például a szagokat, vagy a zajokat, mint az űrállomásét, a Szojuz űrhajóét, de még inkább az űrét. Nagyon meghatóak voltak a Földről írt gondolatai, hogy milyennek látta felülről, mennyire változtatta meg látásmódját az űrutazás. Izgalmasak voltak az egyszerű kérdések, hogy van-e protokoll az idegen létformákkal való találkozásra, hogy mekkora gond az űrszemét, vagy hogy milyen az űrállomás edzőterme.

Ha egy olvasó olvasás közben akár ezer életét is megélhet, úgy eme könyv olvasása során még az űrbe is feljuthatunk, sőt első kézből kaphatunk információt az űrhajós kiképzések hosszáról, nehézségeiről :)
Bele is olvashattok a kérdések listájába és a bevezetőbe ITT.


Köszönöm az olvasás lehetőségét a Partvonal kiadónak!




2019. április 8., hétfő

A hét verse - Dienes Eszter: Félálomban


Dienes Eszter:
Félálomban

Felemel, elejt, 
hordoz az este, 
sötét árnyékom 
hull levelekre.

Leskel az alkony, 
bújik a csillag, 
aki ma itt volt, 
holnapra itt hagy.

Pörög a levél, 
pihen a szárnyam, 
gyerekkoromban 
anyámmal háltam.

Megvan az ágyunk, 
megvan a szárnyam, 
anyám meg fű lett 
messzi határban.

Apám, ő harmat, 
anyámon csillog, 
elűzik számról 
messze a szitkot.

Felemel, elejt, 
hordoz az este, 
sötét árnyékom 
hull levelekre.

***

vers forrása:
https://moly.hu/karcok/1205898

2019. április 5., péntek

Seth Stephens-Davidowitz: Mindenki ​hazudik




FÜLSZÖVEG :


Nő-e ​az erőszakos bűncselekmények száma a média hatására? 
Mennyit szexelnek ténylegesen az emberek? 
Hányan vannak, akik el is olvassák a könyvet, amit megvettek? 
Kijátszhatjuk-e a tőzsdepiacot? 
Hány rasszista élhet valójában az egyes országokban? 
Te tényleg az vagy, amire klikkelsz?

Seth Stephens-Davidowitz, a Harvardon végzett közgazdász, a Google volt adattudósa, a New York Times rovatvezetője szerint az, amit az emberekről gondoltunk, nagyrészt totális tévedés. Hogy miért? Azért, mert az emberek hazudnak. Hazudnak a barátaiknak, a szeretőiknek, az orvosuknak, a közvélemény-kutatóknak – és önmaguknak is. 
Csakhogy… Az internet korában már nem kell arra hagyatkoznunk, amit az emberek magukról mondanak! A keresőmotorok, a közösségi oldalak, a randi- és a pornóoldalak digitális aranybányák a Big Data kutatóinak. Valós képet adnak arról, mit gondolnak, mit akarnak, mit tesznek valójában az emberek. Ezekből az adatokból megtudjuk, milyenek is vagyunk mi ténylegesen – ami lehet vicces, de akár sokkoló is. Ám mindenképpen elgondolkodtató. 
Mert a Big Datától szinte mindent megtudhatunk az emberi természetről – feltéve, ha azt kérdezzük tőle, amit kell.

Eredeti mű: Seth Stephens-Davidowitz: Everybody Lies
Megjelenés éve: 2017.
https://moly.hu/konyvek/seth-stephens-davidowitz-mindenki-hazudik

A KÖTET ITT VÁSÁROLHATÓ MEG A LÍRA OLDALÁN KEDVEZMÉNYESEN! :)




„A Google-t arra találták ki, hogy az emberek mindenfélét megtudjanak a világról, nem arra, hogy a kutatók tudjanak meg mindenfélét az emberekről. De mint kiderült, a nyomok, amelyeket a tudást hajhászva hagyunk magunk után a neten, elképesztő mértékben árulkodók. 
Más szóval: az emberek információkeresése önmagában is információ. Mint kiderült, az, hogy mikor és hol keresnek rá tényadatokra, idézetekre, viccekre, helyekre, személyekre, tárgyakra, illetve mikor és hol kérnek segítséget, sokkal többet árul el arról, hogy mit gondolnak valójában, mire vágynak valójában, mitől félnek valójában és mit tesznek valójában, mint azt bárki hitte volna. Különösen igaz ez azt figyelembe véve, hogy az emberek időnként nem is annyira faggatják a Google-t, mint inkább a bizalmukba fogadják: „Gyűlölöm a főnökömet.” „Részeg vagyok.” „Apám megütött.” 
Az a mindennapos aktus, hogy egy-egy szót vagy kifejezést bepötyögünk egy kompakt, fehér téglalapba, az igazság apró nyomát hagyja maga után, amely idővel, megsokszorozódva, milliós nagyságrendben feltárja az élet legvalódibb tényeit.”

Nem újdonság, hogy nagyon szeretek ismeretterjesztő könyveket olvasni, rendkívül széles témakörben. Seth Stephens-Davidowitz Mindenki hazudik című kötete még 2017-ben látott napvilágot az USÁ-ban, ami persze ott bestseller volt, sőt a híres közgazdasági szaklap, a the Economist szerint az év könyve volt. Szerzőnk a Harvardon és a Stanfordon tanult, és a Wharton közgazdasági iskolában vendégelőadó. 2013-ban írt egy tanulmányt a Google keresésekről, ez után hívta meg magához a világcég adatelemző munkatársnak. 
Tehát Seth munkássága kötődik a közgazdasághoz, az internethez, de a társadalomtudományokhoz is. Sőt a könyv egy pontján fel is teszi a költői kérdést, hogy vajon mikortól fogják korunk társadalomtudósai, szociológusai, oktatási, egészségügyi szakértők, pszichológusok felhasználni azt a végtelen mennyiségű adathalmazt, amit az emberek az interneten hagynak el, nap-mint-nap.

A kötet három részre osztódik, a bevezető után szóba kerül az adattudós fogalma és a hétköznapi megérzések, ösztönök hatalma. Seth idézi Malcolm Gladwell Ösztönösen: döntésről másképp bestsellerét, amelyben pont az egyik kezdeti anekdota szól múzeumi szakértőkről, akik első pillantásra, kézbevétel nélkül meg tudták állapítani egy-egy tárgyról, hogy azok hamisítványok.
(Ha jól emlékszem, Gladwell könyvében úgy szerepel, hogy az egyik kurátor azt mondta neki: rossz érzése volt a kérdéses műtárgy kapcsán.)
Szerzőnk felidézi nagymamáját is, hogy az idős hölgy mit tanácsolt neki, milyen lányt keressen feleségnek, de az eső fejezet taglalja azt a mítoszt is, hogy milyen háttérrel lehet eredményesebb NBA kosárlabda játékosnak lenni. A megfelelő játékost kiválasztó tréner, a nagymama, a kurátor éppúgy adattudós, mint Seth Stephens-Davidowitz.

Ha már tudományosság, akkor miért olyan izgalmas ez a Big Data? Sőt, mi az a Big Data? 
A Big Data elsődlegesen egy nagy és komplex adathalmaz, ami magában mit sem ér, ha a szakértő, tudós nem tudja azt kielemezni, megfelelő kérdésekkel, összetett vagy egyszerűbb válaszokat adó eredményeket nem tud belőle kihámozni. A Big Data az emberi értelem nélkül csak egy rakat szám vagy szó, kifejezéshalmaz. 
Azonban a jelenségnek számos újdonságértéke, Seth szerint különleges tulajdonsága van, amely körré a könyvét felépítette. A Big Data első különleges képessége az, hogy új típusú adatokkal szolgál. A második különleges tulajdonsága, hogy ezek az adatok őszinték, mentesek minden külső hatástól. Az átlagember a számítógépes keresgélés, pláne pornónézegetés közben nem hazudik úgy, mint egy másik embernek, például kérdezőbiztosnak tenné.
A Big Data harmadik különleges képessége az, hogy az emberi populáció kis részhalmazaira is ráközelíthetünk. Ezt a szerző zoomolásnak nevezi, amikor egy-egy csoporton belül részcsoportra irányítja figyelmét az adattudós. A Big Data negyedik különleges képessége az, hogy oksági viszonyokat feltáró kísérleteket tesz lehetővé.

A második fejezet, A Big Data hatalma az, ahonnan kezdődnek az érdekes, időnként hajmeresztő adatelemzések. Seth nemcsak a Google-tól, Facebooktól, Twittertől, hanem a híres pornóoldaltól, a PornHubtól is kért, és kapott adatokat. Bevallom őszintén, meglehetősen széles soft-pornó olvasottságom van a fanfictionöknek köszönhetően, de most volt olyan kifejezés, amire én is rákerestem – mondjuk inkognitó módban :)
Számos más alkalmazás is jegyzi a háttérben, hogy mit csinálunk, a Microsoft például gyűjti az elgépelési hibákat a wordben, de minden telefonapplikáció gyűjt és tárol rólunk adatot. Sőt a képek és állapotfrissítések, de még akár a hashtagek is lehetnek részei a Big Datának.



Mire nem képes akkor ez az új csodatudomány?
Sajnos pénzügyi trendeket nem képes előre jósolni, pedig egy híres közgazdász szívesen áldozott volna egy efféle algoritmusért. Nem képes egyéni emberi reakciókat lemérni, megjósolni, és ez például a közösségi oldalak, mobilapplikációk üzemeltetőinél gond. Hányszor tesznek valami újítást a nyakunkba, ami ellen ezrek tiltakoznak aztán? Szinte minden hónapban éri ilyesféle bosszúság a felhasználókat. 
Mire jó hát a Big Data?
A Big Data nem teszi feleslegessé a világ megértését szolgáló egyéb módszereket, amelyeket az emberiség az évezredek során kifejlesztett. Csak kiegészítik egymást.
A nagy adat viszont lehet nagy gond is, túlhatalmú cégek és kormányzatok kezében. Kína hihetetlenül sok adatot gyűjt például a lakóiról, amiket felhasznál bírósági tárgyalásokon, míg egyes hitelelemző intézetek algoritmust alkalmaznak a hitelfelvétel esetén, ami kiszűr bizonyos szavakat. A könyv utolsó, harmadik fejezete az etikai kérdésekkel foglalkozik. 

Mivel a pornó- és a Google keresések legtöbbje meglepően, sokkolóan őszinte, és több pornóadatot is elemez a kötet, de az adatelemző módszerek bemutatása is elég szakszerű, számos gazdasági témával foglalkozó, inkább felnőtt korosztálynak való ez a könyv. Végzettség szerint én az emberekkel és számítógépes oldalakkal foglalkozóknak ajánlanám elsősorban, kiemelten a társadalomtudományi érdeklődésű olvasóknak.
Stílusa szerint olvasmányos, jó néhány megdöbbentő témát bemutató, szerintem trendet teremtő könyvről van szó, amit szívesen ajánlok olvasni, mert nagyon nem mindegy, hogy mire kattintunk még akár hétköznapi felhasználóként sem.
 Az utóbbi pár évben egyre fontosabbá vált az internetes biztonságunk, ez a kötet segíthet több ponton is megalapozni tudásunkat arról, hogy milyen adatok kerenghetnek önmagunkról a neten. Csöppet sem árt ezzel tisztában lenni!

Végül engedjétek meg nekem, hogy átadjam a szót, angolul, Sethnek ;)




Köszönöm az olvasás lehetőségét az Athenaeum kiadónak!



2019. április 1., hétfő

A hét verse - Kovács Barbara: A csacsi


Kovács Barbara: A csacsi


Kéne egy csacsi. Egy olyan igazi.
Azt hiszem vele tudnék jól játszani!

Mufurcnak hívnám, adnék neki enni,
és úgy szeretném, mint ahogyan senki.

Apa kinevetett, és vett egy videót.
Jobb lett volna csacsi, az nem fogyaszt áramot!

- Új kocsira gyűjtünk, érted, új kocsira! -
Nyafogtam, hogy: - Jó, de miért nem csacsira? -

- Jaj fiam, hagyjál már ilyen butasággal,
mihez is kezdenénk e makacs jószággal?

Hol szaladgálna, és mivel etetnéd,
és hol aludna, az ágyadba vinnéd? -

Kimértem, a szobámba épp befér egy csacsi,
csak az ágyamat kéne kicsit arrébb tolni.

És igen, aludni bevinném az ágyba,
nem is kéne más, csak tán még egy párna!

Anyu azt mondta: - Ne légy ilyen buti!
Lakásba nem való egy igazi csacsi! -

Jó. De, ha megnövök, veszek egy nagy kertet,
ültetek majd kórót, vetek bele füvet,
és nem veszek videót, és nem veszek új kocsit,
lesz sok pénzem, s végre:
vehetek egy CSACSIT!

***

vers forrása:
http://diakszogalanta.qwqw.hu/?modul=oldal&tartalom=1196761

About Me

Saját fotó
Könyvtáros, könyvmoly, 3 gyerekes anya.