MARIANN KÖNYVTÁRA

Megkímélek mindenkit attól, hogy azon sopánkodjak, hogy mennyire hamar, és hová tűnt ez a hónap... de mindenesetre a gyerkőceim négy hét ovi, suli, gimi után vannak, én meg túlestem három szülői értekezleten, egy szakdolgozat tájékoztatáson, első szakdoga konzultáción, plusz pénteken az első egyetemi napon. Ez utóbbi már bájos, a három oktató eddig ötféle projektet osztott ki, ami december 7-ig hatályos, de még októberben jön majd a tanszékvezető, két tuti minimum követelménnyel, amiből az egyik egy 10 oldalas beadandó. Közben persze jó lenne, az egész tanszéki tanári kar szerint, ha decemberre, de legkésőbb az első félév végére meglenne a 30 oldalas szakdoga első változata. Időnyerőt persze nem adnak... No, de néha nem is az idő a gond, hanem technikai jellegű problémák, hogy X adatbázist csak bent az ELTE gépein lehet használni, bár néhányat el lehet érni távoli hozzáféréssel is a Szabó Ervines kölcsönzőkártyával, de nem mindet. Azért persze igyekszem, most az a terv,

FÜLSZÖVEG: Nincs ​jobb a pont jónál! Ez a velős mondás a svédek életszemléletének mottója. Ez a lagom, amely napjainkban egyre népszerűbb szerte a világon, és ami a gyakorlatban azt jelenti: se túl, se túl kevés, azaz pont elég. Elég lesz egy pohár bor, nem kell több csillogó gömb a karácsonyfára, és ne dobjuk el az autónk kulcsát. De nem kell átesni a ló túloldalára sem. A lagom nem azt jelenti, hogy nem iszunk egy korty rozét sem az ebédhez, nem díszítjük fel a fenyőfát, és kizárólag biciklivel közlekedünk. A lagom a tudatos mértékletesség hirdetése és dicsérete, amelynek a svédeknél évszázados hagyományai vannak. Göran Everdahl szellemes és humoros könyvében a lagom fogalmát elemzi, és azt, hogyan valósíthatjuk meg, juttathatjuk érvényre az életünkben: munkánkban, étkezésünkben, öltözködésünkben, szűkebb és tágabb környezetünkben, utazásainkkor. A lényeg, hogy úgy fogyasszunk, úgy élvezzük ki az élet minden örömét és szépségét, hogy ne okozzunk túl nagy kárt a környezet

FÜLSZÖVEG: Aki ​igazán meg akarja ismerni önmagát, annak először a világot kell megismernie Paulo, a lázadó brazil ifjú Amszterdamban összefut Karlával, a holland lánnyal, aki őt szemeli ki arra, hogy közösen Nepálba utazzanak.  Manapság, amikor minden arról szól, hogy fogyasztói igényeinket kielégítsük, talán nehéz elképzelni, hogy valaha fiatalok egy csoportja szembeszállt az anyagi javakat halmozó szülőkkel, és a régi normáktól elhatárolódva felépítette saját kis világát. Többen indultak el egy kemény, fapados buszon Ázsia ismeretlen tájaira. Kalandos útjuk során nemcsak a veszélyekkel, hanem az előítéletekkel is szembe kellett nézniük. Hiszen mindenki drogmámorban fetrengő léhűtőket látott bennük.  Paulo Coelho regényéből – mely a szerző élményekben gazdag élettörténetéből is jócskán merít – megtudhatjuk, hogy itt saját utat kereső fiatalokról volt szó, akik alapjaiban szerették volna megrengetni a világot, hogy visszatalálhassanak az ősi filozófiákhoz.  A néps

Szabó Lőrinc: A kíváncsiság Akkor lettem kíváncsi. Mire? A  mindenség tündöklő titkaira,  arra, ami adat és gondolat  s ami csak villózik e név alatt,  a képre kint, a tükörképre bent,  s amit a tükör önmaga teremt.  A valóság üres kereteit  építgettem, mint méh a sejtjeit,  s vártam, amit majd a tapasztalat  gyűjt bele, a mézet, az igazat.  És gyúltak bennem álmok és csaták,  hitek próbái, pörök, kritikák,  szedtem magamban, okkal, oktalan,  ami jött, por, mag, pelyva, színarany:  száz éden zárult, nyílt száz új szezám,  s csak én maradtam igazi hazám,  én, a néző… Azt adja a világ,  amit belelát a kíváncsiság. *** Vers forrása: Boglarina karca .

FÜLSZÖVEG: A ​huszonnégy éves Matt Haig világa egyik pillanatról a másikra összeomlott. Egyszerűen nem látta, hogyan tudna tovább élni. Ez a könyv annak története, hogyan jutott túl a krízisen, hogyan lett úrrá a betegségen, ami majdnem tönkretette, és hogyan tanult meg újra élni.  A Miért érdemes életben maradni? nem csupán egy memoár, hanem megható, vicces és örömteli vizsgálata annak, hogyan éljünk jobban, szeressünk jobban, és hozzuk ki a legtöbbet az életből és önmagunkból. Matt Haig (1975) angol író, újságíró, számos díjnyertes felnőtt- és ifjúsági regény szerzője. Könyvei közel harminc nyelven olvashatók. Feleségével és két gyermekével Yorkban él. „Utálom a depressziót. Félek tőle. Sőt, rettegek. Ugyanakkor a depresszió tett azzá, aki vagyok. És ha nekem ez az élet érzésének ára, akkor ezt az árat kell megfizetnem.  Elégedett vagyok pusztán azzal, hogy vagyok.” Nem mindegyik íróról tudom biztosan, hogy miként, miért került a látókörömbe, de Matt esetében

FÜLSZÖVEG: Keservesen ​szórakoztató utazás a huszadik század diktátorirodalmába, melyből kiderül, hogy a könyvek néha ártani is tudnak az emberiségnek.  A diktátorok már a Római Birodalom idején is írogattak, a huszadik században azonban soha nem látott mennyiségben és példányszámban robbant ki belőlük az üres szóáradat a (néha szó szerint) rabul ejtett közönségre. A műfaj titánjai – többek között Hitler, Sztálin, Mussolini, Homeini és Mao – elméleti munkákat, eszmei kiáltványokat, verseket, emlékiratokat, sőt, esetenként romantikus regényeket írtak, megalkotva ezzel a diktátorirodalom agyzsibbasztó hagyományát.  Hogyan vált az irodalomtermelés a rezsimek működtetésének fontos részévé? Mit árulnak el ezen alkotások a diktátorok lelkivilágáról? És hogyan okozhat az írás és az olvasás maradandó károkat? Ha van könyvtár a pokolban, annak tömött polcai az elmúlt évszázad leghírhedtebb alakjainak műveitől roskadoznak. A szerzők több millió ember halálát okozták szavaikkal,

Nagy László: Csönd Táncol a csönd fehér tarlón,  trombitája égszin virág,  hatalmától megnémulnak  nádasok és bölömbikák. Táncol a csönd háztetőkön,  fáradtaknak jó az álom,  ablak alatt, kertek alatt  csukott szájjal danolászom. Táncol a csönd, bejár minden  gödröket és szegleteket,  harmat esik, szívem fázik,  hajt a bánat leveleket. Borzasodik fehér kutyám,  felettünk a bánat fája,  szemeinkben bolond hűség,  hallgatunk a nagyvilágba. *** Vers forrása: moly .

FÜLSZÖVEG: Azt ​mondják, a sikerhez vezető út, ha az ember jól választja meg a szokásait.  Most azt gondolod, hogy új szokásokat felvenni nem könnyű, sőt hosszú és sok energiát felemésztő kihívás. De nem hallottál még a szokás-csoportosítás módszeréről, amivel Te is gyorsan átformálhatod napi rutinodat, és ezzel együtt megváltoztathatod a teljes előtted álló életedet. A szokás-csoportosítás lényege, hogy szinte láthatatlan, apró változásokat és rituálékat viszünk a mindennapjainkba. A szokás hatalma című könyvből 127 gyorsan elsajátítható „jó szokást” ismerhetsz meg, melyek iránymutatóként szolgálnak sajátjaid kialakításához. Építsd be és használd őket! Hamar tapasztalni fogod, hogy ez a technika azért kiemelkedően hatékony, mert elkerüli a sok stresszt, amit akkor éreznél, ha egyszerre több dolgon próbálnál változtatni.  Vajon belefér-e a napjaidba mindez? Ha attól tartasz, hogy megmaradsz majd az elmélet szintjén, és soha nem fogod tudni egyedül megvalósítani a

                        Finy Petra: Csempetánc  egyik este történt ez, fontos, hogy mikor,  mert az ember nem kerülhet bármikor a padlóra,  szükséges kiválasztani az ideális napszakot,  épp csúsztam le a kanapéról,  mert ülni nehéz volt, feküdni pedig kényelmetlen,  tehát gondoltam, a földre gurulok,  és majd csak lesz valami szokatlan,  vagy legalábbis nem annyira megszokott,  mint a kifli ottfelejtett csücske, ahogy koppan a járólapon,  vagy a vajazásra használt kenyérvágókés margarincseppjei,  a csempe hidege biztos, mutat majd valami újat,  gondoltam, mert a kanapé mindig csak ölelni tud,  soha nem lök el, vagy vág hátba rendesen,  a csempe az más, az tudja, milyen fontos a halál,  és mekkora fitty az élet,  meg hogyan kell abbahagyni a sírást percre pontosan,  vagy temetés után rántani egyet a válladon könnyedén,  tudja, milyen viccet kell mondani, ahhoz hogy végképp elkeseredj,  tudja, hogy a bizalom a szellemi gyengülés első j

Breathless Tao, aki a bétám és időnként az online lelkiismeretem, megkérdezte még áprilisban, hogy ugyan mikor óhajtok beszámolni az X Japan filmről, mikor akarok blogposztot írni róla. Nos, végre elérkezett a pillanat, mert tény és való, rengeteget formált rajtam ez a zenekar, főleg Yoshiki, a dobos-zongorista-zeneszerző-zenekar alapító példája. Yoshikire még tavaly csodálkoztam rá, mikor elkezdtek a szokásformálási módszerek jobban érdekelni, és a twitteren Breathless megosztotta kedvence napirendjét. Hát, őszintén totálisan ledöbbentem attól, hogy valaki képes annyi mindent belezsúfolni a napjába, mint ez a japán sztár. Bár, mint köztudomású, a japánok munkamániások, de a hajnali 7-kor kelés, 9-tól interjúk, munkamegbeszélések, próbák sokasága Yoshi-sannál este 11-kor ér véget, egy kis levezető edzéssel 😵 Komolyan eszméletlen egy ember, akinek az élete, sorsa is nagyon izgalmas. Persze az sem árt, hogy 52 évesen ilyen jól néz ki :))) nem fogok hazudni Egyszer vo