Mariann könyvtára

Oldalszámra 4,382 oldal (a márciusi fele) .... konkrétan sírni tudnék, ha nem lennék még mindig büszke magamra a Kódjátszma miatt :D Az utolsó, dőlt betűvel szedett négy könyv ezúttal is még folyamatban van, míg a Murakami csak sétált nálam egyet, mert azon a héten volt leltár, és dupla műszakot dolgoztam.

Vannak könyvek, amiket nem feltétlenül magától választ az ember, sőt azt mondanám, hogy az értelmesen olvasó egyén hajlandó a hobbijában is kilépni a szűkebb-tágabb komfortzónájából, és más kedvéért kezébe venni egy-egy irodalmi alkotást.
Nálam Joanne Harris Csokoládéja egyértelműen ez a regény, amit nem a Mini-könyvklub miatt olvastam el még tavaly, hanem azért, mert az egyik pécsi barátnőm, Bogi rajongója az írónőnek.
Elnézést, de nem találtam magyar előzetest a neten :(

Túdom... megint késtem, de tessék nekem elnézni, ezen a héten a főnökeim (5 van!) jóvoltából a heti húsz óra helyett huszonhatot "akartam" ledolgozni...
No, mindegy, ami a lényeg, hogy múlt héten elindult a Potter kihívás, már megkaptam a titkos kulcsomat, és az idézetemet is, megvan a csapatom (puszi innen Csajok!) és a zárt fb fórumon irigykedtem pár napot azon, hogy mennyire tudatosak a társaim, és hogy volt alapötletük úgy jelentkeztek. Mert a jó kiindulópont eléggé rákfenéje tud lenni az írásnak :)

De végül is, az élet fura rendező, két kedvenc bloggerem is a héten írt arról, hogyan születik náluk egy-egy blogposzt, és tőlük kaptam ihletet leírni, főleg rendszerezni a saját módszereimet.

"A kihívás összpontosításra ösztönöz, arra, hogy csináljunk bármit, a legjobbat hozzuk ki magunkból."


"Elképesztően sokat tanultam, és nem csak a rosszról. Megismertem érzéseket, sok embert, másfajta világot, és a sok negatívum mellett persze egy csomó élmény, és pozitívum is ért. Idővel már profitáltam is belőle. Kihívás volt napról napra szembesülni ezekkel a dolgokkal. (...) Az utam megtalálásában, és a felnövésben talán ez segít majd a legtöbbet, és ki tudja, most mi jön."



Egy kis felmérés: Az érdekelne, hogy lenne-e igény egy újabb kihívásra? idézet a Hírverőből, avagy a Merengő kihívásos csoportjából. Egyelőre nagyon úgy néz ki, hogy két újabb HP fanfiction író verseny is indul a nyárra, és sajnos hiába a próbaidő, nagyon csábulok :)
http://potterkihivas.blog.hu/

Nem minden a külcsín! :)

Egy csoport diák, akik nagy karriert futottak be, összejöttek, hogy meglátogassák régi egyetemi tanárukat. A beszélgetés hamar panaszkodásban csapott át a stresszes élet és munka kapcsán.

A tanár, kávét ajánlva fel vendégeinek, kiment a konyhába, s egy nagy kannányi kávéval és többféle csészével tért vissza: porcelán, mûanyag, üveg; néhányan simák voltak,néhány közülük drága és ritkaság volt, s szólt, hogy mindenki szolgálja ki magát.

Amikor minden diák kezében egy csésze kávé volt, a tanító így szólt: 
“Megfigyeltétek, minden szép és drága csésze elkelt, hátrahagyva az olcsó,mûanyag csészéket. 
Habár mindannyitoknak az a természetes, hogy mindenbõl a legjobbat kívánjátok önmagatoknak, ez a problémáitok és a stresszetek forrása is. 
Amit valójában mindenki akart, az a kávé volt, s nem a csésze, de tudatosan a jobb csészékre vadásztatok, s egymás csészéit figyeltétek.”

“Feltételezzük, hogy az Élet a kávé, s a munkahelyek, a pénz, és a társadalmi pozíció a csészék. Ezek csak eszközök az Élethez, de az élet minõségét nem változtatják meg.” 
“Néha, azzal, hogy csak a csészére figyelünk, elmulasztjuk élvezni a benne lévõ kávét.”

Tehát, barátaim, ne engedjétek, hogy a csészék irányítsanak….a kávét élvezzétek helyette!
http://moly.hu/karcok/532882

Vallomás: nem szeretem a filmfeldolgozásokat, általában kerülöm őket, mert az eredeti könyvekhez mérten mindig tucatnyi, roppantul bosszantó problémát fedezek fel egy-egy regény megfilmesítése után. Elrettentő példának mondanám Darren Shan Rémségek cirkuszát, ahol Mr Desmond Tiny kifejezetten TÖRPE, alig 130-140 centi, akiről rendszeresen elmondják a tizenkét vámpírkötet során, hogy hiába kis termetű, mérhetetlen hatalma van; ehhez képest a filmvásznon egy majd kétméteres, legalább 150 kilós emberrel játszatták el :/ Hasonlóan csalódás volt Peter Jackson Hobbitjában Beorn, akit én nem egy díjbirkozónak képzeltem el, Radastant meg nem is magyaráznám, az a trilógia egyik mélypontja.

Kijelenthetem, meglátszik a munka, csak 6,148 oldalt sikerült olvasnom, és jobbára kétféle módon: hét közben alig-alig haladok, legfeljebb a mesekönyvek felolvasásával; míg péntek déltől vasárnap este, szemgyulladásig :DD Jelenleg szintén ezen dolgozom, már csak 200 oldalam van a Kódjátszmából! (marha büszke kezdek lenni magamra)