Vándorúton
Ami az úton el nem indult, vagy ami az út elején van – a kő, a
csecsemő – még nem szerzett magának semmi kincset és önmagában-véve
szeretetre méltó. S a teljességbe érkezett lény, aki szerzett kincseit
már magába-olvasztotta és éppúgy nincs semmije, mint a kőnek, vagy a
csecsemőnek: szintén önmagában-véve szeretetre méltó. S a még el nem
indult, s a már megérkezett: azonos.
A gyarapodás útján járó embert, aki félig-megszerzett csonka
kincsek alatt roskadozik, csak az idétlen kincsek csábereje okozta
tévedésből lehet szeretni, vagy rokonság kapcsán, vagy részvétből,
vagy a végtelen szeretet hőfok-nélküli, tökéletes egykedvűségből.
Forrás:
https://terebess.hu/keletkultinfo/teljesseg.html
Megjegyzések
Megjegyzés küldése
Felhívom rá a figyelmet, hogy a blogon a megjegyzések MODERÁLÁS után kerülnek fel; illetve hogy a megjegyzés írója tudomásul veszi, hogy adatait (nevét és online elérhetőségét) ÖNKÉNT adta meg. Harmadik félnek, vagy reklámcélra nem használom fel senki adatait!