Derek Landy: Az ősök jogara

Köszönöm a recenziós példányt a Manó Könyveknek!





Fülszöveg:



Végre itt van Skrupulus Fondor! 
Lehet, hogy a fickó néha elveszti a fejét (amit egyébként egy pókerpartin nyert), de akkor is több, mint aminek tűnik – ami jó hír, tekintve, hogy egy csontváz! 
Bár Skrupulus több száz éve halott, mégis nehéz lenne hozzá hasonlóan éles eszű, szellemes és hatékony nyomozót találni – márpedig ha egy ősi gonosz lény fenyegeti a világot, akkor minimum egy ilyen különleges hősre van szükség! Ehhez viszont kell Stephanie is, aki nem retten vissza attól sem, ha be kell törnie éjjel a múzeumba, vagy ha fegyvert kell fognia. Hogy ilyen furcsa páros nem képes megmenteni az emberiséget? 
Ó dehogynem! 
Ahogy Skrupulus mondaná: senki nem veheti át a világuralmat, maximum a holttestén keresztül!

Moly adatlap:
https://moly.hu/konyvek/derek-landy-az-osok-jogara



VÉLEMÉNYEM:



Szerintem ez a történet kifogástalanul megírt urban fantasy, nagyon rendben van, méghozzá többféle szempontból is. Láttam a Goodreads-en, hogy valaki azt kérdezte, nem túl gyerekes-e, olvashatják-e fiatal felnőttek is, mire azt a választ adták neki többen is, hogy bőven húszas, harmincas éveik felett is jól esett nekik ez a regény.
Alátámaszthatom, mind Fanni nagylányom, a maga 13 évével, mind én teljesen elmerültünk Steph és Skrupulus kalandjaiban.

Mi kell egy jó urban fantasy-hoz?
Véleményem szerint nem árt egy hihető alapsztori, egy vonzó hős és számos újító varázslatos apróság, amitől azt érzed, hogy wow, ilyet még nem is olvastam. Mi viszonylag sok Fantáziaországban játszódó történetet olvasunk, tehát elvileg bár szeretjük a műfajt, azért elég nagy elvárásaink vannak vele.
Nekem most az nagyon-nagyon jól esett, hogy nincs szerelmi szál, még semmilyen lebegtetett sem, megvallom őszintén, unom már a sok gimis csodalánykát, akik elég kiszámítható módon rögvest beleesnek megmentőjükbe.
A mentor – tanítvány szál nemcsak az életkor - Steph csak 12 éves -, miatt hihetőbb, de alapjában véve habár jóval nagyobb írói szabadságot ad a szerzőnek, azért messze munkásabb lesz tőle az iromány, mintha a kitaposott (és elég lerágott csont) romantikus történetek hagyományát követné.

Mint említettem regényünk főhőse megnyerő személyiségű leányzó, de nála mérföldekkel szórakoztatóbb és elvontabb a csontváz nyomozó, Skrupulus Fondor karaktere. És itt álljunk meg még egy dicsérő szóra: briliáns a nevek fordítása, innen is nagyon köszönöm a kitűnő munkát Juhász Viktornak. 
A két főszereplőn túl számtalan érdekfeszítő karakter szerepel a kötetben, néhányuk szerepe titokzatos, hajlamosak a színjátszásra, kétszínűségre, önzésre; de szerencsére bőven vannak szerethető pozitív mellékszereplők is. Nekem alapjába véve tetszett Phertelmer Vipra, a főgonosz karaktere is, az meg pláne, hogy viszonylag így a sorozat elején elintézték a dolgukat Fondorral, így a csontváz nyomozó teljes egészében összpontosíthat Stephanie mágikus kiképzésére.

Nem tudom, hogy a további négy könyvben így van-e, de most az első kaland során Steph betekintést nyerhetett a Mágia világába, amit Landy meséjében kétféle varázserejű mágus birtokolhat.
Az elementalisták, mint sejthető manipulálni tudják az elemeket, azaz a földet, tüzet, vizet, levegőt. Az adeptusok  agresszívabbak, ha megfelelően értelmeztem ők főleg a test és maga a varázserő átalakításával tesznek szert hatalomra. A regénybeli fő gonosz például nekromanciával foglalkozik, de a nyomozó említ egy alakváltó és egy gondolatolvasó adeptust is. Skrupulus egyik ismerőse, China pedig akaratátvitellel, gondolatmanipulációval foglalkozik.

Még említek két apróságot, ami nagyon tetszett: a vámpírokat és a Nevek könyvét.
A vérszívókat hajlamosak vagyunk nagyon vonzó rossz fiúknak elképzelni, hála az Alkonyatnak, de itt Derek Landy történetében azok, amiknek hívtam őket: vért szívó fenevadak. A regény legizgalmasabb kalandja, mikor hajszál híján megeszik Steph-et.
A névmágia pedig elég ismert dolog, Rumpelstiltskin meséje is erre alapszik, ugyebár aki a nevet tudja, az hatalmat gyakorolhat a másik felett. Ebben a regényben ez többszörösen is így van, de nekem a könyv ötletén túl még a varázslók tanácsának, a Bölcsek által alkalmazott védőbűbáj tetszett nagyon.... és most direkt nem írom meg a lényegét, olvassátok el! :D


Borítómustra:





A régebbi magyar borító (Ulpius) kicsit felnőttesebb, rémisztőbb, és egy az egyben az angol eredeti papírkötéses kiadás átfordított változata. Mellette az angol keménykötéses borító, míg a mostani Manó könyves kiadás az elektonikus könyv változathoz elkészült illusztrációt használja - talán mert gyerekbarátabb a felnőttek szemében ;)



Kinek ajánlom?


Életkor és nemtől függetlenül az összes fantasy, sci-fi, disztópia rajongónak, sok-sok kellemes órát, nevetést, élményt tartogat Nektek ez a könyv! 
Nagyon humoros olvasmány, és bár 12+ van a hátoldalán, én bátran odaadnám tíz év felett minden felsős gyerkőcnek, legyen az lány, vagy fiú. A lányoknak könnyű lesz azonosulniuk Stephanie-val, míg a fiúk imádni fogják Skrupulus vagány, szókimondó karakterét.
Mi a nagylánnyal nagyon várjuk a folytatást, ami még az idén kijön, én is csak azt tudom mondani, mint a többi molyos értékelő, kár, hogy olyan sokáig kellett várni a fordításra.
Megérdemelt 4 és fél csillag tőlem, öt a nagylányomtól :)
Köszöntem, Élmény volt.

Ui:
találtam egy wiki aloldalt a sorozatnak szentelve, természetesen angolul.
Olvasása egyéni felelősségre!
http://skulduggery.wikia.com/wiki/Skulduggery_Pleasant_Wiki

Megjegyzések