Kelen Károly: Egy birodalom ébredése

FÜLSZÖVEG:

A német Pest polgára a várossal együtt lesz magyarrá. Ha elsőre kidobja is a húszéves költőt, másodjára nem téved: Petőfi kiadójaként építi föl nemzeti médiabirodalmát. A reformkor lendületével indul, a kiegyezéssel ér révbe Emich Gusztáv története: hogyan szárnyalta túl még a Landerer és Heckenastot is?

Kelen Károly dokumentumregénye az Athenaeum alapítójának kalandos életéről.

A KÖNYVET ITT TUDOD MEGRENDELNI KEDVEZMÉNYESEN A LÍRA OLDALÁN :)

Köszönet a recenziós példányért az Athenaeum kiadónak!

Weboldal - Facebook - Moly

"Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt.

- első magyar kiadói és nyomtatói Rt, nehezen kapta meg működési engedélyét, aztán rohamosan fejlődött

- Emich Gusztáv: 1841. Nemzeti Könyvkereskedés – 1849-től jelentős kiadói tevékenység

  - Pesti Napló, Hon, Fővárosi Lapok stb.

- Eisenfels Rudolffal társulva nyomdát is szerzett

- 1850-es években csatlakozott ifj. Emich Gusztáv is – külföldi tanulmányút, képzelt nyomdász és művelt ember

- 1860-ra túlnőtt magán a cég, Athenaeum Rt-vé alakult (1868), első igazgatója Osterlamm Károly; székház nem messze a Blahától

-kiadója a: Budapesti Közlöny (1867-től; kormány hivatalos lapja); Hazánk, Külföld, Athenaeum (hetilapok); Bolond Miksa (Bach-rendszer hivatalnokait, rendőreit, abszolutizmust gúnyolja) és Borsszem Jankó (1868-1938; ellenzéki pártok ostorozása; legnépszerűbb vicclap)

- ált. a dualizmus támogatása jellemzi; ellenzéki hang csak nagyon ritkán (pl. Petőfi-versek kiadása)"

Ez a kimásolt tételrészlet a tavalyi könyv- és sajtótörténet vizsgaanyagomból van, a tétel pontos címe ez volt: Legfontosabb lapkiadók és nyomdák 1867-1914.
Valamikor ősszel láttam meg a hírt a kiadónál, hogy készül az alapítóról egy kötet, és már csak az összehasonlítás miatt is, valahogy mindig is természetesnek éreztem, hogy én majd többet fogok megtudni Emich Gusztáv életéről, mint ami a tételünkben szerepelt :)

A könyv egy igen izgalmas képzeletbeli pillanattal indul, Emich és Petőfi első feltételezett találkozásával. Itt írja a szerző, Kelen Károly a következő idézetet:

"Aki már átélt olyan történelmi pillanatot, amikor változni látszik a világ, és úgy néz ki, lehet valamit tenni azért, hogy más élet teremjen az öröknek gondolt viszonyok között, az tudja, hogy a fordulatokat fiatal, tettre kész emberek hozzák el, olyanok, akik felkapják a friss eszméket, meglátják a sosem volt lehetőségeket, és alkotó erővel próbálnak részesévé válni az új rendnek."

Az egész mű telis-tele van ismerős nevekkel, helyszínekkel, történelmi eseményekkel, hiszen a reformkor kezdetével indítunk, és voltaképpen a lényegi fejezetek, történések az 1830-1870-es évek között zajlanak. Persze Kelen Károly beszámol Emich őseiről, aki egy pékmester fia, nagyapja német földről érkezett hazánkba. A családról, magánéletről kevés szó esik a műben, de ennek egyértelmű oka a korban keresendő. Hiszen ezekben az években annyi minden zajlott Magyarországon, voltak politikai törekvések, fellendült a polgárság, buzgott a nemzeti öntudat, magához tért a nemzet, ami egy szabadságharcban csúcsosodott ki.
Kelen Károly több fejezetet is szentel a szabadságharcnak, egyet a március 15-ei eseményeknek, amik bár a Landerer nyomdában zajlottak, az utca másik oldalán, Petőfi Sándor képe díszítette Emich nyomdáját, mert 1847-től ő a kizárólagos kiadója a korszakalkotó költőnek.

"Jó pajtás volt, és az is maradt. Csak a művészetekben nem ismert sem Istent, sem embert. Ez néha még a legjobb embereinek-barátainak is sok volt. Mert nem volt, nem lehetett maga mellé emelni mindenkit, aki elismerte és követte őt, annyira nem törődött semmivel és senkivel, ha ítélkezni kellett. 

Közben meg miket talált ki! Milyen új eszmék és műfajok buzogtak föl a képzeletében! S mindjárt meg is valósította őket papíron."

Bár e fenti idézet, ami a kötetben a 108.oldalon található, Petőfire vonatkozik, azért érezhető, hogy Kelen Károly, mint magyartanár tökéletesen megfogta a magyar költőzsenik lényegét. Mert szerintem pont ilyen volt Ady és József Attila is.

Forrás: wikipédia

Mesélhetnék még a számtalan Petőfi versről, amit a könyv rejt, vagy kiemelhetném kettőjük szerződését, esetleg Emich újságját, a Honderü számos részletét, amely főként az arisztokrata hölgyeknek készült 1843 és 1848 között. 

Vagy emlegethetném a tényt, hogy Jókai Mór 1853-tól tartozott Emich-hez, mint kiadóhoz, és bizony-bizony a könyves újságjában, a Pesti Naplóban jelent meg folytatásos regényként Jókai több műve is, például az Egy magyar nábob és a Kárpáthy Zoltán. 

Az ő gondozásában jelent meg két Táncsics Mihály-kötet: a Magyarok Története és a Magyar Nyelvtudomány. 1867-ben Emich Gusztáv adta ki a Bécsi Képes Krónikát, ami a párizsi világkiállításon aranyérmet nyert. A külföldi írók közül többek között Dumas, Dickens, Voltaire és Molière műveit adta ki.

Legfőképpen meg Emich adta ki elsőként Madách színdarabját, az Ember tragédiáját.

Forrás: Antikvarium.hu

Talán az eddigi lelkesedésből is érezhető, én nagyon-nagyon szerettem ezt a könyvet. Számomra öröm volt olvasni, szívesen ajánlom magyar -és történelem szakos tanároknak, egyetemistáknak; a reformkor iránt és Petőfi iránt rajongóknak, de felbukkan a műben Arany János, Jókai, Kossuth, Széchenyi (mindkettő), Deák Ferenc és még hosszan sorolhatnám a híres neveket.
Mégis azt fogom mondani, hogy ez a mű kiemelten jó a könyvtár szakos hallgatóknak, második félévi könyvtártörténet mellé, kiegészítő olvasmánynak. Nagyszerűen bemutatja a kort, amikor megindulnak a változások, a fejlődések kis hazánkban. Pláne azért ajánlom, mert Emich munkássága egy tétel része is :)

Viszont nem tudok rá 5 csillagot adni. Mert bár ez a könyv nyomdásszal, és főleg nyomdatörténettel kapcsolatos, nincs benne egy kép sem.
HOL MARADT EL AZ ILLUSZTRÁCIÓ? 

:D bocsánat, de muszáj szigorúnak lennem, mert nem ehhez vagyok szokva. Utalhatok akár az egyetemi tananyagra, Fülöp Géza tanár úr jegyzetére, A könyvkultúra a könyvnyomtatás kézműipari időszakában, és főként Tevan Andor művére, A könyv évezredes útjára, Emich portréjának, de bármelyik kiadványképének hiánya oly módon feltűnő, ami nem illik az alapítóhoz.
Ejnye-bejnye :) 4 és fél csillag, legalább nem tudja rám senki fogni, hogy egy recenziós könyv kedvéért lejjebb adok az elveimből.
Köszöntem, élmény volt, én biztosan fogom még olvasni, és persze felteszem az egyetemi tananyagot felsoroló polcomra.

Kedvcsinálónak még egy idézet, amit szerettem:

"Történetünk abban a korban kezdődik, amelyet rengeteget emlegetünk, de amelynek lényegét csakis romantikus lelkületű gimnazisták szokták teljes szívvel átérezni. Igaz, mindannyian romantikusok voltunk gimnazistaként, így hát megöregedvén is repes a szívünk, ha ez a szó kerül elénk: reformkor. 
Ez volt az az időszak, amikor a magyarság legnagyobbjai színre léptek, amikor egy ütemre dobogó szívükkel megalkották a magyar irodalmi nyelvet, létrehozták a magyar nemzetet, megpróbálták kivívni a magyar szabadságot, és megteremteni a független Magyarországot."

Moly adatlap:

https://moly.hu/konyvek/kelen-karoly-egy-birodalom-ebredese