FÜLSZÖVEG:
Immár teljes a Hétvilág-trilógia!
Ebben a modern, felnőtteknek szóló gerillamesében tündérek, mumusok és boszorkányok küzdenek egymással a nagyvárosi dzsungelben. A helyüket keresik, a sorsukat teljesítik be, kalandjaik az ókori görög drámák tisztaságával jelenítik meg az emberi természetből fakadó legelemibb, elkerülhetetlen, nem egyszer tragikus kimenetelű konfliktusokat.
Vigyázat!Cselekményleírást tartalmazz!
Vigyázat!Cselekményleírást tartalmazz!
Virág Emília rengeteg humorral írta meg Budapest titkos bestiáriumát.
Belizár, a lidérckirály fia visszahozta Berzencét a halálból, aminek következtében a fiú testébe egy lidérc került, ami úgy mocorog benne, mintha szét akarná tépni. Hogy megszabaduljon tőle, Berzence felébreszti Aport, a Soroksári-Dunába átkozott tündért, hogy tőle kérjen segítséget. A tündér nem segít, inkább útnak indul megkeresni a szerelmét, és közben konfliktusa támad Hollussal; elátkozza Hollust és Emesét, hogy nem láthatják egymást, míg ő le nem veszi róluk azt, Hollus pedig olyan rontást tesz Aporra, hogy ha elhagyja a Duna vizét, semmi emberfeletti ereje ne legyen – az átkot pedig csak egy alvilági mumus tudja levenni. Apor megkeresi Berzencét, aki képes alászállni az alvilágba, és azt mondja neki: a mumus segítségével ki tudja szedni belőle a lidércet.
Berzence megszerzi a mumust, elrejti úgy, hogy rátömöríti egy pendrive-ra – amit a barátja, Guszti bevisz a munkahelyére, és véletlen feltelepíti a mumust a call center rendszerébe. Ott egyesül a call center KORNÉL nevű adatbázis-kezelő szoftverével, a boszorkányoknak írt Hurokkal, és azoknak a félelmeivel, akik megérintették. Megkezdődik a versenyfutás az idővel.
A REGÉNY ITT TUDJÁTOK A LÍRA OLDALÁN KEDVEZMÉNYESEN MEGVENNI :))
Belizár, a lidérckirály fia visszahozta Berzencét a halálból, aminek következtében a fiú testébe egy lidérc került, ami úgy mocorog benne, mintha szét akarná tépni. Hogy megszabaduljon tőle, Berzence felébreszti Aport, a Soroksári-Dunába átkozott tündért, hogy tőle kérjen segítséget. A tündér nem segít, inkább útnak indul megkeresni a szerelmét, és közben konfliktusa támad Hollussal; elátkozza Hollust és Emesét, hogy nem láthatják egymást, míg ő le nem veszi róluk azt, Hollus pedig olyan rontást tesz Aporra, hogy ha elhagyja a Duna vizét, semmi emberfeletti ereje ne legyen – az átkot pedig csak egy alvilági mumus tudja levenni. Apor megkeresi Berzencét, aki képes alászállni az alvilágba, és azt mondja neki: a mumus segítségével ki tudja szedni belőle a lidércet.
Berzence megszerzi a mumust, elrejti úgy, hogy rátömöríti egy pendrive-ra – amit a barátja, Guszti bevisz a munkahelyére, és véletlen feltelepíti a mumust a call center rendszerébe. Ott egyesül a call center KORNÉL nevű adatbázis-kezelő szoftverével, a boszorkányoknak írt Hurokkal, és azoknak a félelmeivel, akik megérintették. Megkezdődik a versenyfutás az idővel.
A REGÉNY ITT TUDJÁTOK A LÍRA OLDALÁN KEDVEZMÉNYESEN MEGVENNI :))
Nem tudom, hogy voltatok-e úgy könyvvel, tévéműsorral, sorozattal, játékkal, bármivel, hogy egyszerre sürgettétek volna, hogy minél gyorsabban megtudjátok, mi a vége; ugyanakkor lassították is volna, a végtelenségig, hogy sose érjen véget az élmény?
Nos, ez a Tündérfogó. Engem is megfogott, teljességgel magába szippantott a mesevilág. Végül – kínomban, hogy hátráltassam a regény lezárását-, minden fejezetet kétszer olvastam el. Ezzel kicsit elodáztam a befejezést, de nem örökre…
Pedig hát nagyon-nagyon jó kis urban fantasy ez a regény, én most ébredtem rá, hogy nekem pont ez a kedvenc alműfajom a fantasyn belül.
Ugyebár ez az irodalmi műfaj, amikor „a fantasy elemekkel bíró narratíva jelentősen valós, városi környezetben játszódik. A természetfeletti elemek széles választékát lehet ezen történeteknél alkalmazni, kezdve az idegen lények érkezésétől, a már jó ideje velünk együtt élő más fajok felfedezésén át, az alternatív világok létezéséig, mely megoldások mind oda vezetnek, hogy az addig ismert és alkalmazott szokásrend felborul, és beindítja az eseményeket a karaktereknél és a világfelépítésben is.” (forrás: Wikipédia)
Virág Emília, ahogy a borító belsején is kifejti, azt szereti elképzelni, hogy milyen mágikus élőlények barangolhatnának Budapest utcáin, terein, épületei között. Netán egy tündért rejt a Duna? Törpét valamelyik pince? A Gellért hegy mélyén egy sárkány alszik, akit Gellértnek hívtak? Ráadásul, és ez külön plusz pont, a Hétvilág trilógia a magyar néprajzkincsből merít, a szereplők nevei régies magyar nevek, vagy magyar népmesei alakok.
"– Azt ajánlom – szólalt meg a hátuk mögött a lidércúr –, ölts emberi alakot, mert ha én is megmutatom a valódi alakomat, Hollus és a tanítványa a fa mögött összecsinálja magát!"
Nálam az abszolút kedvenc (a szerelem) Belizár, a lidérckirály fia, az Alvilág első hercege, eljövendő uralkodója :D Roppantul kifinomult ízlésem van, igaz?
De a többi karaktert is kedveltem, mégpedig azért, mert nem egyszerűen fekete-fehérek, jók vagy rosszak. A mostani regény főhőse, Berzence sem éppen tökéletes, az előző részben csupán sértettségből ellopta a Napot a hazája egéről, és elhozta a mi földi világunkba. Ebben a kötetben is jócskán érződik, ahogy viaskodik benne a rossz és a jó. Pont úgy, mint Hollusban, az első kötet főszereplőjében, a boszorkánymesterben, aki ha segít, igencsak fogcsikorgatva, önös érdekből teszi.
Az egyedüli tiszta, önzetlen jellemek a női karakterek, de nagyon szerethetőek a mellékszereplők, a csetlő-botló Józsi, Hollus tanítványa, vagy Guszti, Berzence barátja.
"Józsi: – És ha az alvilágban végtelen hatalmad van, nem lehetne az alvilágot felhozni ide?
Belizár ezen komolyan megdöbbent.
– Ha ki akarod irtani az emberiséget, akkor megoldható."
Nálam a Sárkánycsalogató 4 és fél csillag, a Boszorkányszelídítő meg 4 biztos csillag volt, ellenben a Tündérfogó valahogy most teljesen elbűvölt, muszáj megadnom rá az öt csillagot :D És fogom én még újraolvasni a trilógiát, amikor Belizár hiányom lesz, az biztos!
Köszönet a recenziós példányért az Athenaeum kiadónak!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése
Felhívom rá a figyelmet, hogy a blogon a megjegyzések MODERÁLÁS után kerülnek fel; illetve hogy a megjegyzés írója tudomásul veszi, hogy adatait (nevét és online elérhetőségét) ÖNKÉNT adta meg. Harmadik félnek, vagy reklámcélra nem használom fel senki adatait!