Fr@ncba ​az érzelmekkel, Fr@ncba a szerelemmel

by - november 16, 2018




FÜLSZÖVEG:

Eleged ​van abból, hogy mindig elszúrod? 
Egy seggfejjel kell együtt dolgoznod? 
Agresszív családtagod van, és nem tudod, hogy szereld le? 
Félsz, hogy tönkreteszed a gyereked életét? 
Szívesen szabadjára engednéd a dühödet? 
Szeretnél pozitívabb lenni? 
Vissza akarod szerezni a szerelmedet, aki elhagyott? 
Sehogy se értesz szót a szüleiddel?

Ha az ember efféle problémákkal, lelki bajokkal, rossz szokásokkal küzd, pszichológushoz fordul, vagy kézbe vesz egy önfejlesztő könyvet. Csak az a bökkenő, hogy a legtöbb Segíts magadon! típusú írás arra buzdít, hogy nézz és szállj magadba, fedezd fel legrejtettebb érzéseidet és vágyaidat, váltsd valóra legvadabb álmaidat. Márpedig ez gyakran több kudarcélményt és frusztrációt hoz, mint amennyi pozitív eredményt. 
A Michael I. Bennett és Sarah Bennett szerzőpáros, apa és lánya, most azt tanácsolja, hogy a francba az ilyen könyvekkel, az önboncolással és önsajnálattal, a folytonos köldöknézéssel! Az általuk javasolt terápia két szóban foglalható össze: Térjünk a lényegre! Arra buzdítanak, hogy reálisabb célokat és kivitelezhetőbb megoldásokat keressünk, hogy fogadjuk el azt, amin amúgy sem tudunk változtatni. Persze, az érzelmekben azért ők is hisznek, csak éppen tudják, milyen vakvágányokra vihetik az embert, ha csak rájuk hagyatkozunk. Józan, praktikus és emberséges tanácsaikkal kalauzolnak minket a mindennapos kapcsolati és életvezetési problémák útvesztőjében, a való életből vett példák segítségével cáfolva rá számos romantikus tévhitre, káros beidegződésre.

Ha megfogadod útmutatásukat, a Francba az érzelmekkel lesz az utolsó önfejlesztő könyv, amelyet el kellett olvasnod!



Nagyon ritka, hogy egy bejegyzésben kettő könyvről írnék, de most az a dolog aktualitása, hogy ugyanaz a szerzőpáros, apa-lánya, és hogy borzalmasan el vagyok késve ezzel a recenzióval.
Még szeptemberben kaptam meg a két kötetet, frissen, nyomdaszagúan, és a Francba az érzelmekkel részt el is olvastam egy hónapon belül. De sajnos, hiába ígért a fülszöveg humoros, egyedi stílust, valamiért az első mű nem jött be nekem.
A kötet témái: francba az önfejlesztéssel, önbecsüléssel, becsülettel, segítőkészséggel, nyugalommal, szerelemmel, kommunikációval, gyerekneveléssel, Seggfejekkel, a kezelésekkel. 

Sajnos visszanézve sem tudnám megmondani, hogy mi nem tetszett rajta, habár mondjuk nekem pont a szöveg érthetőségével elég sok gondom volt. Egyfelől, ahogy a Tíz kicsi könyv bloggere is írta, néhol unalmas, ismétlődő volt az első kötet, máshol viszont a személyeskedő, jópofáskodónak szánt poénok nem jöttek be. 
Szerintem a Francba az érzelmekkel egy tipikus anti-önfejlesztő könyv, jócskán hasonlít például Mark Manson A „Lesz*rom” rafinált művészetéhez, valamint Sarah Knight Nagy ívben (The Life-Changing Magic of Not Giving a F*ck) kötetéhez.
Azoknak, akik ezt a stílust szeretik, a néhol személyeskedésbe forduló, beszólogató, nagyon földhöz ragadt tartalommal bíró könyveket – na, ők fogják szeretni a Francba az érzelmekkel-t is.

Engem azonban sok-sok mondat zavart, néhol az volt az érzésem, hogy az apuka, Bennet-papa :D elkezdte írni a szöveget, aztán a lánya odakanyarított egy-egy poént. Volt egy beszólása, amit még Boglarina barátnőmnek is megmutattam: 
„Ha a megkönnyebbülés elérésére alkalmazott módszerek mind csődöt mondanak, fogadd el, hogy megszívtad.”
Mondjuk ez a kijelentés nagyon közvetlen, nagyon baráti, de valószínűbbnek tartom, hogy az újságíró Sarah-tól származott, semmint a pszichológus Michael Bennet-től.
Olvasás után azon morfondíroztam, hogy jó, én viszonylag rendben vagyok, csak meghökkenek egy ilyen mondaton, de ha egy tényleg lelki beteg veszi kézbe a könyvet, és rábukkan a 202. oldal tetején erre a beszólásra, akkor annak mi lesz a reakciója?



Ezek után talán érthető, hogy kicsit félve vettem kézbe a Francba a szerelemmel részt, ami viszont jóval inkább elnyerte a tetszésemet. Visszanézve talán az első kötettel az is a probléma, hogy túl sok mindent akar megoldani, egyetlen kötetben, az érzelmi élet összes oldalát, kezdve a szülőktől, házastárstól, családtagoktól, gyerekektől, főnöktől, munkatársaktól, barátoktól, önfejlesztéstől a terápiáig is – 12 hosszú fejezetben. 
A szerelemről szóló kötet viszont csak 9 fejezetes, és nagyon jól felépített mű. Eredetileg az érzelmekről szóló rész 2015-ben jelent meg, a szerelmes pedig 2017-es, látszódik a stílusbeli összecsiszolódás, gyakorlat is. Átgondoltabb, talán picit konzervatívabb, de mindenesetre jóval szélesebb olvasórétegnek szóló mű.

A bevezetőben azzal a mára lassan közismert ténnyel indít, hogy bizony a szerelem elmúlik nagyjából úgy 18 hónap alatt egy párkapcsolatban, és ha tartós boldogságra vágyik az ember, akkor érdemesebb a gazdasági, üzleti döntésekhez hasonlóan, alaposabban átgondolni a párválasztást. 
A kisugárzás, a szépség, a kémia, a kommunikáció, a humorérzék, a családi háttér, az intelligencia és az egzisztencia kerül terítékre fejezetenként ebben a könyvben.
Minden téma három oldalról kerül megvizsgálásra, ha az olvasó érintett például a szépségben, ha a párja, illetve, hogy mi az adott témakör szerepe a házasságban. Egy-egy fejezet közben 5-10 kérdéses, feleletválasztós, csajmagazin stílusú kvíz is szerepel, de több alapvető kritériumokat összefoglaló táblázat segít eligazodni egy témán belül. 
A legjobbak pedig a térképek, Randizak vele vagy sem? Szakítsak vele vagy sem? A/B/C útvonalon elinduló elágazásain olyan hihetetlen, és ezúttal tényleg humoros ötletek vannak, hogy csak na. 

Összességében nekem a rózsaszín kötet, a Francba a szerelemmel sokkal-sokkal jobban bejött, de mint írtam, a hagyományos önsegítő könyveket utálóknak tetszeni fog az első rész is, a Francba az érzelmekkel. 




FÜLSZÖVEG:

Mindig ​a legveszedelmesebb csábítókba zúgsz bele? 
Újra és újra rájössz, hogy nem a megfelelő emberrel randiztál? 
Fész, hogy sohasem találod meg a „másik feledet”? 
Hódítani akarsz, de nem tudod, hogyan? 
Tartós párkapcsolatra vágysz? 
Úgy érzed, nem vonzódsz már annyira partneredhez? 
Ki nem állhatod a párod szüleit?

A legtöbb párkapcsolatokkal foglalkozó könyv azzal kecsegteti az olvasóit, hogy segít nekik megtalálni a nagy Ő-t, mert hiszen a kétszemélyes boldogság záloga csakis az igazi szerelem lehet. A Michael I. Bennett és Sarah Bennett szerzőpáros, apa és lánya erre azt mondja, hogy a francba az ilyen romantikus elképzelésekkel! A szerelem persze szükséges, de nem elégséges feltétele a hosszú távon is jól működő párkapcsolatnak. Ne kizárólag a szerelem, a vágy, a testi vonzalom, a társhiány… vagyis az érzelmeink alapján válasszunk párt! Ne a lelki társunkat vagy szenvedélyes szeretőt keressünk, hanem olyasvalakit, akivel közösen sikeresebben vezethetjük az élet elnevezésű vállalkozást, mint egyedül. 
A szerzők feltárják előttünk a jó társkapcsolat józan paraszti ésszel is belátható, gyakorlati szempontjait és feltételeit. Megtanítanak rá, hogyan mérjük fel reálisan, hogy mi vár ránk, és valójában mire van szükségünk. Tanácsaik segítenek abban, hogy ne hagyjuk eluralkodni érzelmeinket, hanem ügyesen kombináljuk egyfajta menedzserszemlélettel és üzleti módszertannal. Ha sikerül megteremtenünk a kellő egyensúlyt, akkor esélyünk van rá, hogy megfelelő partnert találjunk, vagy legalábbis elkerüljük a nagy csalódásokat.


A kötet ITT kapható -20% kiadói kedvezménnyel! 

Köszönöm a könyvet a Jaffa kiadónak!

You May Also Like

0 megjegyzés

Felhívom rá a figyelmet, hogy a blogon a megjegyzések MODERÁLÁS után kerülnek fel; illetve hogy a megjegyzés írója tudomásul veszi, hogy adatait (nevét és online elérhetőségét) ÖNKÉNT adta meg. Harmadik félnek, vagy reklámcélra nem használom fel senki adatait!