Weöres Sándor: A teljesség felé #20

 



Ki vagy te?


Ha elvonatkoztatod magadat mindattól, amit lényednek ismersz:

tulajdonképpen lényed ott kezdődik.

Testedet, értelmedet, személyedet ne cseréld össze lényeddel,

önmagaddal. Csak segédeszközöd; csak batyú, mely szükségleteid őrzője

is, görnyesztő teher is.

Tested nem te vagy, hiszen csak anyag, mely folyton cserélődik:

negyvenéves korodban húszéveskori testedből egyetlen parány sincsen.

De érzelemvilágod és értelmed sem te vagy, hiszen még nem volt, mikor

te már a bölcsőből nézegettél. Ki vagy? a határtalan, mely

fogantatásodkor a határok közt megjelent.

Ha elhatárolt személyedet tekinted önmagadnak, végezz copernicusi

fordulatot: a határtalan teljességet tekintsd önmagadnak, személyedet

pedig ideiglenes kötöttségnek, puszta tüneménynek, „nem-én"-nek.

Ahol megszűnik az érzés, érzéketlenség, gondolat, gondolattalanság,

változás, változatlanság; ahol azt hinnéd, hogy semmi sincsen:

tulajdonképpeni lényed ott kezdődik.


Szöveg forrása:

https://terebess.hu/keletkultinfo/teljesseg.html#1

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A hét verse - Kovács Barbara: Ma rossz leszek (iskolás változat)

A hét verse: Romhányi József - Lepketánc

A hét verse - Varró Dani: SMS-VERSEK