Kedvenc könyveim: Jane Austen - Büszkeség és balítélet

"Általánosan elismert igazság, hogy a legényembernek, ha vagyonos, okvetlenül kell feleség."
A világirodalomban kevés nő által írt, romantikus regény kezdődik ekkora fricskával a férfinem felé - talán ettől is borítékolható rögvest a siker? :))
Nem, nemcsak a felháborítóan lázadó hozzáállás adja ennek a regénynek az évszázadokon átívelő sikerét, hanem a sziporkázó karakterek sora és a bájos történet maga.

Tartalom:
Mr. és Mrs. Bennet 5 eladósorban lévő leányzó szüleik, az anya életének legfőbb feladatának tekinti, hogy gyermekeinek megfelelő, értsd jól - vagyonos férjet keressen.
Jane a legidősebb lány esete nem is tűnik elsőre nehéznek, szép is, jóakaratú is, a Bennet család közvetlen szomszédságába költöző Mr. Bingley pedig szemlátomást belé is bolondul.
No, de mi lesz a többiekkel, a legfiatalabb, de legkacérabb Lídiával, az őt mindig mindenben követő Kittyvel, vagy a csúnyácska Maryvel?
És legfőképpen mi lesz Elizabeth (Lizzie) Bennet sorsa, aki a regényünk főhősnője, és nők milliói irigylik tőle a választottját.

"– Nos, kedvesem, ha mindenáron tudni akarja: Mrs. Long azt a hírt hozta, hogy Netherfieldet egy vagyonos fiatalember bérelte ki Észak-Angliából; négylovas hintón jött le hétfőn megnézni a birtokot, s annyira megtetszett neki, hogy tüstént megegyezett Mr. Morisszal; Szent Mihály napjáig beköltözik, a cselédség egy része pedig már a jövő hét végén a kastélyban lesz. 

– Mi a neve? 

– Bingley. 

– Házasember? Nőtlen? 

– Nőtlen, drágám, persze hogy az! Nőtlen ember, méghozzá vagyonos; négy-ötezer font az évi jövedelme. Mit szól, milyen szerencse ez a mi lányainknak! 

– Hogy érti ezt? Mi köze van ennek a lányokhoz? 

– Drága Bennet – felelte az asszony –, ne legyen ilyen tuskó! Természetesen arra gondolok, hogy egyik lányunkat feleségül veszi. 

– Talán ezzel a szándékkal telepszik itt le? 

– Ezzel a szándékkal! Hogy mondhat ilyen sületlenséget! De egyikükbe feltétlen beleszeret, s ezért rögtön meg kell látogatnia, mihelyt ideérkezik."

2013-ban értékeltem először a molyon:
Angolul van meg a regény, magyarul talán harmadszorra olvasom. 

Voltak örök érvényű nevettetős pillanatok, értékes mondatok, gondolatok. Például, amikor Darcy először belép a bálba, és megtudják, hogy mennyi az éves jövedelme, mennyire megszépül mindenki szemében. Persze nem nehéz ebből kihámozni, hogy a pénz, és a másik szépség, a rang, mit sem változott 1813 óta. De megemlíthetném a házasságokat is, hogy egyetlen meggondolatlan lépés, milyen mélyreható következménnyel járhat nemcsak az érintettek, hanem a környezetük életében is.  Már elsőre is, és sokadszorra is, ugyanazon mondatokon mosolygok, ugyanúgy Bennet papa és Mr. Collins a kedvenc karaktereim; megint sikeresen beleszerettem Darcyba és újra meg újra csak azt tudom ismételni, Elizabeth Bennet a kedvenc Austen hősnőm. -:)
Annyit tudok hozzáfűzni az eddigiekhez, hogy az elmúlt két évben sikerült még kétszer elolvasnom magyarul, volt szerencsém a Loósz Vera-féle újrafordításhoz illetve az eredeti Szenczi Miklós változatot is beszereztem. 
Jövőre pedig szándékomban áll mind az eredetit, mind a magyar változatot újraolvasni.
Megunhatatlan.
Kedvenc Austen regényem a hatból, talán Elizabeth szkepticizmusa miatt, ahogy az emberekhez hozzááll:
"Kevés embert szeretek igazán, még kevesebbről van jó véleményem. Minél jobban megismerem a világot, annál elégedetlenebb vagyok vele, s minden nap erősödik az a hitem, hogy az emberi jellem állhatatlan, s az emberekben akkor sem lehet bízni, ha szilárdnak vagy értelmesnek látszanak."
De még inkább azért jó, mert a romantikáért is meg kell küzdenie mindegyik hősnek, nem hullik a boldogság rögvest az ölükbe, és ettől is életközeli a regény. Meg persze a sok pletykálkodó jóakarótól... hja, kérem alássan, ennyire nem változott a világ 1813 óta, hogy az emberek ne óhajtanák egymás dolgába beleütni az orrukat :/

A könyvnek több filmváltozata is van, kettő világhíres közülük, az 1995-ös BBC hatrészes mini sorozat, illetve a 2005-ös hálivúdi változat.

Talán magyarázni sem kell, de leírom: a BBC széria nagy szerelmem, azt is angolul szoktam nézni, mert hiába édes az anyanyelv, azért a lánykérést nehéz Colin hangja nélkül elképzelni. Meg Pemberlyt, meg Colint vizes ingben :-) Könyvolvasás közben, általában a lánykérésnél szoktam betenni a dvd-ét, odáig elég a szó, de aztán kell a látvány.
Az amerikai változat viszont túl modern lett számomra, kezdve azzal, hogy Kiera Knightley piszok gyönyörű nő, de jóval szebb, mint Lizzie Bennet; nem is beszélve a Collins tiszteletest játszó szőke színészről... azt különben is nagyon nem szeretem, ha világosan és többször le van írva egy könyvben egy karakter kinézete, és totál máshogy, más hajszínnel szerepel a filmvásznon :( Ha valamivel ki lehet kergetni a világból, akkor ez biztosan az.

Ellenben a könyvet itt lehet elolvasni magyarul a MEK-en:
http://mek.oszk.hu/00300/00317/ és aztán meg lehet nézni mindkét filmváltozatát a neten :)

Számomra mindig szomorú tény, hogy a molyon csak a 76. legjobb romantikus könyv, ennél jóval előrébb kellene állnia.
"Azon ritka írók közé tartozik, s ennyiben Dickens mellé állítható, akik a kisszerűséget utánozhatatlan bájjal tudják bevonni, a kellemetlent mulatságosan tudják ábrázolni. lronizáló személytelenségében és racionális életszemléletében felvilágosodás szelleme él tovább, erkölcsi érdeklődésében, lélektani realizmusában már a viktoriánus regény-irodalom csúcsai felé mutat."
(szöveg a MEK-ről)
Follow my blog with Bloglovin