Bejegyzések

Weöres Sándor: A teljesség felé #45

Kép
  Noé bárkája A sötétbe-merülés, általános pusztulás, egyetemes kínszenvedés ellen mit tehetsz? semmit és mindent. Ez a semmi és minden: ha saját érzéseiddel nem veszel részt a sötétségben és megteremted önmagadban a teljes-emberség állapotát: nem vágyaiddal, hanem az örök mértékkel vezetteted magadat. Az áradat bármerre sodor: nyomorba, jómódba, kényszermunkára, harctérre, vezetőhelyre, vesztőhelyre: ne törődj vele; a sötét hatalom nem adhat neked semmit és nem vehet el tőled semmit, ha az egyedül-érvényes mérték működik benned. Odaveszhet kényelmed, vagyonod, egészséged, szabadságod, életed: mindezt úgyis elveszíted előbb-utóbb, a sírba nem viheted magaddal; de a mélyedben rejlő tökéletes mértéket nem sértheti még a világpusztulás sem, ezért kivánj hozzá-igazodni. Az örök mértékre bízd magad: ez a Noé-bárka a mindent beborító áradat fölött. Embertársaidért nem tehetsz többet, mint hogy az egyetlen menekülési módot tudatod velük. Erőszakkal megmenteni senkit sem lehet, amikor az özön
Megjegyzés küldése
Olvass tovább »

Weöres Sándor: A teljesség felé #44

Kép
  Jóslás a trágyaözönről Minden megnyilvánulásod, mely szépen, üdén, szabadon kibontakozik: ajándékod; minden megnyilvánulásod, mely mohóságodtól bűzlik: ürüléked. Bármelyikünkből sokkal több salak fakad, mint adomány, s ez ellen nincs más segítség, mint hogy salakunkat eltakarítjuk; ehelyett az európai ember kezdettől fogva és mindinkább, ürülékéből rendszert, törvényt, erkölcsöt épít, amit fegyverrel, pénzel, hatósági pecséttel, rangos testülettel őriz és mindenkitől megköveteli, hogy e bélsár- palotákhoz és ünnepélyes ganajszobrokhoz igazodjék. Ezek folyton repedeznek, omlanak, általános bűzt és viszketegséget terjesztve; s egyre több, frissebb, puhább ganajjal kell toldani-foldani őket. Lassanként az emberiség egész ürülék-metropoliszt emelt maga fölé, mely most, a huszadik században ráomlott a gazdáira. Ahogy valamikor az egetostromló óriássá nőtt emberiségre tűz- és víz-özön zúdult, most a ganajimádóvá törpült emberiséget utolérte a trágya-özön. Évszázadokig nem lesz egyéb, mint
Megjegyzés küldése
Olvass tovább »

Ez volt 2022: évzáró blogbejegyzés

Kép
  Egy nagyon szexi Moly statisztikával kezdem az idei blogzáró, évzáró bejegyzésemet, mert egyszerűen MUSZÁJ megosztanom a személyes olvasási rekordomat XD Azt hiszem, van mire büszkének lennem. 2021-ben 168 könyvnél írtam meg az évzáró posztot, a végső szám pedig 172 kötet volt. Amit minden évben eltervezek magamnak: az a várólista csökkentés kihívás véghezvitele, illetve minimum 104 könyv elolvasása. 2022-ben úgy sikerült ennyi könyvet elolvasnom, hogy volt három nagyon kedves kollégám (barátom), akikkel szinte egymás kezéből vettük ki az olvasmányokat júliusig; aztán meg a munkahelyi gondokból szó szerint belemenekültem az olvasásba. 2022 ugyanis elég barna macis évem (évünk) volt, bizonyos szempontból alulmúlta még 2019-et is, pedig akkor az utolsó 24 órában kerültem be a kórházba, és majdnem belehaltam az agyhártya-gyulladásba. De most nem fogok vinnyogni arról, hogy mennyire extrém megterhelő munkaadóm van, mekkora pusztítást végez a könyvtárral és a kollégákkal, elég legyen anny
Megjegyzés küldése
Olvass tovább »

Tóthárpád Ferenc: Örökségem maradandó

Kép
  Tóthárpád Ferenc: Örökségem maradandó Csillag vagyok éber éjen, a mennyboltot is elérem. Az a kis pont, ott, én vagyok! Az, amelyik mindig ragyog! Király vagyok: napkeleti, ki a csillagot követi. Két zsebemben tömjént viszek, s a csodában hiszek, hiszek! Istállóban jászol vagyok… Bekopognak jó pásztorok. Szalma-ölem reményt ringat, tömjén lengi álmainkat. Csengő vagyok fenyőágon. Csilingelő fenyőfákon gyertyafényes örömtüzek dicsérik a drága Szüzet… Ember vagyok! És halandó! Örökségem – maradandó! S hagyatékom: többek között, a mulandó és az örök.
Megjegyzés küldése
Olvass tovább »

Weöres Sándor: A teljesség felé #43

Kép
  Jóslás az állandó háborúról A tehetetlen meghunyászkodást polgári kötelességnek nevezik, a tömeggel együtt-üvöltést bátorságnak, az érzelgősséget költői lelkületnek, a dióhéjak csörgetését haladó-szellemnek, a kapzsi, szűkhomlokú élelmességet észnek, a csoportos unatkozást szórakozásnak, a mirigyek játékát élvezetnek. A polgári kötelesség, bátorság, költői lelkület, haladó-szellem, ész, szórakozás és élvezet együttesét társadalmi és gazdasági egyensúlynak nevezik. A társadalmi és gazdasági egyensúly egyre kényesebbé válik: mind- több a rendelet, megszűkítés, bűntetés; nemsokára a nép jobban fog irtózni a békétől, mint a háborútól; végül az egyensúlyt állandó hadiállapottal kell fönntartani. Megkezdődik az a háború, melyben a győzelmi szándék csak a múlttól örökölt szólam; az igazi, titkos cél a háború tovább-vonszolása: egyik harcolófél se meri vállalni azt a gazdasági gordiusi-csomót, amit a béke jelentene. Majd örül, aki katona lehet, mert jobb az ellátása és nagyobb a biztonsága,
Megjegyzés küldése
Olvass tovább »

Weöres Sándor: A teljesség felé #42

Kép
  Jóslás az egyéniség alá sűlyedésről A létezés egyetemes összefüggéséből kiszakadt, egyéniségébe- zsugorodott mai ember hamarosan el fogja veszíteni egyéniségét, de nem fölfelé, hanem lefelé. Minthogy nem bír egyéniségéből kiemelkedni, hát alája-rogy. Nemsokára hatóságilag szabják meg, hogy melyik vezetőembernek képét kell a falra akasztanod, mílyen könyveid és egyéb tárgyaid lehetnek, mit ehetsz-ihatsz és mikor, s nemcsak a munka, de a szórakozás is kötelező lesz, megszabott módon és megszabott időben; s az egyéniségük alá süppedt embereknek ez tetszeni fog. Miután az európai ember ezer évig úgy volt egyéni, hogy személyes szeszélyeit az egyetemes lehetőségekkel szembe-feszítette: most a szeszélyekből alakult ördögi rend nemcsak az egyéniségét, de az emberi létét is maga alá temeti. S a mai ember ezzel elégedett és boldog lenne, ha körötte az ól nem imbolyogna szakadatlan. Szöveg forrása: https://terebess.hu/keletkultinfo/teljesseg.html
Megjegyzés küldése
Olvass tovább »

Alan Alexander Milne: Micimackó és Lewis Carroll: Alice Csodaországban

Kép
  Két, alapvetően gyerekközönség számára íródott meseregényt választottam, mert mindkettőt többször olvastam, eredetiben is ismerem őket. Alice esetében pedig kétféle fordítást is elolvastam novemberben, Kosztolányi Dezső eredeti, illetve Szobodtka Tibor -féle átdolgozást. Milne története a kisfiának, Christopher Robinnak készült, de Milne bele- és átdolgozott a történetbe régebben megjelent gyerekverseiből is számosat. Magyarul Róbert Gidaként ismert főhős számos állatkával él együtt a Százholdas Pagonynak nevezett mesebeli csodahelyen, ahol apró epizódokból álló kalandjaik megtörténnek. A meseregény keretes történet, ebbe ágyazódnak bele a különböző elbeszélések, amiket a kisfiú és az állatszereplők kötik össze. Az epizódok nem mindegyikének van szorosan köze egymáshoz, és néhányat fel is lehetne egymással cserélni, úgy sem változtatna a teljes történet menetén. A keretmese szerint a szerző mesél Christopher Robinnak, teljesen valós környezetbe helyezve a szituációt, ráadásul eml
Megjegyzés küldése
Olvass tovább »

Weöres Sándor: A teljesség felé #41

Kép
  Fekete trilógia, III. Korunk találmánya a kötelező lelkesedés, a hatóságilag intézményesített forradalom és az elnyomók lázadása az elnyomottak ellen. A mai uralmi rendszereket az jellemzi, hogy hazugságaikat nem is akarják feltétlenül elhitetni, csak feltétlenül elfogadtatni. Minden katonai fegyvernemnek azt kell énekelni magáról, hogy ő a legkülönb, anélkül hogy bárki elhinné; minden állampolgárnak azt kell vallani az államfőről, hogy bölcs, hős, jótevő, anélkül, hogy bárki elhinné; és így tovább. Immár egy hihető hazugság is elérhetetlen magaslat. Gödörben vagyunk, lejjebb a béka ülepénél. Szöveg forrása: https://terebess.hu/keletkultinfo/teljesseg.html
Megjegyzés küldése
Olvass tovább »