2019. december 3., kedd

2019. december 2., hétfő

A hét verse - Pilinszky János: Elég


Pilinszky János – Elég

A teremtés bármilyen széles,
ólnál is szűkösebb.
Innét odáig. Kő, fa, ház.
Teszek, veszek. Korán jövök, megkésem.

És mégis olykor belép valaki
és ami van, hirtelenűl kitárúl.
Elég egy arc látványa, egy jelenlét,
s a tapéták vérezni kezdenek.

Elég, igen, egy kéz elég amint
megkeveri a kávét, vagy ahogy
„visszavonúl a bemutatkozásból”,
elég, hogy elfeledjük a helyet,
a levegőtlen ablaksort, igen,
hogy visszatérve éjszaka szobánkba
elfogadjuk az elfogadhatatlant.

***

Vers forrása:
https://moly.hu/karcok/1329235

2019. december 1., vasárnap

Miért és hogyan tudok ennyire könyvmoly lenni? - Témázunk körbeposzt

https://unsplash.com/s/photos/library

 "Vigyázz, ne olvass sokat!" – hangzott el a figyelmeztetés az egyik volt általános iskolai osztálytársam szájából múlt pénteken, tehát a Témázunk körbeposzt e havi tárgyköre nem is jöhetett volna aktuálisabban az életembe. Anett is gondolatolvasó, nem csak Pupilla ;)

Elolvastam már bloggertársaim véleményét a témában, és nem tudom, hogy ki-mennyire érzi át a bejegyzésekből, de egyfelől idegesítő az állandó sipákolás a szabadidőnk eltöltésével kapcsolatban, másfelől fájdalmas azzal szembesülni, hogy az ember hobbija, amivel legszívesebben lazul, ennyi ellenállást vált ki még most is, a 21.században. Mert igen, a középkorban igen elitista, sznob hobbi volt az olvasás, de most éppen kinek ártunk vele?!?  Azon kívül persze, hogy könyves bloggerek , könyvmolyok ritkán szoktak beleszólni abba, hogy mások mivel szórakoznak.
De ha már elém, elénk van dobva a kesztyű, akkor én is beszámolok a hobbimról: miért és hogyan tudok ennyire könyvmoly lenni?


2013-ban regisztráltam a moly.hu-ra, a magyar könyves közösségi oldalra, de 2014-ben vált igazán életmentő, létfontosságú hobbivá az olvasás. Akkor a fiam 4 éves, a kisebbik lányom 2 éves volt, és rohadtul sokszor kellett hozzájuk felkelni éjszaka, 7/24-ben voltam anya. Hiányzott a felnőtt társaság, a felnőtt közösség, és a könyvek ezt úgy tudták pótolni, hogy csendes, néma együtt érző társak voltak. Ha elakadtam, vagy szaladni kellett egy gyerekhez, csak vissza kellett lapoznom egy oldalt, vagy egy fejezetet, és máris tudtam folytatni a szórakozást. Ehhez képest a tévé egyfelől nem ilyen kicsi gyerekeknek való volt, a kisebbiket igyekeztem még két éves koráig képernyő elé se engedni; ha megzavartak, volt olyan, hogy egy filmet 3 napig, négy különböző részletben néztem végig.
(Mai napig nem vagyok biztos benne, hogy a Fel! Up! című rajzfilm minden részletét láttam-e…)


Aztán ahogy nőttek a gyerekek, egyre kevésbé hiányzott a tévé, idegesít a tudat, hogy 10-15 percenként van egy reklámblokk benne. Semmilyen hírről, igazán fontos dologról nem maradok le, holott szeptember óta nagyjából a napi hírfogyasztásom is lecsökkent nullára, viszont legalább nem bosszankodom, és nem fogyasztok észrevétlen, sunyi reklámokat sem.

https://unsplash.com/s/photos/library


A technikáim, amivel évi 180-200 könyvet olvasok:

1., Az a sznob elhatározás irányítja minden évemet, hogy legalább 100-150 könyvet el fogok olvasni, az ideálom pedig a 180-200 közti szám, tehát nagyjából kétnaponta egy könyv. A Goodreadsen most már csak 100-at szoktam célnak kijelölni, de fejben ennek a dupláját tartom észben, állandóan.

2., No tv, no film, no sorozat.
Roppant penge vagyok a Cartoon Network és a Nickelodeon éppen aktuális kínálatával kapcsolatban, de felnőtt műsort csak akkor nézek, ha épp biztos vagyok, hogy az lesz műsoron, ami érdekel (Csengetett, Mylord? Raktárvadászok); vagy beteg vagyok, lázas az olvasáshoz.
(Januárban, amikor agyhártya gyulladásom volt, napokig fetrengtem a tévé előtt, ebből is látta család, hogy beteg vagyok. Amint megműtöttek, leszívták a gennyet az agyamból, máris könyv után nyúltam.)

3., No fészbúk, csökkentett közösségi hálózat jelenlét, nincs letöltve a mobilomra semmilyen játék.
Egy átlagos ember napi 1-3 órát tölt el a mobiltelefonja, vagy a facebook, twitter, instagram, híroldalak, youtube, számítógépes játékok előtt.
Ha egy óra alatt elolvasol 40 oldalt, az 365 nap alatt 14,600 oldal, az átlag kétszáz oldalas könyvvel számítva: 73 könyv lenne egy év alatt. 
De nincs időtök semmire, igaz? 
Btw, arcoskönyv. Napi 1 óra ×365-el szorozva, évi 365 óra, azaz 15 nap, amit évente Zuckerberg bácsinak adtok, néha én is. Az internet, a mobiltelefon roppant hasznos találmány, csak úgy jártunk velük, mint a pénzzel, vagy az atomenergiával, hogy rombolni pont annyira képesek az életünket, mint építeni.


4., Több könyvet olvasok, több műfajban, több hosszúságban, több nyelven.
Jelenleg két mesekönyvet, egy svéd nyelvkönyvet, angol fanfictiont (amit most nem jelöltem), és bele fogok kezdeni két magyar kötetbe is. 

5., Mindig van nálam könyv, vagy Kindle, olvasok utazás közben, naponta 2*1 óra, mozgólépcsőn, sorban állva.
Angolul jobbára az én kis okos ekönyv olvasómon olvasok, akár ingyenes Amazon zsákmányokat, akár AO3-ról letöltött angol fanficeket, de szoktam leszedni a magyar MEK-ről is (Magyar Elektronikus Könyvtár), Project Gutenberg oldaláról klasszikus angol és francia nyelvű könyveket, és nem hazudok: ismerek pár kalózoldalt is. 
Kindle még a munkahelyemre is elkísér, ahol 400 ezer dokumentum mellett olvasok, a kis drágaságra nagyjából száz mű van letöltve, de ezer körüli cím csücsül az Amazon profilomon, sorát várva. 

6., Nagyjából mindig tudom, hogy mit fogok következő könyvként olvasni.
2015 óta veszek részt az éves Várólista csökkentésen, minden évben sikerült eddig, idén a másodikként, már január 20-án kész voltam :))
No, persze a kórházi lét sokat „segített”, de fejben már kezdem összerakni a 2020-as listámat. Ezúttal a Kindle állományát kell majd csökkentenem, az mégse normális, hogy csak gyűlnek-gyűlnek az ingyenes könyvek, én meg semmit se csinálok velük…

https://unsplash.com/s/photos/library
7., Mert mágikus szám…
Elég idős vagyok hozzá, (43 éves!), hogy tudjam, az én életemben, mi hogyan-hová fér be. Évek óta hallgatom szemtől-szembe, és persze a hátam mögött is, hogy minek olvasok ennyit? Aztán persze mikor kiderült, hogy felvettek a könyvtár szakra kicsit enyhült a nyomás, de azért nem tűnt el teljesen.
Nem minden könyvtáros olvas sokat, én is kivétel vagyok, de amúgy annyi mindenben, hogy már nem is nagyon érdekel.
Egy könyvtárosnak azért érdemes sokat, sokfélét olvasnia, mert ismernie kell a trendeket, a megjelenő friss könyveket, új írókat, hogy olvasmányt tudjon ajánlani. Ha téged nem érdekel az olvasás, mint hobbi, és helyette mást teszel a szabad idődben, az tökre rendben van, csak épp NE szólj már be nekem, ha lehetne!?!

Jelenleg a gyerekeim előtt én vagyok a példakép, úgy lehet olvasó gyereket nevelni, ha olvasnak mesét a gyereknek, kap a gyerek könyvet, bátorítják olvasásra, ha gyakorolnak vele minden nap. 
Sőt, mivel nálunk a férjem éppen angol nyelvvizsgára készül, az a természetes állapot, hogy apa, anya, nagylány görnyednek nagy méretű könyvek felett, leckét ellenőriznek, angolul beszélnek. 

Minden család, ember más, én ilyen sznob, elitista vagyok, de legalább csendes őrült. Világmegváltásra sem törekszem, mert mindig vár rám egy újabb fejezet elolvasása az éppen aktuális könyvemből:P


A többiek véleménye itt található, jó szívvel ajánlom elolvasni a különböző véleményeket:

Dóri, Anett, Heloise, Sister, Mandi

2019. november 29., péntek

Havi zárás: ez volt 2019. novembere



Most az egyszer nem arról fogok panaszkodni, hogy mennyire gyorsan elmúlt ez a hónap, hanem hogy mennyire hosszú volt, és még mindig tart! Én ezt a posztot csütörtök délután pötyögöm, amíg épp nem jönnek az olvasók, mert most fér bele az életembe, hétvégén megint nem lesz időm semmire. Illetve ez így hazugság, mert egy csomó mindent csinálok, a könyvtárban és otthon is, pont a nyüzsi miatt nem jut időm a blogra.

Szóval hosszú volt ez a hónap, kezdődött azzal az izgalommal, hogy a szakdogámra vártam a konzulensem véleményét. Természetesen hiába jött meg már november 4-én, az egész hétvégém ráment a javításra, hogy aztán 11-én tudjak szaladni, beköttetni.
Eredetileg már 13-án le akartam adni, de aznapra esett az első angol nyelvű csoportvezetésem, és mivel Murphy szeret engem, rögtön két csoportot is vittem körbe a könyvtárban.
15-én, pénteken aztán csupán fél órás várakozás után leadtam életem második fő művét, de sajnos nem találom egyelőre az elsőt a közös fotóhoz :D



Ezeket a könyveket olvastam 2019. novemberében: 

  • Amy Meyerson: Az elmúlt napok könyvesboltja
  • William Shakespeare: A vihar
  • Vázsonyi Endre: Rémusz bácsi meséi
  • Cal Newport: Digital Minimalism
  • Soltész Márton – V. Gilbert Edit (szerk.): Szabó Magda száz éve
  • J. K. Rowling: Very Good Lives
  • Anne Cathrine Bomann: Agathe
  • Kiss Tibor Noé: Aludnod kellene
  • Takács Zsuzsa: A sóbálvány
  • Timo Parvela: Miú és Vau nagy kalandja
  • Tóth Krisztina: Fehér farkas
  • Jill Tomlinson: A pingvin, aki mindenre kíváncsi volt 2
  • James Clear: Atomic Habits


Pár szóban az olvasmányaimról:

Szabó Magda tanulmánykötet úgy félig volt izgalmas, néhány téma, vagy szerzői hozzáállás nem tetszik annyira. Sosem értem például, hogy kritikusok, irodalommal munkaszerűen foglalkozók miért róják fel egy írónak, ha ember mer lenni, és hibázik; vagy ha éppen nem tökéleteset, magasröptű szépirodalmat alkot, de a kiadványaiból meg tud élni?!? Valamiből mindenkinek ki kell fizetnie a villanyt, a vizet, ennie kell, SzM esetében pedig jócskán kellett gyógyszerre költeni.

A rövidebb olvasmányok közül Takács Zsuzsa Sóbálványok című kötete emelkedik ki, mégpedig a munkamódszer, írásmód miatt. A könyvben rövid esszék, tárcanovellák találhatóak, amikben 3-5 említés fordul elő másik művekre, vagy éppen a sajátjaira.
Azon felül, hogy némelyik tárca igen ötletes, az érdekelne igazából, hogy vajon hogyan írta meg őket? Előbb összegyűjtött jó pár idézetet, és promptnak tekintette őket, vagy előbb megírta a tárcát, és aztán szőtte bele az említéseket?

Viszonylag sok könyvet olvastam novemberben, mennyiségre, 6 darab 100-150 oldal körüli kötetet, illetve befejeztük Rémusz bácsi meséit, és aztán belemerültünk Miú és Vau kalandjaiba, valamint Jill Tomlinson egyik meséjébe. Ez utóbbi nem tetszett annyira a gyerkőcöknek, Miú és Vau ellenben új kedvenc lett, hozhatom ki a többi kötetüket a könyvtárból.



Kaptam pár privát üzenetet, hogy el vagyok tűnve a közösségi hálózatokról, erről részint a szakdoga írás hajrá tehet, valamint a tény, hogy megkaptuk állandó elfoglaltságnak a könyvtár FB oldalának és Insta profiljának irányítását, Timi kolléganőmmel. Meg van határozva, hogy melyik platformon, mennyit kell posztolni, milyen gyakorisággal, milyen témában, ami egyfelől segítség, másfelől mivel munka lett a social media, így hirtelen nem vonzó már sokat kolbászolni rajta.

Ezen kívül meg nem igazán értjük a dolgot, de hetente több gimnazista csoportot is vendégül látunk, most szerdán vezetett Timi magyarul, én angolul körbe egy-egy csapat kamaszt a Veres Pálné gimiből, de pénteken, amikor ez a poszt kikerül, éppen ebédidőben újfent egy-egy csoporttal fogunk körbe menni, aztán játszani is.

Kérdezte már a családom, hogy miről szól egy ilyen könyvtárvezetés, jövő hét pénteken jönnek hozzánk Mikulásra, tehát biztosan körbesétálunk a saját gyerekeimmel is, még a Télapó ünnepség előtt :))
De Fanni már felvetette azt is, hogy ők eljönnének a saját gimnáziumából is...

Ez most egy csöppet személyesebb bejegyzés lett, nézzétek el nekem, igyekszem még az idén valahogy visszatérni ide is írni, pláne kicsit ráncba szedni az oldalon az olvasott könyveim listáját ;)

2019. november 25., hétfő

A hét verse - Szép Ernő: Hinta




Szép Ernő: Hinta

Páros csillag fenn az égen
Fenn a holdnak közelében

Nékem olyan nagyon tetsző
Az a csillag az a kettő

Oda kötöm majd a hintám
Ha beszáradt itt a tintám

Elpihenve ringva rengve
Onnan nézek csendesen le

Onnan nézem ezt a Földet
Ezt a kéket ezt a zöldet

Csoda csendbe rengve lengve
Ázsiákon elmerengve

Afrikákon Ázsiákon
Minden Polinéziákon

Lejtve lejtve, csak felejtve
Fájdalmaim mind elejtve

Szép emlék lesz, félig álom
Hogy itt jártam a világon.

***

Vers forrása:
https://moly.hu/karcok/1338441

2019. november 23., szombat

Mit hallgatok jövés-menés közben? – podcast ajánló #2

Forrás







Podcast ajánlóm következő részét az Urban.eve blog, vagyis Farkas Lívia által üzemeltetett két podcasttal fogom kezdeni, azért mert 1. bombajók, mind mondanivalót, mint hangminőséget tekintve, 2. mert mindig pont olyan aktuálisak, mintha Via messziről a hallgatók fejébe látna.

A Lecsó podcast minden adása egy-egy gyöngyszem, de kiemelten nagyon klassz volt a környezetvédelemről szóló egy órás gigarész, Carpe Diem, azaz miért ne a mának élj? epizód, illetve a legutóbbi, ami a pénzről szólt.
Ami nagyon szívderítő, az a tény, hogy minden adásnak a teljes szövege is szerepel a podcastok alatt, plusz egy csomó-csomó link, ami továbbvihet téged a blogon található régebbi, de a témákhoz kapcsolódó bejegyzésekhez.

https://www.kikoltoztunk.hu/


Via másik oltári jó podcastja a férjével, Ádámmal közös Kiköltöztünk podcast, amiben főleg az ő angliai kalandjaikról esik szó, de anno csináltak egy Brexit adást is, még a kiválási hercehurca kellős közepén, amelyben nagyon sok szó esett a politikáról, gazdaságról első kézből - tehát nagyszerűen át lehetett látni pont azokat az apróságokat, amik a hírekből kimaradnak.


https://nokazuton.hu/

Én bevallom töredelmesen, nem bírom a lifestyle blogokat, nekem mindig MUSZÁJ tanulnom még szórakozás közben is, így talán nem meglepő, hogy egy olyan női podcastot hozok, ami alapvetően pont fejlődésbarát, rengeteg kérdést felvet, és sokat lehet tanulni a hallgatása közben.
A Nők az úton csatorna egyik tagja, Szlafkai Éva a Szikrablog  (Szikra magazin, 365letszikra) írója, rendszeresen ír ajánlókat a HVG Kiadó könyveiről, amiket én is roppant lelkesen fogyasztok. Csorba Anita pedig az Inspirációk blog alapítója, tehát ha van két hozzám hasonló korú nő, akiktől lelkesen lehet fogadni mindenféle tanácsot, nahát Anita és Éva pont azok!

Annál is inkább, mert a héten már kétszer meghallgattam szintén kedvencemmel készült beszélgetéseiket, az Ott Annával szóló rész a tegnapi napomat hatotta át. Anna a Hadik művészeti vezetője, a Margó Extra irodalmi programsorozat szerkesztője, és természetesen ikon a könyves instagram bloggerek között.
Szintén instagram szakértő Berkes-Bognár Nikolett, a Socialight vezetője, akinek az insta postjaiból is rengeteget lehet tanulni, azt tudom mondani egy év követés után, de a vele szóló podcast rész (Közösségi életünk és szokásaink) mégis tartalmazott új információkat, átgondolni való apróságokat.


https://www.goodlifeproject.com/podcast/

Végül ma egy amerikai podcastot fogok ajánlani, mégpedig azért, mert telis tele van kedvenc amcsi íróimmal szóló interjúkkal :)
Van Ryan Holiday, Elizabeth Gilbert, Brene Brown és Tim Ferris epizód is, és bár ezek a részek biztosan újrahallgatósak már csak a megértés miatt is, de óriási élmény a favorizált alkotókat eredetiben hallgatni.

Mára ennyi volt, köszi az eddigi kommenteket, még bátran írjatok Ti is új műsorokat! :))

2019. november 18., hétfő

A hét verse - Szepesi Attila: Erdő



Szepesi Attila: Erdő

barna erdő zizeg a lombja
az elmúlásra már megért
fogyó csöndjét az éj befonja
és reszket mint elítélt

tündérkedik rigó az ágon
oly korszerűtlenül
ahogy a késő holdsugáron
Szent Dávid hegedül
 
a völgyet elöntő homályban
ezernyi tölgy megáll magában
csak szél zúgását hallani
 
az iszamos sötéten át
ahogy verik az éjszakát
lomha kerubok szárnyai


***

Vers forrása:
https://moly.hu/karcok/1342272

2019. november 17., vasárnap

Mit hallgatok jövés-menés közben? - podcast ajánló #1

Forrás


Nagyjából úgy a munkakezdésemmel egy időben kezdtem el aktívan podcastokat hallgatni, előbb oly barbár módon, hogy letöltöttem a mobilra csinos kis mp3 fájlokat, mígnem Pupilla megemlítette a molyon, hogy létezik Google podcast app is a világon! Köszönet érte Pupi, szinte minden délutános műszakomban így jövök-megyek, hogy könyvekről hallgatok adásokat.
Twitteren azonban felmerült az is, hogy mikor lehet még podcastot hallgatni, én tettem már mosogatás, krumplipucolás, vagy éppen ruhahajtogatás közben is. 

Mivel sokat, és sokfélét hallgatok, több poszt is várható eme témában, ez most egy tudatos szelekció lesz, mert valahogy el kell kezdenem írni róluk, mintsem várom (a nem jövő) ihletet.
Tehát ezeket a podcastokat hallgatom rendszeresen:


https://popkultcsajoksatobbi.wordpress.com/

Popkult, csajok, satöbbi
Anglománia és popkultúra kéthetente

Szerintem aki ismer, az tökre nem lepődik meg, hogy Brigivel és Tündével kezdem a sort, végül is tőlük hallgattam eddig a legtöbb adást, ami azonban így is csak a tizede a 151. felvett műsoruknak. Előre láthatóan mindig fogok ajánlani a csajoktól, mert twitteren is cimbik vagyunk, mert rengeteg közös olvasmányélményünk van, és az az érdekes, hogy az én ízlésem pont Brigi és Tünde ízlésvilága közepén van :D
Vannak témák, amikor Brigi beszél, és én lelkesen bólogatok a vonaton, buszon, illetve vannak olyan mondatok, amikor simán tudnék pacsizni Tündével.

A 151 epizód közül én most a jubileumi 150.részt fogom ajánlani, 15 dolog, amit a popkultúrából tanultunk meg – ami egy picit komolyabb epizód, mint az átlag szokott lenni, de hihetetlenül sok apró témát, tanulságot osztott meg a hallgatókkal 😍

https://vakfoltpodcast.hu/

Maradjunk még Tündénél kicsit, aki azon kívül, hogy könyvtáros, podcaster, és könyves blogger, szokott kirándulni is más podcastokba, nevesítve a Vakfolt két fiú podcastere mellé.
(hű, de gáz, ez a sok english szó itt! bocs)

My Fair Lady című filmről beszélgettek hármasban az adásban, sőt a filmet és színészeket, Oscar-díjat övező pletykákról, és az eredeti Bernard Shaw színműről is. Említettem molyon Tündének, twitteren az egyik srácnak is, hogy bámulatosan, hihetetlenül informatív volt az adás - én láttam a filmet, olvastam Shaw darabját, de mégis tudtak újat mondani, nekem is!
Ahogy visszagörgettem a műsorfolyamban, csupa klasszikus musicalt vettek górcső alá a srácok, van még Ének az esőben, West Side Story és Muzsika hangjai rész is :)

https://www.facebook.com/HarmasKonyveles/

És még mindig Tünde ajánlotta a Hármas könyvelés azon adását, mikor Balázs szintén Ryan Holiday új könyvét, a Stillness is the Key-t olvasta - és ő sem szerette! Na, mondjuk én itt szerettem bele az ő podcastjukba ;)

Viccen kívül, tök izgalmas dolog, hogy három különböző ember, három különböző stílusban, műfajban olvasgat, és teszi közre az erről szóló gondolataikat. Gabi, a női podcaster ebben az epizódban éppen egy gyerekkönyvet ajánlott, illetve pár szóban megemlékezett arról, hogy mitől problémás az idei Nobel-díjas Peter Handke. Ádám pedig egy színekről szóló, non-fiction könyvet ajánlott, mégpedig olyan ízesen, hogy szinte látom a lelki szemeimmel, ahogy lapozgatja azt a szépséges kiadványt.

Hármas könyvelés adásai is állandóan frissülnek a gugli podcast appomban, szóval fogom őket még dicsérni :)
Forrás

Megkerülhetetlen podcast mostanában Szabados Ágnes projektje, Lapozz a 99-re!, az olvasónaplója és a Nincs időm olvasni kihívás mellett. Meg kell azonban vallanom, hogy  nekem felemás érzéseim vannak az epizódjaival, mondjuk a twitteren böngészve más is kétségét fejezte ki néhány résszel kapcsolatban.


A nagyon hirdetett, Szabó Magdás epizódtól elszállt az agyam, ellenben nagyon tetszett a Könyvszekerekről szóló rész, a kötelező olvasmányokról szóló epizód, és persze a legutolsó, a 20 éves Harry Potter jubileumi. Ági az Animus kiadó vezetőjével Balázs Istvánnal beszélgetett arról, hogy szerezte meg a kiadó a magyar fordítás jogait, hogyan találtak TTB-re, milyen élmény részt venni egy világsikerben, illetve, hogy találkoztak-e valaha Rowlinggal.

https://libramore.podbean.com/


Végül, de nem utolsó sorban, sőt, itt egy másik kihagyhatatlan podcast, irodalom témában, a LibrAmore. A legutóbbi adásban két grafikus volt a beszélgetőtárs, éppen Féder Márta bevallott kedvenc illusztrációját, az Agathét olvasom :)
Amelyik adást azonban ma ajánlani fogom, az Dórival, a Dóri Online Olvasónaplója bloggerével készült epizód, mert -  minő meglepetés :D - Dórival is jóban vagyunk privátban, és nagyon sok jó könyvet ajánlott az adásban, plusz mesél a könyvtáros életéről is! Szóba került J. K. Rowling, Rainbow Rowell, de verseskönyvek is.


Mára ennyi volt, igyekszem még a hónapban jönni egy újabb listával, mert maradtak le kedvencek, egyfelől, csak időm nem nagyon van. Másfelől szeretném itt nyilvánosan is megköszöni mindenkinek a rengeteg munkát, amit egy-egy epizód gyártásába beletesztek, zseniálisak vagytok, és ahogy a főcímkép mutatja: igazán büszkék lehettek magatokra!

2019. november 11., hétfő

A hét verse - Szép Ernő: Nagy nagy madár



Szép Ernő: Nagy nagy madár

Nagy nagy madár ez a bánat
És nem tudom honnan szállhat
Honnan szállhat, hogy találhat
A szívemre ez a bánat

Sasmadár lesz ez a bánat
Már megvénült, már elfáradt
Vágyakozik meleg tájra
A szívem gyenge dombjára

Ide szokott ereszkedni
Két szárnyával terjeszkedni
Körmeivel belé vájni
Úgy tanítja fájni, fájni

Hol ihattál hol ehettél
Ilyen mázsás mikor lettél
Elterülve nyögök halkan
Amíg itt tanyázol rajtam

Se kérlelni se vadulni
Nem tudok én szabadúlni
Csak alélva várni tűrni
Mikor tetszik elrepülni

Hány fellege volt az égnek
Mind elkísért hozzám téged
Attól támad szerte széjjel
Ilyen hajnaltalan éjjel


***

Vers forrása:
https://moly.hu/karcok/1332961

2019. november 8., péntek

Skandináv könyvklub - Északi Irodalom Hetének programja



A Skandináv Ház skandináv könyvklubjának helyszíne az Országos Idegennyelvű Könyvtár, ahol Magyarország Legészakibb Könyvespolca is található.
A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
📖📚
Regisztráció ➡️ regisztracio@skandinavhaz.hu.
Ha a soron következő könyvet szeretnéd eredeti nyelven (is) elolvasni, a regisztrációs e-mailedben jelezd ezt nekünk, és elektronikus formában eljuttatjuk hozzád az eredeti nyelvű példányt.

📖📚 A novemberi skandináv könyvklub az Északi Irodalom Hetének programsorozatához kapcsolódik. Most nem „csak” beszélgetni fogunk a könyvről, a hideg és sötét novemberi estét felolvasással, finom süteményekkel, kávéval-teával, gyertyafénnyel igyekszünk barátságosabbá tenni.

📖📚 A skandináv és balti országokban ezen a héten ugyanazt a szöveget olvassák fel könyvtárakban, intézményekben, klubokban, iskolákban. A Skandináv Ház kezdeményezéséhez idén először Magyarországon is több mint 50 partner csatlakozott, hogy velünk együtt ünnepelje a skandináv irodalmat.

📖📚 Idén a felnőtteknek szóló olvasmány Karen Blixen dán írónő Babette lakomája című kisregénye, melyből világhírű film is készült. Ebből fogunk felolvasni, majd beszélgetünk a fordítóval, Kertész Judittal.

Szeretettel várunk mindenkit!

📖📚 Megbeszélendő könyv: Karen Blixen: Babette lakomája
📖📚 Vendég: Kertész Judit
📖📚 Harmadik alkalom: 2019. november 14. (csütörtök) 18:00
Helyszín: Országos Idegennyelvű Könyvtár, nyelvstúdió (1056 Budapest, Molnár utca 11.)

FB esemény: https://www.facebook.com/events/435715723749298/

2019. november 5., kedd

2019. november 4., hétfő

A hét verse - Aranyosi Ervin: Szemetel az ősz


Aranyosi Ervin: Szemetel az ősz
 
Szemetel az ősz és mégsem
haragszunk meg érte,
szeretettel nézünk a sok
elsárgult levélre.
Színt visznek az elmúlásba,
jobb kedvre derítve,
a világnak körforgását
lelkünkbe vetítve.
Ne borongj az elmúláson,
legyen jó a kedved,
találd meg a lét csodáit,
már csíráznak benned.
Lelked mélyén megújulva,
láss egy újabb álmot,
vidámsággal keltsd életre
a sírós világot!


***

vers forrása:
https://moly.hu/karcok/1344310

2019. november 1., péntek

Havi zárás: ez volt 2019.októbere


Sok mindennel kezdhetném ezt a havi beszámolót, főleg azzal, hogy úristen, mennyire szaladnak a napok, ha dolgozó ember lesz egy könyvmoly; mégis a köszönömöt kell előbb elrebegnem, mert sokan reagáltatok mind a szeptemberi hózárásra, mind a Témázunk körbeposztra. Mi bloggerek olyan fura lények vagyunk, akik habár látjuk a statisztikából, hogy olvasnak minket, azért mégis a reakciók, interakciók az "igazi" visszajelzések.
Szóval hajrá, kommenteljetek bátran, akár ide, akár twitteren, molyon, instán :)

Pont még mielőbb ezt a posztot pötyögtem volna, írtam meg a munkahelyi főnökömnek, hogy mi mindent csináltam októberben a könyvtárban, vagy éppen a könyvtár Fb, Insta felületein, amit az egyik kolléganőmmel, volt évfolyamtársammal üzemeltetünk.
Túl vagyok az első csoportvezetésem, az ELTE dán tanszékéről jött egy oktató, négy diákjával, őket vezettem fél óra alatt körbe. A legjobban mindig a raktár tetszik mindenkinek, a Témázós posztban ott a kép, amit láttak; illetve mindig igyekszem ajánlani az ingyenes Skandináv könyvklubot.
2019. november 14-én 18:00-tól Karen Blixen: Babette lakomája kerül felolvasásra, és itt lesz a mű fordítója is, Kertész Judit :)



A Nobel-díj kapcsán van egy minikiállítás a könyvtárban, és dedikált Olga Tokarczuk kötetre bukkantunk, sikerült egy kicsit belógatni a kezemet a fotóra :) no, hát nem vagyok tökéletes.
Viszont sikerült annyit fejlődnöm, hogy megint vannak hetente posztok a blogon, és nem csak könyvtári programajánlók.

Ezeket a könyveket olvastam októberben:



Poszt írásakor még őket olvasom


Keveset és lassabban olvasok, majd jövő héten beszámolok róla, hogy mivel töltöm az utazási- és szabadidőmet, ha nem olvasok.
Egyébiránt amúgy is mindjárt elérem az éves célomat, ami 180 könyv, ha befejezem Az elmúlt napok könyvesboltját, vagy éppen Rémusz bácsi meséit. Kicsit visszább, lassabbra vettem a tempómat, nem vállalok reciket, sem könyves eseményeket, leteszem, ha valami nem fogott meg az első 40-50 oldal alatt. Némaság például erre a sorsra jutott.

Amiben ellenben nem sikerült magamat tartani, az a könyvstop. Hét kötet került hozzám októberben, mondjuk abból már ötöt elolvastam. A legnagyobb szerzemény a három Szabó Magda kötet volt, amiket féláron vettem :)



2019. október 28., hétfő

A hét verse - Kiss Dénes: Időző




Kiss Dénes: Időző


Meg kell fejtenem, ki vagy,
mit akarsz velem,
mennyi benned az áhitat,
a barátság, a szerelem?
Visz-e szorongás
napfényes utcákon át
az élesre csiszolt őszben,
hol mint kristályrácsok
villantják puszta fakoronák
a Nap cserepeit,
s pókháló ejti csapdába
az időtlent.

Meg kellene fejtenem e nagy
szelidgesztenyék alatt
vonásaid keresztrejtvényét,
csönd-kondító pillantásodat,
s ki vagyok neked,
te nekem ki vagy?
Hadd tudjam meg
e tiszta szavú őszben,
amiért e végtelen pillanat
ragyogó tisztásán
elidőztem.

***

Vers forrása:
https://verspatika.wordpress.com/

Kép forrása:
https://unsplash.com/

2019. október 25., péntek

Témázunk - Könyvtárba járunk!

MTA könyvtára, saját fotó

Mit rejtenek a polcok? – könyvtárakról és könyvtárhasználatról az e havi Témázunk körbeposzt alapfelvetése, és valószínűnek tartom, hogy nem nagyon volt kérdéses, hogy miért kaptam ezúttal meghívást :) Amit persze nagyon-nagyon köszönök, igyekszem majd sok-sok saját fotóval meghálálni!

Könyvtárosnak lenni jó, azt tudom mondani így lassan két hónap munkaviszony után, és nemcsak azért, mert viszonylag egyszerű munka. A viszonylagot azért kell megjegyezni, mert bizony minden meló, ami emberekkel való foglalkozást, sok ember kiszolgálását jelenti, az macerás, de ha épp nincs semmilyen olvasónkkal semmi gond, egy könyvmolynak a földi Paradicsom sok-sok könyv között létezni.
Nem mintha az olvasásaim mennyiségét eddig ne tudtam volna a melóhelyen kívül kiélni, hiszen idén már többször említettem: bérletem van a 49 fiókkönyvtárral rendelkező Szabó Ervin hálózatba.
Tudok élni :D

MTA könyvtár, folyóirat olvasó


A bérlet ötlete nem az én fejemből pattant ki, hanem az egyik helybeli könyvtáros javasolta, mert nálunk a kerületben kettő fiókkönyvtár van, és még viszonylag közel, 40-45 perc utazással elérhető a Szent László téri nagykönyvtár, ahol egyedül 200 ezer kötet található.

Igen, kétszázezer, jól látjátok - ez az amiben a könyvtári rendszer egyedülálló, a rendelkezésre álló mennyiség. Én évi 200 könyvet olvasok, tehát a Szent László téri könyvtárat cirka ezer év alatt ki is olvashatnám... persze feltételezve azt, hogy nem kölcsönzök a munkahelyem 400 ezres állományából, vagy a KSH könyvtár 1 millió kötete közül, ahol szintén tag vagyok ;)



Ez utóbbi kép már a saját munkahelyemről származik, OIK, tömörraktár.
 A nagyobb könyvtárakban mind ilyen fémpolcok vannak, amik síneken elmozdíthatóak, ha ezeket a pofás kis kormánykerekeket elforgatják. Ilyen van nálunk, de az OSZK-ban, a nemzeti könyvtárunkban; a KSH-ban, az MTA-ban, a Központi Szabó Ervinben is.
Helytakarékos, és rengeteg súlyt elbír, meglepő módon pedig nem olyan nehéz tekerni sem, nálunk két nő is van a raktárban, az egyik pont a raktárvezető.

Olvasóterem, OIK, még olvasók előtt


Mennyiségek után pedig következzenek a piszkos anyagiak, vigyázat, matekozni fogunk - de megéri velem maradni!
Hozzánk évi 3,500 Ft-ért lehet beiratkozni, a KSH-ba 3 ezerért, a FSZEK (Szabó Ervin) könyvtári bérlete évi 9,400 Ft. Ez utóbbi biztos drágának tűnik elsőre, de 49 helyre tudsz vele menni kölcsönözni, könyvtáranként 8 darab könyvet tudsz kihozni egy hónapra.


Manapság a könyvárak 3-4 ezer forint között tendálnak, tehát egy könyv áráért havi 8 darabot tudsz átlagban minden típusú könyvtárból kikölcsönözni - akinek ez nem biznisz, az kicsit számoljon utána.
(Háromezerért elhozhatsz 24-32 ezer Ft értékű könyvet.)

A szabályok persze minden helyen kicsit mások, és igen a közkönyvtárakban, szakkönyvtárakban nem a megjelenés utáni napon fogod kezedbe kapni az éppen kinézett újdonságot.
Tapasztalatom szerint a Szabó Ervinekben egy-két hónap átfutási idővel érkeznek az újdonságok, a KSH és nálunk is ennél hosszabb idő, legalább 3-4 hónap kell, hogy frisset tudj olvasni.
Az újdonságok esetében arra sem árt figyelni, hogy rövidebb határidőre kölcsönözhetőek, és nem hosszabbíthatóak. Szintén rövid kölcsönzési határidejűek a CD, DVD-ék, sőt, vannak olyan könyvtárak, amikben az audiovizuális anyagokért fizetni is kell!


De addig is, míg megérkeznek a friss megjelenések, bőven lehet szemezgetni a régebbi kiadványok között, nálunk főleg szépirodalom a gyűjtemény, de rengeteg, 20 ezer nyelvkönyvünk is van.
Nálam már évek óta az a szabály, hogy mivel kevés helyem van itthon, csak azokat a könyveket veszem meg, amiket már elolvastam, és biztosan tudom, hogy szívesen elolvasnám újra.
Minden másra ott a tagságim, amiből persze nem árt többnek is lenni, mert mindegy könyvtár gyűjtőköre kicsit más.


KSH-ban minden van, ami az OSZK-ban, a nemzeti könyvtárban is, tehát a nagyon ritka, megszerezhetetlen egyetemi szakirodalomért azt a két könyvtárat kell rohamozni. Szabó Ervin fiókok esetében kicsit a helyi könyvtárosokon múlik az állomány, ők kérhetnek a központtól. Kőbányán meglehetősen gyakran találkozom egyik kedvenc műfajommal, a non-fictionnal, vagyis ismeretterjesztő, gazdasági, marketinges, önfejlesztő, pszichológiai könyvekkel. A HVG könyveknek külön polca van, de elég jelentős a könyvtári tanulmányokhoz szükséges szakirodalom, ETO táblázat, Hajdú tanárnő osztályozáselmélet tankönyve, vagy éppen Monok István könyvtörténeti munkái. Ezeken felül olvasáspedagógiai művek is számosan megtalálhatóak, külön van gyereknevelési könyves részleg, és elég sok feminista olvasmány is :)


A kerületi két kisebb FSZEK mindegyike kicsit más profilú, talán a kisebbikben több a szórakoztató kötet és a gyermekkönyv, míg a a kerületközpontban található nagyobb könyvtárban a fajsúlyosabb szép- és szórakoztató irodalom túlsúlya jelentős.
Tehát ki kell tapasztalni, mert minden könyvtár picit más, más közönséget is vonz be, más programokat is szervez.

Végül két moly zónát ajánlanék a figyelmetekbe, az egyik a poszt címadója is: Könyvtárba járunk! zóna, ahol láthatjátok, hogy melyik könyvmoly milyen klassz könyveket vett ki. A másik pedig a Könyvesboltban/könyvtárban történt zóna, ahol életünk kicsit árnyasabb, morbidabb, vagy éppen viccesebb oldalát mutatjuk be :)
Ezen a héten az überelhetetlen hajmeresztő sztori a könyvszekéren árusító lányé, akinél könyvégetésre kerestek könyvet (sicc!)




Remélhetőleg a többieknek nem lesz ennyire fura sztorijuk a könyvtárakról ;)
Körbeposztolók:
Dóri, Nikkincs, Anett, Sister és PuPilla. 
Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)

About Me

Saját fotó
Könyvtáros, könyvmoly, 3 gyerekes anya.