2018. december 31., hétfő

A hét verse - Petőfi Sándor: Disznótorban



Petőfi Sándor: Disznótorban


Nyelvek és fülek...csend,
Figyelem!
Szóm fontos beszédre
Emelem.

Halljátok, mit ajkaim
Zengenek;
Egyszersmind az ég is
Hallja meg.

Hosszan nyúljon, min e
Hurkaszál,
Életünk rokkáján
A fonál.

Valamint e sültre
A mi szánk:
Mosolyogjon a sors
Szája ránk;

S pályánk áldásával
Öntse le,
Mint e kását a zsír
Özöne.

S életünk fölé ha
A halál
Romboló torát meg-
Ülni száll:

Egy gömböc legyen a
Magas ég,
És mi a gömböcben
Töltelék!

***

Vers forrása:
https://www.zeneter.hu/gondolat/decemberi-versek.html
Kép:
Pixabay

BUÉK! :D Ahogy Malacka is írja: sok sikert kívánok Nektek 2019-re!

2018. december 30., vasárnap

Ez volt 2018



Nem ilyen év végét, decembert és karácsonyt terveztem magunknak, az fix. A barátok, közeli ismerősök tudják már: egész hónapban betegeskedett hol az egyik gyerkőc, hol a másik. Erre én szentestén tettem fel a koronát, még egyelőre lábadozom a homloküreg gyulladásból.

Eredetileg kettő évi végi záróposztot akartam írni, külön venni, hogy mennyit, milyen témákról irogattam idén, és abból kiválasztani a top3-at, de csak erre a sima lezáró bejegyzésre van erőm.
Tehát 2018-ban a moly.hu szerint elolvastam 182 könyvet, nagyjából 45 ezer oldalt. Ez gyönyörűnek hangzik, csak ott van a statisztikában a 2015-ös év, az felülmúlhatatlannak tűnik.



No, mindegy, spongya bobot reá, nekem 2018 az elengedés éve volt, rengeteg szempontból.
Sok olvasást hagytam félbe, decemberben minden recit visszautasítottam, programokat, barátoknak kellett nemet mondanom többször is idén. Párszor volt közösségi média szünetem, több-kevesebb sikerrel,  még mindig a twitter a legjobban hiányzó közösség.
Több mérget igyekeztem kizárni az életemből, főleg a politikát, néha voltak hetek is, amikor egyetlen online híroldalt sem olvastam.

Saját számításaim szerint, kb 65 ismeretterjesztő, nem fikciós könyvet olvastam, 26 gyerekkönyvet, 10 mangát, 2 Sarah Andersen képeskönyvet, a HP Utazás a mágia történetében kiállítási kiadványt.
A többi 73 kötet (jól matekoztam vajon ki?) elvileg irodalom címke alatt szerepel, habár klasszikus szépirodalmat idén nem nagyon olvastam.


2018-BAN OLVASTAM:
  1. Kevin Duncan: Ötletek könyve 
  2. Gretchen Rubin: Boldogságterv 
  3. Jo Frost: Szuperdada 
  4. Elena Favilli – Francesca Cavallo: Esti mesék lázadó lányoknak 
  5. Jeff Kinney: Egy ropi naplója 
  6. Lara Bergen: Csodálatos tél Tündérrévben 
  7. Verne Gyula hősei nyomában 
  8. Agatha Christie: Cards on the Table 
  9. Andrew C. Rouse: My Christmases 
  10. Szabó Magda: Magdaléna 
  11. J. K. Rowling: The Tales of Beedle the Bard 
  12. Jennie Melamed: Lányok csöndje 
  13. Gretchen Rubin: Jobban, mint valaha 
  14. Lydia Davis: A történet vége
  15. Kelen Károly: Egy birodalom ébredése
  16. Szécsi Noémi : Egyformák vagytok
  17. Szabó Magda: Freskó
  18. Amanda Prowse: Tápláló szeretet
  19. Karin Tidbeck: Amatka
  20. André Aciman: Szólíts a neveden
  21. Jeff Kinney: Egy ropi naplója – A rideg való
  22. Marie Kondo: The Life-Changing Magic of Tidying Up
  23. Emily Brightwell: Mrs. Jeffries és a gyilkos bál
  24. Varga Bea: A siker tintája
  25. Mark Manson: The Subtle Art of Not Giving a F*ck
  26. James Lear: A hátsó bejárat
  27. Patik László: Anna, édes
  28. Agatha Christie: A fogorvos széke
  29. Gretchen Rubin: Four Tendencies
  30. Jeff Kinney: Egy ropi naplója – Kutya egy idő
  31. Charles Duhigg: The Power of Habit 
  32. Bartos Erika: Anna, Peti és Gergő – Annakönyv – A kezdetek
  33. Jókai Anna: A panasz leírása
  34. Erdős Renée: Hajnali hegedűszó
  35. Lisa Jacobs: Your Best Year 2018: Productivity Workbook and Online Business Planner
  36. Umberto Eco: Hogyan írjunk szakdolgozatot?
  37. Lisa Jacobs: Your Best Year 2018: Life Edition
  38. Hajdú-Antal Zsuzsanna: Léggömbök
  39. Jeff Kinney: Egy ropi naplója – Régi szép idők
  40. Vámos Miklós: A New York–Budapest metró
  41. Agatha Christie: Halál a felhők fölött
  42. Hajdú-Antal Zsuzsanna: Utánad
  43. Susan Hill: A fekete ruhás nő
  44. Darren Hardy: The Compound Effect
  45. Berek Edit: Pokoltúra
  46. Skye Warren: Beauty and the Beast
  47. Szabó Magda: Sziget-kék
  48. Brian Tracy :Gyújtópont 
  49. Virág Emília: Tündérfogó
  50. Barbie és a Sellőkaland 2.
  51. Finy Petra: Akkor is
  52. Louisa Thomsen Brits: Hygge
  53. Nagy Ádám (szerk.): Nevelj jedit!
  54. Harcos Bálint: A boszorkánycica
  55. Lana Millan: Raziel
  56. Vámos Miklós: töredelmes vallomás
  57. Paige Toon: Egy darab a szívemből
  58. Stella Newman: Hét lépés a boldogsághoz
  59. Timo Parvela: Pate szupertitkos blogja
  60. Harriet Muncaster: Holdas Hanna nyaralni megy
  61. Meik Wiking: Lykke
  62. P. G. Wodehouse: Pupák Csodaországban
  63. Krekó Péter: Tömegparanoia
  64. Michael Wolff: Tűz és düh
  65. Cziglán Karolina: Tökéletlen szülők, boldog gyerekek
  66. Greg McKeown: Essentialism
  67. Benyák Zoltán: Az utolsó emberig
  68. Stephen Guise: Mini Habits
  69. Mörk Leonóra: A porcelánlány
  70. Jeff Kinney: Egy ropi naplója – Az utolsó szalmaszál
  71. Borbás Andrea – Kiss Borbála: Tükör és kancsó
  72. Bartos Erika: Buda tornyai
  73. Bernard Cerquiglini: A francia nyelv születése
  74. J. Jackson – E. Larsen: Az otthon melege
  75. Bauer Barbara: Az élet hangja
  76. Carol S. Dweck: Szemléletváltás
  77. Bettina Lemke: Ikigai
  78. Szentesi Éva: Kardos Margit disszidál
  79. Takaya Kagami: Seraph of the End 6.
  80. Takaya Kagami: Seraph of the End 4.
  81. Robert Merle: Mesterségem a halál
  82. Szabó Magda: Nyusziék
  83. Zima Szabolcs: A civilizáció csodái
  84. Bauer András – Berács József: Marketing
  85. Noam Chomsky: Miféle teremtmények vagyunk?
  86. Jeff Kinney: Egy ropi naplója – Rodrick a király
  87. Baba Schwartz: Májusi cserebogár
  88. Jackie Chan – Zhu Mo: Csúcsformában
  89. Cecelia Ahern: Lantmadár
  90. Egressy Zoltán: Szarvas a ködben
  91. Murakami Haruki: Kafka a tengerparton
  92. Allan Frewin Jones: Talizmán 1. – Ízisz könnyei
  93. Allan Frewin Jones: Talizmán 2. – Csang-O holdsüteménye
  94. Allan Frewin Jones: Talizmán 3. – Quilla amulettje
  95. Birgit Bondarenko: Iskolás leszek!
  96. Allan Frewin Jones: Talizmán 4. – Parvati elefántja
  97. Robin O'Wrightly: Emlékkönny
  98. Takaya Kagami: Seraph of the End 1.
  99. Takaya Kagami: Seraph of the End 2.
  100. Takaya Kagami: Seraph of the End 3.
  101. Takaya Kagami: Seraph of the End 4.
  102. Takaya Kagami: Seraph of the End 5.
  103. Takaya Kagami: Seraph of the End 6.
  104. Takaya Kagami: Seraph of the End 7.
  105. Takaya Kagami: Seraph of the End 8.
  106. Takaya Kagami: Seraph of the End 9.
  107. Constantinus A. P.: 2221
  108. Takaya Kagami: Seraph of the End 10.
  109. Timothy Ferriss: The 4-Hour Workweek
  110. Vivien Shotwell: Mozart múzsája
  111. Cecelia Ahern: A holnap titkai
  112. Sofi Oksanen: Mikor eltűntek a galambok
  113. Ryan Holiday: Ego Is the Enemy
  114. Agatha Christie: Nyaraló gyilkosok
  115. Norbert Winney: Sárkányok, farkasok és almák
  116. Madeline Miller: Akhilleusz dala
  117. Végh-Fodor Mónika: Mesetréning
  118. Matt Haig: Reasons To Stay Alive 
  119. Ruth Hogan: Az elveszett tárgyak őrzője
  120. Gretchen Rubin: The Happiness Project
  121. Silvia Roncaglia – Roberto Luciani: A mumus és a vizsgadrukk
  122. Gretchen Rubin: Better Than Before
  123. Agatha Christie: Halál a Níluson
  124. Herman Melville: Moby Dick, a fehér bálna
  125. Vavyan Fable: Álmok Tengere
  126. Vavyan Fable: Barbárság Tengere
  127. Elizabeth Gilbert: Big Magic
  128. Majgull Axelsson: Nem vagyok Miriam
  129. S. J. Scott: Habit Stacking
  130. Haruki Murakami: What I Talk About When I Talk About Running
  131. Daniel Kalder: A pokoli könyvtár
  132. Matt Haig: Miért érdemes életben maradni?
  133. Murakami Haruki: Világvége és a keményre főtt csodaország
  134. Ryan Holiday: The Obstacle Is the Way
  135. Paulo Coelho: Hippi
  136. Agatha Christie: Találkozás a halállal
  137. Lynda Balslev: A Fika kicsiny könyve
  138. Göran Everdahl: Lagom
  139. Kevin Horsley: Unlimited Memory
  140. Walt Disney – Az Oroszlánkirály
  141. Sarah Andersen: Felnőni kiábrándító
  142. Sarah Andersen: Macskapásztor
  143. Catherine Price: Digitális detox
  144. Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg
  145. Jordan B. Peterson: 12 szabály az élethez
  146. Harry Potter – Utazás a mágia történetében
  147. Ryan Holiday: Az ego az ellenség
  148. Jen Sincero: You are a Badass
  149. Bartos Erika: Bogyó és Babóca – Évszakos könyv
  150. Oravecz Nóra: Van egy ötletem
  151. Murakami Haruki: Birkakergető nagy kaland
  152. Hugh Laurie: A balek
  153. Gary Chapman: Egymásra hangolva
  154. Gary Chapman: The 5 Love Languages
  155. Jeff Kinney: Egy ropi naplója – Dupla para
  156. Héctor García Kirai – Francesc Miralles: Ikigai – A hosszú élet japán titka
  157. Michael I. Bennett – Sarah Bennett: Fr@ncba az érzelmekkel
  158. Ryan Holiday: Growth Hacker Marketing
  159. Vámos Miklós: Legközelebb majd sikerül
  160. Gary Chapman: Segítség, szülők lettünk!
  161. Tittel Kinga: Mesélő Budapest
  162. Robert Greene: Mastery
  163. James Clear: Atomic Habits
  164. Molière: Tartuffe / A fösvény
  165. Holch Gábor: Ez a város egy távoli bolygó
  166. Sarah Knight: The Life-Changing Magic of Not Giving a F*ck
  167. Matt Haig: Notes on a Nervous Planet
  168. Walt Disney – Alice Csodaországban
  169. Virág Emília: Lidércmegálló
  170. Kareen Zebroff: Jóga mindenkinek
  171. Michael Bennett – Sarah Bennett: Fr@ncba a szerelemmel
  172. Vavyan Fable: Mennyből a Húsvét
  173. Ungváry Rudolf – Vajda Erik: Könyvtári információkeresés
  174. Matt Haig: The Truth Pixie
  175. Markus Zusak: A könyvtolvaj (molyos értékelés)
  176. J. K. Rowling: The Crimes of Grindelwald
  177. Melanie Benjamin: Az aviátor felesége (molyos értékelés)
  178. Oravecz Nóra: Énmárkatervező (molyos értékelés)
  179. Szurovecz Kitti: A kisemmizett angyal
  180. Sarah Title: Kísérleti randevú
  181. Zoe York: Fall Hard
  182. Kavagucsi Tosikadzu: Mielőtt a kávé kihűl (molyos értékelés)

Mondhatni, hosszú lista, kétnaponta egy új olvasmány. Valójában csalóka a dolog, nagyon kevés maradandó olvasásélményem volt.
Gyerekkönyvek közül Harcos Bálint Boszorkánycicája nagy szerelem volt, még mindig szeretjük az Egy ropi naplója sorozatot és kiemelkedően különleges volt Tittel Kinga Mesélő Budapestje, valamint Bartos Erikától a Buda tornyai.

Ismeretterjesztő művek közül számos klassz kötet került a kezembe idén, Matt Haig Miért érdemes életben maradni? műve és Ryan Holidaytól Az ego az ellenség abszolút kedvencek lettek. De nagyon jó volt Chomsky bácsi tanulmánykötete, a Miféle ​teremtmények vagyunk?, Darren Hardytól a Compound effect, James Cleartől az Atomic Habits, Carol S. Dweck Szemléletváltása.

A regényeknél vagyok bajban, mert ott kevesebb fogamra való olvasmánnyal hozott össze a sors. Szerettem Benyák Zoli Ember tragédiája feldolgozását, Az utolsó emberig-et, Vámos Miklóstól a Töredelmes vallomást.
Nekem is nagyon bejött a friss japán színdarab, a Mielőtt kihűl a kávé, de nem javaslom azoknak, akik még nem olvastak japán irodalmat, nem ezzel kell kezdeni az ismerkedést.
Virág Emília Tündérfogója, a Hétvilág trilógia lezárása teljesen elbűvölt, és jól esett tőle a Lidércmegálló is. Biztosan újraolvasós lesz Madeline Millertől az Akhilleusz dala, és kellemes élmény volt Mrs. ​Jeffries és a gyilkos bál.


Jövőre több újraolvasást tervezek, és még kevesebb könyvet, maximum 150 kötetet. De erről majd pár nap múlva írok, ha jobban leszek :)
BÚÉK, előre is Nektek! 


2018. december 24., hétfő

A hét verse - Heltai Jenő: December


Heltai Jenő: December

 Nem pesti hónap: budai hónap,
Kisvárosi, falusi hónap,
Nem jazzal, rádióval hangos
Vásáros, mai hónap:
Százévelőtti, régimódi, biedermeierhónap,
Gyermekéveink hónapja,
A szülei ház hónapja és a nagy téli szünidőé,
A Megfagyott Gyermek hónapja,
És Andersen kis gyufaárus lányáé,
A fehérszakállú Mikulásé
És a kisded Jézusé,
Jóság és szeretet hónapja,
A megfogyatkozott jóságé és a
megcsappant szereteté.
Mert kihűlt a remény kemencéje a Földön,
Nincs, aki újra befűtse.
Didereg az Ember,
Haldoklik a világ.
Ez a melegségre szomjas jégvilág,
Mely időtlen idők óta koldusan nyeli
Az áldott Nap maradék-tüzét,
A türelmes föld gyérülő szenét
És a jóság és szeretet isteni kenyerének morzsáit.
Hová lett az isteni kenyér,
Mely azért volt, hogy mindenkinek
Jusson belőle egy karéj?
Alig maradt belőle egy decemberre való
Egy napra való
Egy estre való,
Egy karácsonyestre való!
Talán imádkozni kellene!
Vagy visszanézve arra, mi mögöttünk van,
Megfogni egymás kezét,
Összebújni, egymást megölelni
És utolsó szikrájából annak, mi bennünk emberi,
Új tüzet rakni új jövőhöz
És friss kenyérsütéshez.

***

Kép és a vers forrása:
ekultura.hu


Boldog Karácsonyi Ünnepeket kívánok! 

2018. december 21., péntek

Matt Haig: The Truth Pixie


"Wherever she is, whatever the day,
She only has one kind of thing to say.
Just as cats go miaow and cows go moo,
The Truth Pixie can only say things that are true."

A very funny and lovable tale of how one special pixie learned to love herself. The Truth Pixie is an enchanting, rhyming story that will delight younger readers - with words by the bestselling mastermind Matt Haig and pictures by the inky genius Chris Mould.




Párszor már említettem, de sosem elégszer, nekem Matt Haig az idei év egyik felfedezettje, akit rögtön szívembe is zártam.
Matt szintén twitter mániás, ez biztosan rengeteget nyom a latba, de még inkább az az őszinteség, amivel kezeli a depresszióját és beszél a betegségről. A Miért érdemes életben maradni? című könyve lett/lesz nálam az év kedvenc non-fiction, vagyis nem fikciós, ismeretterjesztő olvasmánya, éppen a lehengerlő bizalom miatt, amivel megosztja érzéseit, élményeit, félelmeit.

A pszichés, tehát lelki egészség pont ugyanúgy fontos mint a testi egészségünk, és ez nem is volt kulturálisan szétválasztva még itt az európai-nyugati világban sem Descartes előtt. Az ő testi-lelki kölönválasztó elve óta kezeli a tudomány nálunk egyénileg ezeket a problémákat, holott az ázsiai világban jól tudják: a lélek betegsége megfertőzi a testet. Pontosan erről szól a rák: a lelki túlpörgés, sressz kezdi el lebontani az ember szervezetét.



A rossz napok tesznek téged azzá, ami vagy - szabadon így fordítható le Matt gyerekkönyvének félelmetes igazsága, amiben a kis Igazmondó pixie (tündérke) egy kislánnyal beszélget. 
A kötet rövid és verses mese, nem irigylem a Kolibri kiadót, akik itthon Matt gyerekkönyveit adják ki, ha megkísérlik majd lefordítani a könyvecskét. Ahogy a feljebb mellékelt képen láthatjátok, a pixie egy mellékszereplő a Karácsony apó trilógiából. 
A kötet eleve úgy készült, hogy segítsen a bánatot, lelki problémákat feldolgozni a gyerekeknek. 




A főszereplő tündérke, Igazmondó Glimpi finoman szólva sem boldog attól, hogy kénytelen mindig kimondani az igazat, és mivel számtalan konfliktusban, csetepatéban, balhéban volt része az igazmondás átka miatt, inkább egy kunyhóban él, egy kisegér társaságában.
A könyvből, a pixieből árad a meg-nem-értettség, magány, elszigetelődés, különcség érzete, és ez tényleg minden emberi lénynek ismerős lehet.





A pixie élete aztán mesésen megváltozik, mégpedig akkor, amikor találkozik egy emberi kislánnyal. Chris Mould illusztrációi természetesen fantasztikusan kiegészítik a szöveget, plusz értelmezést adnak a szavaknak. 

Mutatom a legnépszerűbb képet is, ami már körbejárta a twittert, facebookot, instagramot is: 




Lesznek emberek, akiket szeretsz,
de nem maradhatnak veled örökre,
És lesznek dolgok, amiket nem tudsz majd megjavítani,
hiába vagy eszes.

Akik értenek angolul, azok érzik, hogy milyen nehéz rímet találni ezekre az okos szavakra...

Nekem természetesen nagyon tetszett ez a kis könyvecske, szívesen ajánlom, be fogom rakni a megrendelt trilógia mellé a karácsonyfa alá :)

Összes kép forrása:
https://twitter.com/matthaig1/media



2018. december 17., hétfő

A hét verse - Babits Mihály: Az előkelő tél



Babits Mihály: Az előkelő tél

Olyan halk és hideg idő van, 
halk és hideg, halk és hideg: 
hallani szinte suhanóban 
a gyöngyház égen a telet. 
Selymesen száll ő rongyaink közt 
s arcba legyez, bár semmi szél… 
Óh láthatatlan, hűvös angyal, 
előkelő, gyönyörü Tél!

S a hó is itt lesz nemsokára 
s minden egyszerre eleven. 
Aki rápillant ablakára, 
fehér apácák végtelen 
meneteit véli vonulni, 
s ki boltbul az utcára lép, 
lágy-fehér könnyek ostromolják 
kemény csomagjait s szivét.

Estefelé kitisztul néha, 
a csillagok kilátszanak 
s mint gyermekek állunk alélva 
egy nagy karácsonyfa alatt, 
amelynek ágát föl nem érjük, 
de gyertyás fénye ránk sajog: 
gyertyásan és csufolva néznek 
a karácsonyi csillagok.

1934. dec.

****
Kép forrása:
 Pixabay.
Vers forrása:
https://moly.hu/karcok/1204642

2018. december 16., vasárnap

Várólista csökkentés 2019-ben is!

https://moly.hu/kihivasok/varolista-csokkentes-2019


Nagyon készültél - jegyezte meg nekem Lobo a twitteren tegnap, amikor kiposztoltam, hogy már leadtam a polcomat, és hogy milyen könyveket választottam.
Hát igen, természetesen elmerengtem idén gyakran olvasás közben - szenvedés közben, mert ritka béna könyveket választottam ki 2018-ra -, hogy ugyan mely könyvekre essen a választásom 2019-ben. Eddig már 4x (2015, 2016, 2017, 2018) sikerült a kihívást teljesíteni, erre nagyon büszke vagyok!


Hogy miért és hogyan érdemes várólistát csökkenteni?
Kell a kiválasztáshoz némi furfang, némi szerencse + a megvalósításhoz meg sok-sok elszántság, kitartás. És persze azért kell, mert amúgy belefulladunk a könyvekbe, hozzám idén 55 könyv érkezett, még 4 úton van, és ehhez képest csak úgy 20 körüli mennyiséget ajándékoztam el :(
Többször említettem már, hogy anyukámnál, a házunk alsó szintjén is tárolok könyveket - konkrétan az összes Agatha Christiet és Vavyan Fablét. De már Fanni szobájában is foglalok polcokat, a hálószobán és a nappalin kívül.
Egy szép napon a vécében is könyv lesz... :D




A furfang része abban áll, hogy mindig van 12 alapkönyvem és 12 alter választásom is, ez utóbbi tény rengetegszer segített abban, hogy sikeres legyek.
Lobo tavaly változtatott úgy a szabályon, hogy a várólista csökkentés előtti évben megjelent könyvek nem játszanak, tehát 2019-ben nem lehet 2018-as megjelenésű kötet a kiválasztottak között. Szerintem ez klassz módszer, az olvasó így kénytelen a tényleg porosodó és már elfelejtett könyvek közül választani :)





Ami még a taktika része, hogy több könyvet is kifejezetten Fanni polcáról fogok kölcsönözni. ;)






Tehát az alaplista:


  • Anya Seton: Avalon 
  • Charles Dickens: London aranykora és más karcolatok 
  • Elizabeth Berg: Sorsok szőttese 
  • Hendrie Weisinger: Zseniális ösztöneink
  • Jandácsik Pál: Állatok maszkabálja 
  • Johann Wolfgang Goethe: Faust 
  • Kertész Erzsébet: Bettina három élete 
  • Kertész Erzsébet: Titkos házasság 
  • Mörk Leonóra: Az utolérhetetlen Mr. Yorke 
  • Radclyffe Hall: A magány kútja 
  • Rátonyi Róbert: Mulató a Nagymező utcában
  • Sabine Martin: Az ereklyevadász



És ez az alternatív 12:


  • Beth Reekles: Kissing Booth – Csókot vegyenek! 
  • Catherine Clark: Anyja lánya 
  • Christine Nöstlinger: Lilli nagy dobása 
  • Erich Kästner: Három ember a hóban 
  • Frances Hodgson Burnett: A padlásszoba kis hercegnője 
  • Frances Hodgson Burnett: A titkos kert 
  • Joss Stirling: Storm és Stone 
  • Hertelendy Anna: Alma és az elveszett álmok városa
  • Meg Cabot: Jinx 
  • Meg Cabot: Misztikus szerelem 
  • Meg Cabot: Tinibálvány 
  • Ruth Olshan: Minden, ami szép



Még egy tudnivaló:
NEM kell hozzá moly.hu tagság, hogy részt vehess a várólista csökkentésben!
Tessék végigbogarászni Lobo bejegyzését a szabályokról:
http://olvasonaplo.net/olvasonaplo/2018/12/15/varolista-csokkentes-2019/

2018. december 13., csütörtök

Szurovecz Kitti: A ​kisemmizett angyal


FÜLSZÖVEG:

A tizenhat éves Mia, a Nyírségből származó szegény lány prostitúcióra kényszerül. Panka, a jómódú budai vállalkozók hasonló korú lánya emberkereskedők karmai közé kerül. A két lány közös kálváriája egy nyolcadik kerületi garzonban kezdődik. A rabságban mély barátság szövődik közöttük, Mia el is határozza, hogy megszökteti Pankát, még mielőtt elvinnék őt külföldre. Az események azonban nem várt fordulatot vesznek, így Mia hamarosan az üldözöttek listájára kerül.

Szurovecz Kitti izgalmas, megdöbbentő története bár fikció, megtörtént eseményeken alapul. Vajon milyen a hazai emberkereskedelem és a szervezett prostitúció? Honnan szerzik be a lányokat? Milyen esélye van egy nagyon szegény és egy tehetős fiatalkorúnak ugyanolyan körülmények között? Mi történik, ha megromlik az egészségük, vagy felmerül egy váratlan probléma? Van bármiféle kiút? Ki lehet szállni? Ki segíthet?



A KÖTET ITT VÁSÁROLHATÓ MEG A LÍRA OLDALÁN KEDVEZMÉNYESEN!
Ha akartok, még bele is tudtok olvasni ;)





Sok szempontból különleges Szurovecz Kitti könyve, főleg az alaptémája, a gyerekprostitúció miatt. Másrészről viszont ez az első recenzió, remélhetőleg az utolsó is, amivel kettő hónappal csúsztam el.
Nekem is azzal kell kezdenem a véleményemet, amit más bloggerek, ez volt az első olvasmányom Kittitől. Most az alaptéma érdekelt különösképpen, Magyarországon létezik a prostitúció gyerekekre szakosodott alfaja is, még ha a társadalom legnagyobb része erről nem óhajt tudomást venni. Hivatalos, szakértő álláspontok pedig pont ugyanúgy a homokba próbálják dugni a fejüket, mint ahogy a könyvben szereplő nevelőotthonokon belüli erőszakkal, vagy éppen az analfabétizmussal kapcsolatban. 
Kitti lézerpontos, néha realista, néha kicsit túl optimista hangvétellel dolgozik a történet során. Mindenképpen dicséretes, egyedi a kiállása az elesettek ilyen szeglete felé, és nagyon jó dolog, hogy a kiadó is mellé állt ebben a témában. 

Hogy miről is szól a történet?
Két szálon indulunk, két főszereplőnk van. Panna a jó házból való, középosztálybeli kamaszlány, aki szülei válási vitái elől rohan a szeretője karjába. A férfitől elviszik, annak tartozásáért cserébe, és egy hétre bezárják Mia, a nyírségi cigánylány mellé.
Megmondom őszintén, én Miát kedveltem meg jobban, főleg amiatt ahonnan, és amiért jött a prostitucióba.
A cigánylánynak szerintem nem meglepő, ha azt mondom, hogy Cserkeszszőlőn nincs jövője, anyja még három kisebb gyereket nevel a 16 éves nagylány mellett. Egy napon megáll Mia mellett egy autó, és felajánlja neki a pesti munkát, az utcán kéjelgést. Átlagos és jó helyzetben élő ember ezt talán el se tudja hinni, de Mia meglátja a pénzkeresés viszonylag „könnyű” módját, amivel a családját segítheti.
Önként lesz kurva, és ezért le lehet nézni, de valójában a pokolból menekül a pokolba, miközben hihetetlenül bátor és önzetlen. Szerintem ennek a könyvnek nem Panna a főhőse, sokszor fájdalmasan naiv, hisztigép a kiscsaj, hanem a karcosabb, de földhözragadtabb Mia.
Miután összezárják őket a stricik, Mia lassanként közel engedi lelkéhez a sírós Pannát, és elhatározza, hogy segít a lánynak. Szökésük aztán egyéb más kalandokat indít el életükben. Többek között Mia bekerül egy nevelőotthonban, ahol szinte szörnyűbb sorsa lesz, mint amilyet kurtizánként az utcán átélt.




Számos meglepő fordulat után sajnos pozitív vége lesz a könyvnek, ez az egyetlen dolog, amit a szemére tudok vetni. Merthogy amennyire és amilyen sokszor valóságszerű, hiteles, reális a történet, még akkor is, amikor gyomorforgató, annyira mesésen jóra forduló a vége. Számomra az igazibb lett volna, ha Mia újra az utcára megy, külföldi bordélyban vállal munkát, vagy éppen kábítószer túladagolásban meghal. Sajnos azt hiszem, hogy ezek a végeredmények sokkal-sokkal többször fordulnak elő a való életben, mint az, hogy egy volt utcalány boldogan él, míg meg nem hal. Az élet nem a Pretty Woman. 


Kinek ajánlom a könyvet?

Nemtől, életkortól függetlenül szülőknek, nagyszülőknek és kamaszokkal foglalkozóknak. Tudnunk kell a Magyarországon is létező veszélyekről, ami a gyerekeinkre leselkedik.
Olvasás közben párszor eltöprengtem azon, hogy mennyire hiteles a regény, és azt tudom mondani, hogy engem a véresebb, erőszakosabb részek egyáltalán nem leptek meg. Tényleg léteznek olyan emberek, akik ma a magyar gyerekek közül választanak ki maguknak ágytölteléket, és nem félnek közben erőszakot tenni sem a gyermeken.
Ez egy valódi probléma, amit Szurovecz Kitti nagyon részletesen ábrázol a könyvében. Attól, hogy nem veszünk róla tudomást, nem mérjük fel, hogy milyen kilátástalan helyzetben tengődnek a mélyszegénységben élők, valamint nem segíti a társadalom és a jogalkotó a szociális munkások, családsegítők, védőnők, gyámügyesek tevékenységeit - akkor és addig napról-napra fogja a gyerekprostitúció ugyanúgy szedni az áldozatait, mint ahogy a családon belüli erőszak, vagy gyermekmolesztálások esetén.
Tehát igen jó könyv volt, teljesen megérdemelt a 97%-os értékelés, amivel a molyon szerepel :) Jó szívvel ajánlom!



Köszönöm a könyvet az Athenaeum kiadónak!


2018. december 10., hétfő

A hét verse - Bognár Tibor: Jéghegy vers



Bognár Tibor: Jéghegy vers

(Dühös voltál rám, elrohantál 
elvitted magaddal kedvemet, 
az illatokat s a színeket, 
dühös voltál és veszni hagytál, 
bosszúból itt egy vers neked!)

A tengert járod most. A Tengert. 
Hold kísér, néma cinkosod 
távol jársz, akárcsak az álmok 
s valld be, hogy volt már jobb sorod, 
de létezel, s ha felnézel az égre, 
szemeid, mint barbár máglya fénye, 
ahogy átszeled a végtelen vizet

Én meg? Pokolra tartó jéghegy, 
meggyónom minden bűnömet, 
s hogy nem angyal, ki irányítja léptem 
(ha angyal is, hát vak tán és süket) 
mert rád tipor és összetör és durva 
szeretetéből csak frázisokra futja, 
s csókok helyett… Csak írkál verseket…


***

Vers forrása:
https://moly.hu/karcok/1098708
Kép:
https://pixabay.com/

2018. december 7., péntek

Az FBI és a PR gyakorlata


Ismét egy egyetemi beadandót osztok meg veletek, a mellékelt kötetben szereplő tanulmány alapján írtam meg egy ppt-ét, de olyan érdekes a téma, hogy gondoltam, posztolom itt is :) 

A tartalom kikényszerítése – avagy az FBI és a PR gyakorlata J.Edgar Hoover időszak alatt

1935 végén a New York Post riportere, Ike McAnally pályafutása új szakaszához érkezett, ugyanis sikerült egy meglehetősen lojális, de gyümölcsöző kapcsolatot kialakítania az FBI-al, azon belül is a mindenható főnökkel, J.Edgar Hooverrel.
Az újságíró még szeptember hónapban járt a szolgálat központjában, aztán megírta látogatása történetét, ami azonban nem volt teljesen önálló munka, mert az FBI ügynökei többször is ellenőrizték a cikk tartalmát publikáció előtt. Sőt maga az oknyomozó újságírói munka is igen gyenge információkon állt, McAnally teljes egészében a hivatal által neki adott anyagokat, adatokat használta fel. Nem csoda hát, ha az újságcikk az FBI ügynökeit és főképpen Hoovert a törvény, a rend óvatos és megbízható őreként tüntette fel.

Szerintem senkit sem fog meglepni az információ, hogy az FBI rendszeres gyakorlata volt az, hogy megjelenés előtt minden cikket bekértek és javítottak annak tartalmán.
Viszont az a kutatókat, egyetemi oktatókat máig foglalkoztatja, hogy ezt milyen okokból hagyták az újságírók, akiknek a hagyományos szerepkörük a hatalom kíméletlen kritikusa szokott lenni.
Matthew Cecil tanulmánya 400 régebbi FBI aktát dolgozott fel, azokon keresztül vizsgálta meg Hoover és az iroda gyakorlatát. 


https://en.wikipedia.org/wiki/J._Edgar_Hoover

J. Edgar Hoover 1924-ben került az FBI élére, amely szervezet 1908-ban alakult meg. Federal Bureau of Investigation fordítása Szövetségi Nyomozó Iroda. Filmekből, sorozatokból ismert tény, hogy az FBI és a CIA (Központi Hírszerző Ügynökség) a legkiterjedtebb nyomozati jogkörrel rendelkező szervezetek.
Míg a CIA viszonylag független ügynökség, az FBI az amerikai Igazságügyi Minisztérium (Department of Justice) alárendeltje. De mindkettő bővelkedik mind pénzügyi forrásban, mind politikai támogatottságban, és a rendőri, néha még ügyészi szervezetek felett is állnak.

Így aztán nem nehéz a hatalom megszállottjának lenni, hiszen a PR története bővelkedik az uralkodói, vezetői réteg túlkapásaiban, amit aztán egy-egy meglepő és gyakran hamis állítás próbált igazolni.
Hoover is egy túlzásba vitt akció után került a vezetői székbe, az un. Palmer razziák (Palmer Raids) nyomán. Hoover ekkoriban a bostoni rendőrségnél volt vezető, 1920 során parancsaira több mint 3 ezer feltételezett kommunistát, „felforgató” egyént tartóztattak le rendőrségi razziák során. Már ekkor meggyőződéses kommunistaellenes volt.


Az FBI élére kerülve, 1930-ra a hivatal is kialakította kommunistákat üldöző politikáját, illetve a Bűnügyi Nyilvántartások Hivatal (Crime Records Division) segítségével számtalan speciális ügynök (Special Agents in Charge) munkája nyomán kapcsolatot alakítottak ki az összes megbízhatónak ítélt újságíróval, íróval.
A különleges ügynökök munkájának része volt a napi hírszerzés, napilapokból kiollózni az FBI-t érintő híreket, de újságírókat is beszervezni. Többek között Ike McAnally-t is szervezetükhöz tartozónak tudták, mert a riporter az FBI-nál tett látogatása után belső információkat kezdett szolgáltatni az újságról, szervezetről, ahol éppen dolgozott.

Sőt, mikor a helyzet, és Hoover úgy kívánta, inkább megszakította munkakapcsolatát az FBI tiltólistáján szereplő egyénekkel.
Ez utóbbi volt többek között a rádió producer Phillips H. Lord, aki a Bűnüldözők nevű sikeres programot még az iroda támogatásával kezdte el a CBS-en, de 13 adás után elege lett abból, hogy Hoover igyekezett megszabni a műsor témáját és hangnemét. Miután a két férfi összekülönbözött, McAnally értésére adták az ügynökök, hogy jobban jár, ha az iroda mellett foglal állást, és otthagyja Lord műsorát.

Az ellenőrzésen kívül az iroda gyakran alkalmazta a megjelenő hírek formálásának, esetleg újraformálásának technikáját, leginkább akkor, ha meg kellett védeni az FBI jó hírnevét. A legemlékezetesebb eset 1939-ben zajlott le, Ben Dickson, egy 27 éves bankrabló története. 
Dickson és fiatal felesége hat hónapig menekült az FBI elől, miután kiraboltak két bankot Dél- Dakotában. St.Louisban fedezték fel az ügynökök Dicksonék nyomát, és ketten követni kezdték a bűnözőt. Egy hamburgert árusító étterem előtt lőtték le a bankrablót, aki állítólag fegyverrel fenyegette meg az FBI nyomozóit. 

Ennek a mesének azonban több minden is ellent mondott, elsősorban egy szemtanú, akit később elhallgattattak, aztán a tény, hogy Dicksont hátulról lőtték le. A helyi rendőrségi halottkém pedig leírta, hogy a bankrablónál bár tényleg volt fegyver, de az a derékövébe tűzve, a kabátja alatt találta meg. 
A rendőrség un. „technikai őrizetbe” (technical arrest) is helyezte a két FBI ügynököt, a Baltimore Sun szerkesztője pedig azt firtatta vezércikkében, hogy vajon miért jár el olyan hamar az FBI ügynökök keze, miért lőnek le annyi bűnözőt letartóztatás és bírósági tárgyalás helyett?
A történet nyilvánvalóan mindenképpen hamis volt, amire további bizonyíték Louis B. Cochran, az egyik ügyben érintett ügynök emlékirata, amely 1966-ban jelent meg. Cochran tovább színezte az amúgy is túlságosan híres eset beszámolóját, azt állítva, hogy Dickson még holtában is fegyvert fogott rájuk.


https://en.wikipedia.org/wiki/Federal_Bureau_of_Investigation


Matthew Cecil tanulmánya szerint az FBI többféle kényszerítő eszközzel dolgozott, mikor hűséget várt el a média különböző munkatársaitól. A PR eredetileg a közvélemény formálását jelenti, pozitív vélemény kialakítását segíti elő az adott szervezetről, de meglehetősen gyakran lesz a propaganda része. Sőt ezen esetekben Matthew Cecil véleménye szerint  az FBI Hoover irányítása alatti PR hasonlít a kényszerítő párkapcsolatokra is, hiszen a kényszert alkalmazó többféle módon befolyásolja a másik fél életét, kettőjük kapcsolatát. Az ilyen viszony, összeköttetés mindig hatalmi kiegyensúlyozatlanságot feltételezz, a hatalomban lévő visszaél erőfölényével, és mind meghatározza egyáltalán a kapcsolat létét, mind annak formáját, kimenetelét, hosszát.


Ha nevesíteni akarnánk, a kényszerítő kapcsolat egy nem fizikai bántalmazó kapcsolat, hanem pszichés leigázást jelent. Igen gyakran azt eredményezni, hogy a kényszert alkalmazó fél kedvéért a másik, elnyomott fél viselkedést, magatartást, extrém esetben még akár gondolkozást is változtat, csak hogy meg tudjon felelni a kényszerítőnek. Nagyobb mértékben ilyen kényszerítő viszonyon alapulnak a diktatúrák, de Hoover alatt az FBI is így járt el.


Mit nyer az elnyomott fél, mit kaptak az újságírók cserébe azért, hogy hajlandóak voltak Hoover kedve szerint írni, gyakran információt szolgáltatni, besúgóvá, külső ügynökké válni?
Elsősorban információt, híreket egyenesen az FBI központjából, ahonnan Hoover tiltott listáján szereplő riporterek még az éves statisztikát se kaphatták meg.
Egyes újságírók természetesen osztoztak Hoover ideológiájában, utálták a kommunistákat és a liberálisokat is.

Az FBI barátjának lenni egyébként is remek üzletnek bizonyult. Courtney Ryley Cooper egy ismeretlen vidéki kis riporter volt, gyerekként cirkuszban nőtt fel, sok esélye nem volt a karrierre, mígnem Hoover felkarolta. Coopert tartják manapság a kutatók Hoover szellemírójának, azaz a híres vezető nevében megjelentett könyvet (Persons in Hiding, 1938.) valószínűleg a riporter írta.
De Cooper ezen felül írt még 3 könyvet, 4 filmforgatókönyvet, tucatnyi rádiójátékot mielőtt kiesett volna az FBI kegyeiből, és felakasztotta volna magát.

Don Whitehead  Pulitzer díjas újságíró műve volt az FBI története (The FBI Story: A report to the people) amiből azonos címen film is született 1959-ben. A kötet 1956-ban jelent meg és 200 ezer példányban kelt el.


https://en.wikipedia.org/wiki/Martin_Luther_King_Jr.


Természetesen a legnagyobb ok, amiért hajlandóak voltak a riporterek az együttműködésre az a félelem. Mind a tiltott listára kerüléstől való rettegés, de attól is, hogy az FBI által készített és terjesztett „Blind Memorandum” egyikének tárgya lesznek.
Ezek az eredetileg belső jelentések nagyjából összegezték mindazon információkat, amiket az FBI egyes egyénekről készített, és bonyolult találgatásokat, célozgatásokat tartalmaztak az illetővel szemben.  Martin Luther King-et például 1963-tól haláláig megfigyelték, lakását, irodáit lehallgatták, és természetesen ezekben a memorandumokban mint veszélyes, bomlasztó, államellenes, felforgató elemként, anti-amerikainak címkézték.
(A szóhasználat meglehetősen ismerős lehet, Donald Trump is szereti un-American-nak címkézni a vélt vagy valós ellenfeleit.)


Még fenyegetőbb volt a tudat az újságíróknak, hogy gyakran tudtuk nélkül kerültek mind a tiltott listára, mind egy Blind Memorandum tárgyává, és széles körben nyilvánosságra kerülhetett a nemi életükkel kapcsolatos minden titkuk.
Az együttműködés, behódolás volt a legcélravezetőbb Hooverral szemben, akinek az volt az alapelve, hogy aki kritizálja, megkérdőjelezi az FBI tevékenységét, az az állam ellensége.
Aki nincs velünk, az ellenünk van elv nem az ő mondása, viszont vezérlőelve volt.


Bibliográfia:

  1. A Brief History — FBI
    https://www.fbi.gov/history/brief-history (megtekintés ideje: 2018. november 30.)

  2. Cecil, Matthew. “The Coercion of Consent: The Manipulative Potential of FBI Public Relations During the J. Edgar Hoover Era,” in St. John, Burton, Margot Opdycke Lamme and Jacquie L’Etang, eds., Pathways to Public Relations History (Routledge Books, Spring 2014).

  3. Federal Bureau of Investigation | Definition & History | Britannica.com https://www.britannica.com/topic/Federal-Bureau-of-Investigation (megtekintés ideje: 2018. november 30.)

  4. Federal Bureau of Investigation – Wikipedia https://en.wikipedia.org/wiki/Federal_Bureau_of_Investigation (megtekintés ideje: 2018. november 30.)

  5. J. Edgar Hoover | Biography & Facts | Britannica.com https://www.britannica.com/biography/J-Edgar-Hoover (megtekintés ideje: 2018. november 30.)

  6. John Edgar Hoover
    https://en.wikipedia.org/wiki/J._Edgar_Hoover (megtekintés ideje: 2018.december 01.)

  7. Martin Luther King Jr. https://en.wikipedia.org/wiki/Martin_Luther_King_Jr.#FBI_surveillance_and_wiretapping (megtekintés ideje: 2018.december 01.)

  8. Matthew Cecil CV
    http://wichita.academia.edu/MatthewCecil/CurriculumVitae (megtekintés ideje: 2018. november 30.)

  9. Szövetségi Nyomozó Iroda  https://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%B6vets%C3%A9gi_Nyomoz%C3%B3_Iroda (megtekintés ideje: 2018.december 01.)




2018. december 3., hétfő

A hét verse - Weöres Sándor: Majdnem szonett




Weöres Sándor: Majdnem szonett

Húszéveskori önmagunkkal 
ha találkoznánk negyvenévesen: 
irigyelnénk, vagy megpofoznánk.

Aki tegnap voltál: 
ma már nem te vagy, 
Aki holnap léssz: 
ma még nem te vagy.

Csak az emlékezet csalása fűzi 
egy életté a folyamatos halált.

Mert meghal szünetlen 
az én, meg az énre az én, 
a bennem sületlenebb én, 
a velem okosabb én, 
a rajtam kopottabb én, meg én…


****

Vers forrása:
https://moly.hu/karcok/1098058

2018. november 29., csütörtök

Havi zárás: ez volt 2018.novembere



Tavaly ilyenkor már bőszen számítgattam, hogy mit tettem le 11 hónap alatt az asztalra, idén valahogy felfogni azt, hogy már vége van novembernek tisztára kihívás számomra.
Picit rohadtul sűrű hónapunk volt, már az egész családunk azt várja, mikor decemberben végre befejeződik az ovi, suli, gimi, egyetem, és családi körben kiereszthetjük a gőzt.

Novemberben most tényleg keveset olvastam, a 10 olvasmányból csak hat darab felnőtt, vagy nem képeskönyv, 100 oldal alatti mű.
Olvasási válságban szenvedek, jobban mondva: rengeteget olvasok, kutatok, írok, fordítok egyetemi beadandókhoz, és nem jó keverni a stílusokat.
Legalábbis ha nagyon foglalkoztat egy-egy olvasmány, szórakoztató történet, akkor nem tudok komoly dolgokról, megfelelő minőségben írni.
Még az szokott ilyenkor működni, hogy vagy nem fikciós, hanem ismeretterjesztő könyveket olvasok magyarul, de még jobb ha inkább angolul olvasok - akár non-fictiont, vagy fanfictiont.
Fura módon nekem ez vált be legjobban :)


Novemberben olvastam ezeket a könyveket:


  1. Molière: Tartuffe / A fösvény
  2. Holch Gábor: Ez a város egy távoli bolygó
  3. Sarah Knight: The Life-Changing Magic of Not Giving a F*ck
  4. Matt Haig: Notes on a Nervous Planet
  5. Walt Disney – Alice Csodaországban
  6. Virág Emília: Lidércmegálló
  7. Kareen Zebroff: Jóga mindenkinek
  8. Michael Bennett – Sarah Bennett: Fr@ncba a szerelemmel
  9. Vavyan Fable: Mennyből a Húsvét
  10. Ungváry Rudolf – Vajda Erik: Könyvtári információkeresés



Október végén olvastam James Clear könyvét, az Atomic Habits-et, még nem hoztam róla értékelést, viszont az egyik atombiztos módszerét használtam novemberben ezért mesélek most róla.

Mint már számtalanszor említettem, Twitter megszállott vagyok, viszont úgy nehéz bármiféle egyetemi jeggyel értékelhetőt beadni, ha folyton a közösségi oldalon lógok, csiripelek, válaszolok.
James Clear ötlete ultraradikális, ellenben bevált: meg kell kérned egy hozzád közel álló, megbízható egyént, hogy változtassa meg a social media accountod jelszavát, tehát kizáratod magad :D
Lehet ez a megbízható egyén egy barát, családtag, testvér, anyuka-apuka, házas-élettárs, legjobb barát - esetemben a 15 éves kamaszlányom volt.

Hogy miért kellett ilyen cselhez folyamodnom?
Egyfelől ismerem magam, tegnap délután óta, mióta visszakapcsoltam a twittert, már legalább 20 csiripet, hozzászólást írtam, a jövő heti fordítások viszont állnak :D
Másfelől meg a twittert nem lehet 30 napra deaktiválni, különben elveszíted a fiókodat. Meglepő módon a fészbúk türelmesebb e tekintetben.




Szóval nem nagyon voltam twitteren, helyette azonban elkezdtem járni a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárába szakmai gyakorlatra, újraírtam két beadandót, megtartottuk az adózás-számvitel prezentációt, és túl vagyunk egy zárthelyin is. 

Mikulás napján érkezik majd a félévünk lezárása, marketingből public relation-nel (?nal) kapcsolatos két prezentációhoz fordítok; van még azon felül egy naplórészlet adatbázis beadandóm, és egy zárthelyi üzleti kommunikációból. 
(van még egy lehetséges zh, amire az egyetemi csoport fele emlékszik, a másik nem, tehát Mikulás bőven meglephet minket :D nyilván én fogok zh-ra tanulni, mert az a fix)



Könyvbeszerzések tekintetében ez a hónap egy csőd volt, hat könyvet vettem és még kettő előrendelés úton van hozzám. Az amazonos ekönyvekről meg nem mernék érdemben nyilatkozni :))
Elvileg arra készültem, hogy jövőre NEM veszek fizikai könyvet, erre a General Press bejelentette, hogy január végén kiadják Madeline Miller Kirkéjét Xd
Nehéz a könyvhalmozók élete, kérem szépen. 

Arwen blogján találtam egy nagyon klassz kis posztot, Tippek olvasási válság idejére , aminek úgy megörültem, hogy jé, nem csak én szenvedek most a dologgal.
Nekem idén még 3 könyvet "kell" elolvasnom: egy recit + 2 várólista csökkentést, de nagyon nyögvenyelősen megy.
Múlt héten azt találtam ki, hogy összeadtam az oldalszámokat, elosztottam 30-al, így karácsonyig elég csak napi 50 oldalt olvasnom. És persze ezt kiírtam molyra karcban, fészbúkra, instagramra :D
(Egyfelől jó, ha tényleg az elszállt könyvmolyok is bevallják, hogy van ilyen; másfelől hogy elszámoltatható legyek, valaki, valamilyen platformon biztosan rá fog kérdezni, hogyan állok.)

Íme a három KELL:


Csak hogy itt is kérdezni lehessen, hogy állok ;)

2018. november 26., hétfő

A hét verse - Pilinszky János: Tilos csillagon




Pilinszky János 
Tilos csillagon

Én tiltott csillagon születtem, 
a partra űzve ballagok, 
az égi semmi habja elkap, 
játszik velem és visszadob.

Nem is tudom, miért vezeklek? 
Itt minden szisszenő talány, 
ne fusson el, ki lenn a parton, 
e süppedt parton rámtalál.

S ne félj te sem, ne fuss előlem, 
inkább csittítsd a szenvedést, 
csukott szemmel szoríts magadhoz, 
szoríts merészen, mint a kést.

Légy vakmerő, itélj tiédnek, 
mint holtak lenn az éjszakát, 
vállad segítse gyenge vállam, 
magam már nem birom tovább!

Én nem kivántam megszületni, 
a semmi szült és szoptatott, 
szeress sötéten és kegyetlen, 
mint halottját az itthagyott.

****


Vers forrása:
https://moly.hu/karcok/1185318