MARIANN KÖNYVTÁRA

Forrás.

Mint említettem a júniusi zárásban, ebben a hónapban nem nagyon tervezek új blogposztot írni, mert nem leszek itthon, és egyébként is annyi jó könyvet olvastam az évek során, írtam róluk, amely posztok már a feledésbe merültek.
Itt egy rövid Visszapillantó 2015-2017 közti időszakból válogatva.

https://czenema.blogspot.com/2015/07/mini-konyvklub-3-eleanor-es-park.html

„Sosem nézett ki szépen. Művészien nézett ki és a művészetnek nem muszáj szépnek lennie, azt kell elérnie, hogy érezz valamit.”

Eleanor egy fura tizenéves lány, aki egy napon felszáll az iskolabuszra, hogy új tanévet kezdjen el. Mindez még nem is emelkedne ki az átlagos tiniregények sorából, ha hősnőnk nem lenne vörös hajú, szeplős, túlsúlyos és nem lenne hajlamos a különcködésre, kezdve attól, hogy használt ruhákat hord, sajátságos stílusban. Park a suli egyetlen ázsiai származású diákja, és lassú barátságból, amit a zenének és Marvel képregényeknek köszönhetnek, születik meg köztük a szerelem.

A fenti idézetet Park gondolja Eleanorról,  és azt gondolom, hogy EZ a regény legeslegjobb mondata, ez az a gondolat, amiért imádni lehet RR-t. Valószínűleg persze önarckép a leányzó, Rainbow maga is kerekded, mégse írja le sosem, hogy a főhős hány kiló :) és ez egy nagyon cseles, nagyon okos gondolat, meglepően tág lehetőséget biztosít az azonosuláshoz Eleanorral.

Régi poszt itt olvasható teljesen:
https://czenema.blogspot.com/2015/07/mini-konyvklub-3-eleanor-es-park.html

https://czenema.blogspot.com/2017/07/on-sai-esovagy.html

Az első novella már a címével megvett, „Jóvágású vérfarkas nősülne”. El tudom képzelni, amint egy vámpír hátradől kényelmesen egy fotelban, afféle Times-Reggeli Próféta keverékeként működő újságot lapozgat, és szemöldöke a magasba emelkedik, mikor meglátja ezt a hirdetést :-D
Nem túl mellesleg az illusztráció is jópofa ehhez a történethez, a kötet László Maya keze nyomán lett különleges. Nemcsak minden novella kapott külön rajzos címlapot, hanem saját díszítőbordűrök szépítik a történetek oldalszámozását.

4 és fél csillag, szívesen ajánlom akár On Sai-al való ismerkedésre, akár könyvtári kölcsönzésre; a rajongók meg úgy is le fogják vadászni az én pozitív vélemény nélkül is :D
Roppant kellemes két napot szerzett nekem a kötet, és igen, én is egyetértek számos előttem véleményezővel, ott motoszkálnak Bea ötletei az olvasás után is az emberben.
Idén itthonra is beszereztük a kötetet, Fanni nagylányom lelkesen újra is olvasta.

Az eredeti posztban több novellát is röviden jellemeztem:
https://czenema.blogspot.com/2017/07/on-sai-esovagy.html

https://czenema.blogspot.com/2016/07/marni-bates-meno-riado-kambodzsaban.html

Marni Bates története az érem másik oldalával ismerteti meg az olvasót, a tökéletesnek hitt világ árnyoldalaival. Ugyanis Chelsea, a főszereplő múltja elég sötét, az első pasija egy olyan fickó volt, aki nem ütötte őt meg, de szavaival, elvárásaival jócskán terrorizálta őt.
Szülei meg hiába gazdagok, híresek - anyja üzletasszony, apja professzor -, ha időt és figyelmet nem szentelnek rá, vagyis érzelmileg elhanyagolják.
Könnyed, nagyon olvasmányos történet volt, számos apró plusz elgondolkodtató részlettel, például, hogy Chelsea felmenői egyszerűen külföldre küldik a lányt, míg ők vállnak...

"Magamra erőltettem a szerepet, amelyet vártak tőlem. 
Mire ráébredtem, hogy az egész nem tesz boldoggá, már teljesen hozzászoktam."

Marni Bates Smith Gimi sorozatának ez a második legnépszerűbb könyve a molyon is, és szerintem is :)
Teljes véleményemet itt írtam meg:
https://czenema.blogspot.com/2016/07/marni-bates-meno-riado-kambodzsaban.html

hogy a réten keresztül jöttem

s incselkedve, tánczolva félig:

elkisértek az erdőszélig.

riadtan, némán összenéztek.

Félték a lombok hűs homályát,

a rengeteg halk mormolását.

gázoltam színes vadvirágban,

s felém a rózsák integettek:

a kék pillangók hogy szerettek!

a vízmoraj, a lomb zenéje.

Csalt a magány. Egy titkos ének,

s a sohsem ismert szenvedések.

s nincs vezetőm és nincsen párom.

Tövises ágak meg-megtépnek.

De még dalolok, de még élek.

rám simul a csend puha karja.

De tudják e a rétek, kertek:

a kék pillangók hova lettek?

Vers forrása:

https://verspatika.wordpress.com/category/erdos_renee/