Weöres Sándor: A teljesség felé #63

 


Beszélgetés-foszlányok a szépről

Illés Árpád festő barátomtól hallottam:
– A természetben nincs semmi ízléstelen. Sőt: még az emberi
ízléstelenséget is helyre-javítja. Nézz meg egy villamoskocsit:
sárgára kent, otromba skatulya. De ha a hegyről nézed a várost, a
színek egymáshoz illeszkednek és a mozgó kis sárga villamosok is
gazdagítják a látványt. Vagy vegyél egy ronda csillárt, amílyet a
legtöbb polgári lakásban láthatsz: vidd ki az erdőbe, ásd el a földbe
a gyökerek közé, menj érte néhány hónap múlva és meglátod, hogy a
természet megszépíti, amennyire csak lehet.
Tőle és más festőktől hallottam ezt is:
– Érdemes szemlélgetni a nyirkos, romló falakon alakuló foltokat,
repedéseket. Szebb rajzok, szebb színcsoportok nincsenek sehol. A
foltok tömör, vagy szétkuszálódó formái, a repedések vaskos, vagy
ezer-szálkájú vonalai oly teljes harmóniájúak, amit az emberi művészet
csak a legtisztább korszakaiban ér utól. S a legtöbb-változatú
színnek, a szürkének zöldes, kékes, sárgás árnyalatai, vörösek, tompa-
zöldek, rozsda-színek, mindig egyszerű és hatalmas harmóniában. De az
emberi szem vásári lim-lomhoz szokott és nehezen igazodik az isteni-
széphez.

 

Forrás:
https://terebess.hu/keletkultinfo/teljesseg.html

Megjegyzések