2019. február 15., péntek

Nina George: Levendulaszoba (Mini-könyvklub 12.)



FÜLSZÖVEG: 



A ​párizsi könyvkereskedő, Jean Perdu számára a regény olyan, mint a gyógyszer. Pontosan tudja, hogy milyen könyvre van szükség, hogy meggyógyítsa a megsebzett lelket. Könyvtára egy valóságos irodalmi gyógyszertár. Jean mindazokon segít, akik betérnek hozzá, egyedül saját gyötrelmeire nem talál megoldást. 
21 évvel ezelőtt, egy este, míg ő aludt, szerelme kilépett az életéből. Csak egy levelet hagyott hátra, amit a férfi azóta sem olvasott el. A veszteséget kínzó emlékként őrzi ennyi év után is. A fájdalom, a büszkeség és a sértettség börtönében éli mindennapjait, mígnem egy nyári délután új lakó költözik a szomszédba. Az elvált asszony olyan érzéseket ébreszt Jeanban, amelyek létezését a férfi már rég elfelejtette. Ekkor újra a kezébe veszi szerelme búcsúlevelét, és olvasni kezdi… 
Egy pillanat alatt minden megváltozik, és a férfi többé nem menekülhet az elmúlt évek gyötrelmei elől. Mindent hátrahagyva elindul, hogy szembenézzen a fájdalommal, a múlttal és önmagával. 

Egy olyan utazás veszi kezdetét, amely keresztülvisz Franciaország csodálatos tájain, és eközben feltárulnak különös sorsok, és barátságok szövődnek. Az érzések, a gondolatok és az emberek lassan átformálódnak, hogy lezárulhasson a múlt, és helyet engedjen a jelennek és a jövőnek.




"Mi az a Mini-könyvklub? - Röviden
A könyvklub 2019. január 1-től április végéig tart, a klubtagok ezalatt az időszak alatt havonta elolvasnak 1-1 regényt. Az első három hónapban előre meghatározott könyveket olvasunk, amiket az olvasás végeztével alaposan kibeszélünk, kiértékelünk: mindenki ír egy-egy könyvértékelést, és kitöltünk egy kérdőívet a könyv fontos (és kevésbé fontos) kérdéseiről. Az utolsó hónapban mindenki maga választ egy olvasmányt az előre megadott könyvek közül."
Forrás:
http://konyv-sarok.blogspot.com/p/mini-konyvklub-12.html


Remélem, hogy vannak olyan régi olvasóim, akik még emlékeznek arra, hogy mi is ez a Mini-könyvklub, és hogy én több körben részt vettem; habár nem minden időszakot sikerült száz százalékosan teljesíteni.
Őszintén szólva, most se fogok minden könyvet elolvasni, rögtön a januári közös olvasmányt (Eszes Rita: Rókatündér) passzoltam.
Pedig én is arra a könyvre szavaztam, sőt most már elárulhatom: az összes magyar író könyvét megszavaztam. Tehát a Levendulaszoba nem az én választásom volt, de ha van valami jó egy könyvklubban, akkor az az, hogy kilépésre kényszeríti a könyvmolyt a komfortzónájából. 

Twitteren és a molyon található privát Mini-könyvklub zónában én már keseregtem azon, hogy nem szerettem ezt a regényt. Pedig az Irodalmi Patika nevű könyvesbolt, amit egy hajóból alakított ki Jean Perdu, minden könyvmoly álma, vágya.


Word On The Water, úszó könyvesbolt Londonban :)


Jean egy megkeseredett, különc kereskedő, de mindenkinek tud olvasmányt adni. Sőt, az a különleges tulajdonsága van, hogy képes megérezni, kinek-milyen könyv való.
A regény elején van egy jelenet, mikor egy hölgy szerelmi csalódása után el akarja olvasni Max Jordan elsőkönyves író bestsellerét, és Jean nem engedi megvenni neki a könyvet. "Amit olvas, az hosszú távon meghatározóbb, mint hogy milyen férfihez megy hozzá, kedves asszonyom." Kimondja az igazságot, hogy a nő csak pazarolja az életét akkor, ha meg akarja változtatni, javítani a férfiakat. A hölgy természetesen sír, megsértődik, elszalad, de ebédidő után visszatér, és igazat ad a könyvpatikusnak.
" Megértettem - mondta. - Ide azokkal a könyvekkel, amelyek kedvesek hozzám, és szarok azokra az alakokra, akiknek közömbös vagyok."

Az egyetlen szereplő azonban, akit Jean nem tud meggyógyítani, megsegíteni nyilván önmaga. Húsz éve gyászolja volt szerelmét, Manont, aki elhagyta őt. Egy véletlen folyamán újra kezébe kerül a nőtől érkezett utolsó levél, amit évtizedekkel ezelőtt egy asztalfiókba dobott. Elolvassa, és ekkortól kezdődik meg igazán a történet, mert eloldozza a hajóját, és elindul vele a nő irányába, Franciaország déli felére. Vele tart potyautasként az elsőkönyves szerző Max is, aki fut a siker és a rajongói elől, valamint a kiadója elől, aki várna már tőle egy második könyvet is.
Rengeteg kaland, új ismerős vár rájuk, és persze a kiszámítható, boldog vég, mindkét férfi szerelmes lesz a regény végére.


Angol kiadás borítója, vajon nálunk miért lett más a borító is, cím is? :O Annyival szebbek vannak :(

Hogy mitől nehéz olvasni ezt a fejlődésregényt?
Talán túl sok növekedésről, önváltozásról szóló történetet olvastam mostanában, és még vár is rám pár a polcomon. Nekem biztosan giccses, túl romantikus, csöpögős volt a regény stílusa.
Nem igazán tudtam mit kezdeni a szerkezetével sem, hol a jelenben vagyunk, hol ilyen-olyan távolabbi múltban, hol pedig Manon naplójából idéz random részeket a szerző.
A napló egyébként is furcsa volt, ha csak ilyen rövid, azt valahová egybe is be lehetett volna tűzni, mint ahogy a recepteket a könyv végére. Ha több napból állt, akkor miért csak ennyit idézett belőle? És miért akkor, amikor?
SPOILER jön!!!
*
*
A tizenegyedik fejezet Jean és új szomszédnője, Catherine közti szexjelenet egyébként is kiverte nálam a biztosítékot, kifejezetten utálom, ha a szex, meztelenkedés öncélú. Örülök, ha tud az író szexjelenetet írni, de ha soft-pornóra vágyom, akkor inkább fanfictiont olvasok, köszi :(
Aztán a szex után
 
*Spoiler vége
*
bumm, 12.fejezet: Manon naplója jön, minden magyarázat nélkül...

Szóval nem koherens a szöveg, mégis a héten, mikor kérdezte egy könyvmoly, hogy érdemes-e elolvasni, igennel feleltem. Nálam csak 3 csillagos volt a regény, de legalább húsz idézetet csillagoztam, jelöltem ki belőle.
Ilyesmiket:
"A könyv egyszerre orvos és orvosság. Diagnózist állít fel, és egyben terápia is."
"Gyakran nem mi formáljuk a szavakat, hanem azok a szavak formálnak bennünket, amelyeket gyakran használunk."
"Az olvasás: vég nélküli utazás." 
Jó utazást kívánok! :D




A többi könyvmoly klubtag véleményét, értékelését majd itt lehet elolvasni:





Források:
~ Könyvhajóról szóló kép ebből a cikkből származik: https://mymodernmet.com/word-on-the-water-bookstore/
~ Word On The Water facebook
~ Nina George goodreads

1 megjegyzés:

  1. Nekem se tetszik a magyar borító, de a címre legalább igaz, hogy megőriztük az eredetit (hogy jó, vagy nem, abba most inkább bele se gondolnék). Valójában az angol címet változtatták meg az eredeti németről. (A német borítót te is belinkelted felülre.)

    VálaszTörlés

Felhívom rá a figyelmet, hogy a blogon a megjegyzések MODERÁLÁS után kerülnek fel; illetve hogy a megjegyzés írója tudomásul veszi, hogy adatait (nevét és online elérhetőségét) ÖNKÉNT adta meg. Harmadik félnek, vagy reklámcélra nem használom fel senki adatait!

About Me

Saját fotó
Könyvtáros, könyves blogger, könyvmoly, 3 gyerekes anya.