William Burnett - David J. Evans: Tervezd ​meg az életed (Designing Your Life)

FÜLSZÖVEG:
No ​1. New York Times Bestseller 
A Stanford Egyetem professzorai segítenek abban, hogy életünk bármely életszakaszában a fejlődés útjára léphessünk, és végre azzá válhassunk, akivé valóban szeretnénk.

Életünk egészére hatással vannak a dizájnerek. Elég csak körülnéznünk a munkahelyünkön, vagy a lakásunkban és lépten-nyomon okostelefonokba, tabletekbe, formatervezett székekbe, asztalokba botlunk. Ezeket mind olyanra tervezték, hogy kényelmesen és egyszerűen használhassuk őket, és közben alkalmasak legyenek a funkciójuk betöltésére is. Minden egyes tervezői feladat egy problémafelvetéssel kezdődik, amelynek megoldására egy csapat vállalkozik, amely addig finomítja elképzeléseit amíg a lehető legjobb végeredményig el nem jut. 
Miért is ne tekinthetnénk hasonlóképpen a saját életünkre? 
Bill Burnett és Dave Evans formatervezőként számos termék tökéletesítésében vettek részt, többek között az Apple néhány jelentős újítása is az ő nevükhöz fűződik. 
A Tervezd meg az életed praktikus kézikönyv, amely lépésről lépésre segít abban, hogy elérhessük életünk hőn áhított céljait. A szerzőknek a Stanford Egyetemen évek óta futó kurzusát egy kreatívabb, boldogabb élet reményében több ezren kipróbálták már a diákoktól a különböző szakembereken át a nyugdíjasokig. A tervezői gondolkodásmód ("design thinking") elsajátításával és egyszerű eszközeivel most ezen könyvön keresztül a saját életünket is boldogabbá, teljesebbé tehetjük. 
A bemutatott valós élethelyzetek és kipróbált módszerek segítségével képessé válhatunk arra, hogy praktikusan és kreatívan gondolkozzunk, és learassuk saját tervszerű munkák gyümölcsét, vagyis olyan életet éljünk, amilyet szeretnénk. 
Márpedig egy jól felépített élet egyet jelent a jó élettel.

Bill Burnett a Stanford Egyetem formatervezési programjának vezetője. Olyan termékek kialakítása fűződik a nevéhez, mint például az Apple PowerBookja. Formatervezési szabadalmai mellett több elismerésben is részesült – köztük az első „lapos” számítógép elkészítéséért. 
Dave Evans formatervezőként ugyancsak a Stanford munkatársa. Az Apple-nél ő volt az első egerek kialakításért felelős csapat vezetője, de neki köszönhetjük a lézernyomtatók tömeges elterjedését is.






Nekem valamiért úgy rémlett, hogy ez a kötet 2018-ban került a látókörömbe Lobo és Zakkant blogbejegyzésének köszönhetően, de a valóságban pont két éve jelent meg a magyar fordítása a Design Your Life-nak. Vannak könyvek, amik címét elraktározom az agyam egy bizonyos részében, - ezzel is az volt a helyzet -, hogy ha egyszer rábukkanok a könyvtárban, majd kihozom, és végigbogarászom.
Olvasás szempontjából ez egy gyorsan haladós mű, könnyű nyelvezete van, szerencsére nem szakkönyv. Nyilvánvalóan a szerzők igyekeztek a szélesebb amerikai olvasóközönségnek kedvezni a stílusukkal, mert kifejezetten vannak könnyedebb, humorosabb részek is a kötetben.


Utánanéztem, az alcímtól eltérően a design thinking koncepció csöppet mást takar, mint amit szerzőink kifejtenek a Tervezd meg az életedben, de a prototípus gyártás mindkét elméletnek része.
Burnett és Evans ötféle alaptulajdonságot emel ki, amire a formatervezői gondolkodáshoz szükséges: a kíváncsiságot, a cselekvés iránti elfogultságot, az átértelmezés készségét, a tudatosságot és végül  radikális együttműködésre való hajlamot. 
A kiindulási pont, ahonnan a kurzusukat alapozzák az több lényeges tényből fakad.
A statisztikák szerint a diplomával rendelkezők háromnegyede nem olyan munkakörben köt ki, amiről a diplomája szól, amihez a diplomája kapcsolódik. A munkavállalók 10-20 %-a kifejezetten utálja a munkáját; illetve, hogy közkeletű az a téves vélekedés, mely szerint egy legjobb, legtökéletesebb életünk van, és ehhez kell ragaszkodni kézzel-lábbal.

Habár több önfejlesztő, önsegítő könyvet olvastam már el az elmúlt két évben, azért számos új ötletet tartalmazott ez a kötet is. Mindenekelőtt a gravitációs és a horgonyprobléma kifejezéseket.
A szerzők azt hívják gravitációs problémának, ami egy olyan helyzet, törvényszerűség, amely megváltoztathatatlan a világban. Például a költők vagy éppen az utcaseprők a Földön mindenhol alacsony fizetésből kénytelenek tengetni az életüket. Ha valaki orvos szeretne lenni, az szinte mindenhol meglehetősen hosszadalmas tanulási folyamat, 8-10 év is lehet. Ezek gravitációs problémák, kész tények.
A horgonyprobléma ellenben egy ember által kitalált gond. Eredetileg egy problémahelyzet volt, amire kitalálunk egy megoldást – amihez aztán tűzön-vízen át ragaszkodni fogunk, még akkor is, ha belegebedünk. Ez a megoldás persze talán mondanom se kell: a legelső megoldás, ami eszünkbe ötlik. Egy ilyen horgonyproblémát, megoldási sémát nagyon nehezen enged el bárki is. 
A szerzők mindig azt javasolják is a könyvükben, hogy ne egyetlen, legjobb megoldásra, sémára törekedjünk, hanem legyen legalább A/B/C ötlet, de még jobb, ha legalább ötféle variációból választunk!





Ha pedig a bűvös A/B/C verziónál tartok, akkor fel kell idéznem az Odüsszeia terveket is. „ Az élet, amelyet élsz, egyike a számos általad megélhetőnek. „
Szerzőink úgy tapasztalták, hogy minden ember legalább 3, egymástól jelentősen különböző életút tulajdonosa, csak hát ezek benne szunnyadnak az emberekben. Az A a legjobb terv, az a dolog, amit éppen most csinálunk, most foglalkoztatja az életünket, most dolgozunk érte. (Nekem ez például a könyvtárosság)
A B terv az még rendben van verzió, az a dolog, amit akkor csinálnál, ha az első terved szertefoszlana, megszűnne az a munka. (Nálam ez a pénztárosság.)
A C pedig az álommeló, az a dolog, amit akkor csinálnál, ha nem számítana a pénz, szabadon megtehetnél bármit, amit elképzelsz. (Ezt nem árulom el :P)
Ezeket az Odüsszeia terveket aztán fel kell osztani öt éves időtartamra, és összetevői a következőek: erőforrások (pénz, végzettség); szerethetőség (mennyire lelkesít a terv?); önbizalom (képes vagy rá?); és  koherencia (mennyiben felel meg ez az élet-és munkaszemléletednek?). Az összetevőket pedig egy kocsi műszerfalához hasonlóan, - mint ahogy a benzin szintjét mutatja -, 1-100 között lehet bejelölni, tervenként.
Annyit elárulok, hogy nálam például az első és az utolsó terv szerethetősége nagyon magasan van, viszont érdekes módon mindhárom tervre van (lassanként) végzettségem és önbizalmam is lenne. Talán a pénztárosság szerethetőség és koherencia szintje a legalacsonyabb, de azt is bevállalnám, mint ahogy már meg is tettem egyszer.



Szóval egyszer érdemes végigolvasni a könyvet, annál is inkább mert a magyar életfelfogástól eltérően (18 évesen szakmát választasz, aztán azt dolgozod nyugdíjig), a folyamatos fejlődés hívei a szerzők.
Szerintük (és szerintem is) a siker titka nem feltétlenül a pénz, rang, kiváltság, hanem az önazonosság, a koherencia.
"Az élet folyamat, nem végkifejlet." A célvonal, a halál mindenkinél azonos, elkerülhetetlen, rajtunk múlik, hogy mi mással töltjük meg az előtte lévő időt.


A két szerző weboldala, onnan származnak az angol kiadás képei is: https://designingyour.life/

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A hét verse - Kovács Barbara: Ma rossz leszek (iskolás változat)

A hét verse: Romhányi József - Lepketánc

A hét verse - Sohonyai Attila: Találhatsz annyit