Szemezgető - február

 



A Szemezgető egy visszapillantás lesz a múltba: összeszedem minden hónapban, hogy anno 2015-2019 között mely könyveket szerettem nagyon, melyikről írtam, melyiket ajánlom még mindig.
Utólag láttam meg a januári szemezgetésnél, hogy csak női írók alkotásai kerültek be az ajánlóba, most februárban viszont tudatosan válogattam csak írónői műveket.

On Sai: Calderon

Nem tudom, hogy más olvasó emlékszik-e arra, hogyan találkozott össze egy-egy íróval. Én biztosan tudom, hogy On Sai (alias Varga Beáta) neve nekem akkor rögzült az agyamba, amikor a moly Yaoi zónában valaki nekiállt egy merengős original történetet keresni; és kiderült, hogy ott bonsai = On Sai -al :))
Mindenesetre, én ezen a ponton írtam fel képzeletbeli palatáblámra, hogy nini, még egy volt ficíró, akiből valódi író lett, hát figyeljünk majd reá.






Elsőként a Scar-t olvastam Bea tollából, utána következett a Calderon kapitány, amivel végképp levett a lábamról. Scar jóval komolyabb, érettebb mű, Calderon kis ujjgyakorlat előtte, de nálam az újraolvasós, szétröhögöm rajta magam kategória lett.
Calderon kapitány mindaz, amitől az anyák védenék a lányaikat. Nem egyszerűen szélhámos, hanem SVINDLER, így csupa nagybetűvel. Sármos, színjátékos, sajnos eszes, és még szamuráj is; szóval, elkerülendő. 

 
2015 óta már szert tettem saját példányra mindegyik On Sai műből, Calderon dedikált kötet is, és itt dicsértem, fangirlködtem agyba-főbe:
https://czenema.blogspot.com/2015/02/megint-hetfo-no4-calderon.html



Furcsa élmény találkozni egy gyerekkönyv írónak tartott szerző felnőttekről és felnőtteknek szánt regényével, pedig Janikovszky Éva és Szabó Magda után nem kellett volna meglepődnöm azon, hogy létezik ilyen a magyar irodalomban.
Ahogy a Bezzeg az én időmben is kitűnő könyv, ugyanúgy a Hová álljanak a belgák? is kiváló kötet, egyszerre fájdalmasan egyedi és sajnos mégis oly nagyon jellemzően huszadik századi.
A könyv 188 oldalon meséli el egy család történetét, akik sorsát szétbomlasztja a második világháború.
Rövid, de mégis fajsúlyos kötet, 95 %-on áll a molyok véleménye szerint.





Ez az egyik Janikovszky kötet az, amit rendszeresen kiszedek a Libri könyvesboltokban a gyerekkönyv részlegből, ahová a hozzá-nem-értő, Janikovszkyt-nem-olvasó eladók beteszik. 
„Mert mitől jó egy nap? Attól, hogy képesek vagyunk meglátni a jót. Hogy örülni tudunk. És attól, hogy holnap is lesz egy nap. Lehet, hogy még jobb, mint a mai.”

A Ráadás egy felnőtteknek szóló novelláskötet, Janikovszky Éva utolsó megjelent könyve. Habár 2002-ben készült, nyilván a koronavírus járvány kelős közepén nem lesz aktuális minden története, de akik kíváncsiak, hogy milyen az öregség, milyen egy alapjában liberális nyugdíjas hétköznapjai, és néha nem annyira átlagos élete; akik vagy már maguk is átléptek bizonyos x évek felett, vagy van a családjukban, környezetükben idősebb ember, nekik ajánlom a Ráadást.




Véleményemben nem csak a kötetről írtam, hanem arról is, hogy miként kell (szerintem) novellát olvasni:
https://czenema.blogspot.com/2017/02/janikovszky-eva-raadas.html





2018-ban még csak olvastam arról, hogy milyen egy közkönyvtárban dolgozni, még nem volt saját tapasztalatom. Azóta már lassanként én is könyvet írhatnék, még úgy is, hogy szakkönyvtárban dolgozom.
Az érdeklődő, aki az FB oldalon kommentben szerette volna megvenni a friss beszerzésű szlovák nyelvkönyveinket, biztosan bekerülne...

Mivel ehhez a kötethez tudni kell angolul, ezért kissé rétegolvasmány lesz, viszont haláli poénok vannak benne:

Patron: “Can you help me?”

Me: “Sure, what are you looking for?”

Patron: “I found a lot of books on mythology but nothing with an actual photograph of Zeus. Do you have any books with pictures that people took of him?”




Tara Westover bestselleréről én az Amazonnak köszönhetően szereztem tudomást, valószínűnek tartom, hogy a legtöbb kindle tulajdonos találkozott a kötet reklámjával 2018-ban.
A regény 51 hete állt az Amazon legkelendőbb non-fiction, azaz nem elképzelt, hanem valóságon alapuló olvasmányok listáján. Csak az év végén felbukkan Michelle Obama memoir szorította le a képzeletbeli trónról A tanult lányt.

"A tanult lány felejthetetlen emlékirat egy fiatal, iskolázatlan lányról, aki hátat fordítva különc családjának útnak indul, és küzdelmes útja során eljut egészen Cambridge-be, hogy doktori diplomát szerezzen."- írta a fülszöveg, ami ritka és meglepő módon, tényleg az igazat domborította ki a könyvről.

A visszaemlékezés úgy valós, hogy természetesen a neveket megváltoztatta benne, ezt mindjárt az elején le is írja. Mint minden gyerekkori emlék, még az is, amit a naplóbejegyzései támasztanak alá, többféle nézőpontból szemlélhető. Tara készülő regényét elolvasta három bátyja is, illetve ezeknek a testvéreinek feleségei, két nagynénje is segítette őt az írás során. 
Ez a történet egyszerre volt egy fejlődéstörténet, illetve a legkisebb gyerek csodát találó, önmagát meghatározó kalandregénye, kiszámíthatatlan fordulatokkal, olvasmányos, pörgős stílusban. 



A blogbejegyzésem cseppet spoileres, szólok előre:
https://czenema.blogspot.com/2019/02/tara-westover-tanult-lany.html

Megjegyzések

  1. De szerettem a Calderont :D A folytatása is ott csücsül a polcomon, de azóta se olvastam... :( Idén viszont szeretnék újrázni és egyúttal a második kötetet is elolvasni :) Én is arra emlékszem, hogy hangosan nevettem rajta - pont akkor éltem az űroperás időszakomat (Firefly-Serenity), így imádtam minden sorát :D

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Felhívom rá a figyelmet, hogy a blogon a megjegyzések MODERÁLÁS után kerülnek fel; illetve hogy a megjegyzés írója tudomásul veszi, hogy adatait (nevét és online elérhetőségét) ÖNKÉNT adta meg. Harmadik félnek, vagy reklámcélra nem használom fel senki adatait!

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A hét verse - Kovács Barbara: Ma rossz leszek (iskolás változat)

A hét verse: Romhányi József - Lepketánc

A hét verse - Sohonyai Attila: Találhatsz annyit