Miért és hogyan tudok ennyire könyvmoly lenni? - Témázunk körbeposzt

december 01, 2019

https://unsplash.com/s/photos/library

 "Vigyázz, ne olvass sokat!" – hangzott el a figyelmeztetés az egyik volt általános iskolai osztálytársam szájából múlt pénteken, tehát a Témázunk körbeposzt e havi tárgyköre nem is jöhetett volna aktuálisabban az életembe. Anett is gondolatolvasó, nem csak Pupilla ;)

Elolvastam már bloggertársaim véleményét a témában, és nem tudom, hogy ki-mennyire érzi át a bejegyzésekből, de egyfelől idegesítő az állandó sipákolás a szabadidőnk eltöltésével kapcsolatban, másfelől fájdalmas azzal szembesülni, hogy az ember hobbija, amivel legszívesebben lazul, ennyi ellenállást vált ki még most is, a 21.században. Mert igen, a középkorban igen elitista, sznob hobbi volt az olvasás, de most éppen kinek ártunk vele?!?  Azon kívül persze, hogy könyves bloggerek , könyvmolyok ritkán szoktak beleszólni abba, hogy mások mivel szórakoznak.
De ha már elém, elénk van dobva a kesztyű, akkor én is beszámolok a hobbimról: miért és hogyan tudok ennyire könyvmoly lenni?


2013-ban regisztráltam a moly.hu-ra, a magyar könyves közösségi oldalra, de 2014-ben vált igazán életmentő, létfontosságú hobbivá az olvasás. Akkor a fiam 4 éves, a kisebbik lányom 2 éves volt, és rohadtul sokszor kellett hozzájuk felkelni éjszaka, 7/24-ben voltam anya. Hiányzott a felnőtt társaság, a felnőtt közösség, és a könyvek ezt úgy tudták pótolni, hogy csendes, néma együtt érző társak voltak. Ha elakadtam, vagy szaladni kellett egy gyerekhez, csak vissza kellett lapoznom egy oldalt, vagy egy fejezetet, és máris tudtam folytatni a szórakozást. Ehhez képest a tévé egyfelől nem ilyen kicsi gyerekeknek való volt, a kisebbiket igyekeztem még két éves koráig képernyő elé se engedni; ha megzavartak, volt olyan, hogy egy filmet 3 napig, négy különböző részletben néztem végig.
(Mai napig nem vagyok biztos benne, hogy a Fel! Up! című rajzfilm minden részletét láttam-e…)



Aztán ahogy nőttek a gyerekek, egyre kevésbé hiányzott a tévé, idegesít a tudat, hogy 10-15 percenként van egy reklámblokk benne. Semmilyen hírről, igazán fontos dologról nem maradok le, holott szeptember óta nagyjából a napi hírfogyasztásom is lecsökkent nullára, viszont legalább nem bosszankodom, és nem fogyasztok észrevétlen, sunyi reklámokat sem.

https://unsplash.com/s/photos/library


A technikáim, amivel évi 180-200 könyvet olvasok:

1., Az a sznob elhatározás irányítja minden évemet, hogy legalább 100-150 könyvet el fogok olvasni, az ideálom pedig a 180-200 közti szám, tehát nagyjából kétnaponta egy könyv. A Goodreadsen most már csak 100-at szoktam célnak kijelölni, de fejben ennek a dupláját tartom észben, állandóan.

2., No tv, no film, no sorozat.
Roppant penge vagyok a Cartoon Network és a Nickelodeon éppen aktuális kínálatával kapcsolatban, de felnőtt műsort csak akkor nézek, ha épp biztos vagyok, hogy az lesz műsoron, ami érdekel (Csengetett, Mylord? Raktárvadászok); vagy beteg vagyok, lázas az olvasáshoz.
(Januárban, amikor agyhártya gyulladásom volt, napokig fetrengtem a tévé előtt, ebből is látta család, hogy beteg vagyok. Amint megműtöttek, leszívták a gennyet az agyamból, máris könyv után nyúltam.)

3., No fészbúk, csökkentett közösségi hálózat jelenlét, nincs letöltve a mobilomra semmilyen játék.
Egy átlagos ember napi 1-3 órát tölt el a mobiltelefonja, vagy a facebook, twitter, instagram, híroldalak, youtube, számítógépes játékok előtt.
Ha egy óra alatt elolvasol 40 oldalt, az 365 nap alatt 14,600 oldal, az átlag kétszáz oldalas könyvvel számítva: 73 könyv lenne egy év alatt. 
De nincs időtök semmire, igaz? 
Btw, arcoskönyv. Napi 1 óra ×365-el szorozva, évi 365 óra, azaz 15 nap, amit évente Zuckerberg bácsinak adtok, néha én is. Az internet, a mobiltelefon roppant hasznos találmány, csak úgy jártunk velük, mint a pénzzel, vagy az atomenergiával, hogy rombolni pont annyira képesek az életünket, mint építeni.


4., Több könyvet olvasok, több műfajban, több hosszúságban, több nyelven.
Jelenleg két mesekönyvet, egy svéd nyelvkönyvet, angol fanfictiont (amit most nem jelöltem), és bele fogok kezdeni két magyar kötetbe is. 

5., Mindig van nálam könyv, vagy Kindle, olvasok utazás közben, naponta 2*1 óra, mozgólépcsőn, sorban állva.
Angolul jobbára az én kis okos ekönyv olvasómon olvasok, akár ingyenes Amazon zsákmányokat, akár AO3-ról letöltött angol fanficeket, de szoktam leszedni a magyar MEK-ről is (Magyar Elektronikus Könyvtár), Project Gutenberg oldaláról klasszikus angol és francia nyelvű könyveket, és nem hazudok: ismerek pár kalózoldalt is. 
Kindle még a munkahelyemre is elkísér, ahol 400 ezer dokumentum mellett olvasok, a kis drágaságra nagyjából száz mű van letöltve, de ezer körüli cím csücsül az Amazon profilomon, sorát várva. 

6., Nagyjából mindig tudom, hogy mit fogok következő könyvként olvasni.
2015 óta veszek részt az éves Várólista csökkentésen, minden évben sikerült eddig, idén a másodikként, már január 20-án kész voltam :))
No, persze a kórházi lét sokat „segített”, de fejben már kezdem összerakni a 2020-as listámat. Ezúttal a Kindle állományát kell majd csökkentenem, az mégse normális, hogy csak gyűlnek-gyűlnek az ingyenes könyvek, én meg semmit se csinálok velük…

https://unsplash.com/s/photos/library
7., Mert mágikus szám…
Elég idős vagyok hozzá, (43 éves!), hogy tudjam, az én életemben, mi hogyan-hová fér be. Évek óta hallgatom szemtől-szembe, és persze a hátam mögött is, hogy minek olvasok ennyit? Aztán persze mikor kiderült, hogy felvettek a könyvtár szakra kicsit enyhült a nyomás, de azért nem tűnt el teljesen.
Nem minden könyvtáros olvas sokat, én is kivétel vagyok, de amúgy annyi mindenben, hogy már nem is nagyon érdekel.
Egy könyvtárosnak azért érdemes sokat, sokfélét olvasnia, mert ismernie kell a trendeket, a megjelenő friss könyveket, új írókat, hogy olvasmányt tudjon ajánlani. Ha téged nem érdekel az olvasás, mint hobbi, és helyette mást teszel a szabad idődben, az tökre rendben van, csak épp NE szólj már be nekem, ha lehetne!?!

Jelenleg a gyerekeim előtt én vagyok a példakép, úgy lehet olvasó gyereket nevelni, ha olvasnak mesét a gyereknek, kap a gyerek könyvet, bátorítják olvasásra, ha gyakorolnak vele minden nap. 
Sőt, mivel nálunk a férjem éppen angol nyelvvizsgára készül, az a természetes állapot, hogy apa, anya, nagylány görnyednek nagy méretű könyvek felett, leckét ellenőriznek, angolul beszélnek. 

Minden család, ember más, én ilyen sznob, elitista vagyok, de legalább csendes őrült. Világmegváltásra sem törekszem, mert mindig vár rám egy újabb fejezet elolvasása az éppen aktuális könyvemből:P


A többiek véleménye itt található, jó szívvel ajánlom elolvasni a különböző véleményeket:

DóriAnettHeloiseSisterMandi

You Might Also Like

2 megjegyzés

  1. Jaj hát haláli jó lett a posztod, nagyon örülök, hogy csatlakoztál vele! :D "Csendes őrült" :"D Egyébként én nagyon becsüllek téged, mert azon túl, hogy valamennyire mind ismerjük, hogyan is szakítun időt az olvasásra, azért nálad, amióta csak ismerlek, azt látom, hogy annyi ezer más dolgot is csinálsz, hogy tényleg néha nem értem, hogy fér bele az életedbe a gyerekekkel kapcsolatos minden dolog, a tanulás, szakdoga, munka, és minden egyéb! Respect, kedves csendes őrült! ;) Szerintem nem sznobság ez, ez egy kulturált életstílus, és baromi jó volt olvasni, hogy családilag is így megy ez, a képernyőmentességet, könyvek fölé görnyedést, nyelvtanulást tekintve is! Valóban csak úgy lehet a gyereket is olvasóvá tenni, ha ezt látja példaként, és ajándékba is kap könyvet, és ő is megéli az olvasás szeretetét. :)
    A Csengetett, mylordot mi is imádjuk amúgy, de a tv-műsorokról leszoktunk. :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi, de már nagyok, van amikor zavarom őket a játékban, ciki, ha rájuk nyitom az ajtót, ne nézzem őket, stb. Aztán meg van, amikor hiányzom :))
      De ebben én mindig szigorú voltam, hogy tanulja meg magát szórakoztatni a gyerek + viselje el az unalmat is, mert nem körülötte forog a világ, és mindkét képességet sok lehetősége lesz élete során gyakorolni.

      Törlés

Felhívom rá a figyelmet, hogy a blogon a megjegyzések MODERÁLÁS után kerülnek fel; illetve hogy a megjegyzés írója tudomásul veszi, hogy adatait (nevét és online elérhetőségét) ÖNKÉNT adta meg. Harmadik félnek, vagy reklámcélra nem használom fel senki adatait!