MARIANN KÖNYVTÁRA

https://unsplash.com/s/photos/library  "Vigyázz, ne olvass sokat!" – hangzott el a figyelmeztetés az egyik volt általános iskolai osztálytársam szájából múlt pénteken, tehát a Témázunk körbeposzt e havi tárgyköre nem is jöhetett volna aktuálisabban az életembe. Anett is gondolatolvasó, nem csak Pupilla ;) Elolvastam már bloggertársaim véleményét a témában, és nem tudom, hogy ki-mennyire érzi át a bejegyzésekből, de egyfelől idegesítő az állandó sipákolás a szabadidőnk eltöltésével kapcsolatban, másfelől fájdalmas azzal szembesülni, hogy az ember hobbija, amivel legszívesebben lazul, ennyi ellenállást vált ki még most is, a 21.században. Mert igen, a középkorban igen elitista, sznob hobbi volt az olvasás, de most éppen kinek ártunk vele?!?  Azon kívül persze, hogy könyves bloggerek , könyvmolyok ritkán szoktak beleszólni abba, hogy mások mivel szórakoznak. De ha már elém, elénk van dobva a kesztyű, akkor én is beszámolok a hobbimról: miért és hogyan tudok ennyire köny...

MTA könyvtára, saját fotó Mit rejtenek a polcok? – könyvtárakról és könyvtárhasználatról az e havi Témázunk körbeposzt alapfelvetése, és valószínűnek tartom, hogy nem nagyon volt kérdéses, hogy miért kaptam ezúttal meghívást :) Amit persze nagyon-nagyon köszönök, igyekszem majd sok-sok saját fotóval meghálálni! Könyvtárosnak lenni jó, azt tudom mondani így lassan két hónap munkaviszony után, és nemcsak azért, mert viszonylag egyszerű munka. A viszonylagot azért kell megjegyezni, mert bizony minden meló, ami emberekkel való foglalkozást, sok ember kiszolgálását jelenti, az macerás, de ha épp nincs semmilyen olvasónkkal semmi gond, egy könyvmolynak a földi Paradicsom sok-sok könyv között létezni. Nem mintha az olvasásaim mennyiségét eddig ne tudtam volna a melóhelyen kívül kiélni, hiszen idén már többször említettem: bérletem van a 49 fiókkönyvtárral rendelkező Szabó Ervin hálózatba. Tudok élni :D MTA könyvtár, folyóirat olvasó A bérlet ötlete nem az én fejemből pattant ...

Forrás Nagyon megörültem Pupilla havi körbeposzt megkeresésének, mert a borítómustra annyira, de annyira jó téma! Még sosem írtam ugyanis ilyen tematikus posztot, tehát most nekem is össze kellett szednem az összes, eddig felgyűlt frusztrációmat. Bocsi, nem bocsi, ez bizony időnként, részelemeiben egy paprikás bejegyzés lesz! ;) Elég sokrétű volt az eredeti témakiírás, kreatívkodással egybekötött poszt is szóba került, de az is, hogy válassz 5 tetszőleges könyvet, aminek más borítót képzelnél el! Vagy "mutasd meg melyik könyvnek csináltak magyarul jobb borítót az eredetinél! Vagy fordítva, hol lett volna jobb megtartani az eredetit, és miért. :)" Tehát a lehetőségek száma szerencsére végtelen, és bár párhuzamosan írjuk, nem tudom, hogy végül ki-melyik verziót fogja választani. Ezért úgy döntöttem, hogy saját fejem után megyek, és mutatok a saját könyvespolcomról, olvasmányaim közül pozitív és negatív példát is. Kit leptem meg azzal, hogy Harry Potterrel i...

Kaptam ebben a hónapban egy szívemnek kedves felkérést, hogy csatlakozzam az ehavi körbeposzthoz, amelynek témája ezúttal a PC, vagyis hogy mennyire és meddig korrekt-e a polkorrekt? „A finomkodás és a sokszínűség kérdései a téma, ami egy kicsit méhkas, de pont ez is a téma lényege” írta nekem Pupilla. Sajnos csak útóvédben, ma bírok csatlakozni a posztokhoz, amelyekből végül három született: Pupilla,   Zenka és Reea adták közre tegnap a gondolataikat. Az ő bejegyzéseikre kissé válaszolva is fogom leírni az én véleményemet. Nos, elöljáróban szögezzük le: liberális vagyok, mindenféle kisebbséget szívesen védelmezek. Kifejezetten lelkesen olvasok LMBTQ történeteket, sőt az általam alkotott 45 rövidebb-hosszabb novellából, fanfictionből 37 darab, tehát az abszolút többség egynemű párokról szól. Mégis azt fogom mondani, hogy szerintem (megint) sikeresen átesett az emberiség a ló túloldalára, és már nem azért van PC mindenhol, mert így korrekt, hanem mert MUSZÁJ, mert trend. ...

Forrás Mindig megtiszteltetés, ha meghívást kapok egy Témázunk körre, de hiszem, Pupillának hatodik, boszorkányos érzéke is van, mikor nekem ír. Az „utált, csalódást okozó könyvek és szerzők, akiket semmi pénzért nem vennénk újra kézbe elnevezésű téma” azért különösen pikáns az esetemben, mert évekig szenvedtem azzal a könyvmoly betegséggel, hogy ha belekezdek egy olvasmányba, azt mindenképpen MUSZÁJ befejezni. Az idei évem erről a hiedelem elengedéséről szól, többek között, már 8 könyvet hagytam félbe, legutóbb  A keresztanyát , amit pedig többen is dicsértek. Gondolkoztam azon, hogy miként lenne jó számba vennem kínlódásaim, szenvedéseim sorát, és úgy döntöttem, hogy segítségül hívom a molyos olvasmánylistámat, és évenként fogom leszólni a mások által túlhypolt könyveket. Nos, én 2013-ban csatlakoztam a molyhoz, és bár abban az évben java részt Harry Potter, Agatha Christie újraolvasást tartottam, azért megfordult pár WTF kategóriás kötet a kezemben. A nagy Gatsby ...

A Témázunk csapat általában érdekes alapötletekkel dolgozik, de a mostani számomra is extra jelentőséggel bírt, és úgy döntöttem, hogy részt veszek benne. Nekem az tetszik mindig a csajok bejegyzéseiben, hogy nincs két egyforma vélemény, bejegyzés, mindenki másképpen fordul ugyanazon téma felé, más irányt vesz a posztjában. Többek között ezért is érdekfeszítő olvasmányok, és ezért is van lehetőség csatlakozni: az én bejegyzésem is más lesz, mint a többi. Azért is, mert arra gondoltam, hogy ez a poszt állhatna a bemutatkozás helyett, mellett is, hiszen mi határozná meg jobban azt, hogy milyen könyvesblogger vagyok, vagy mit gondolok róla, a véleményemnél, saját módszereim megosztásánál. Mindig azzal szoktam kezdeni a bemutatkozást, hogy három gyerek anyja vagyok, nem azért mert oly annyira ősanya típus lennék, hanem azért, mert az életem legnagyobb részt arról szól , hogy a férjem keresi a pénzt, két állásban is; míg nekem kell mindig elérhetőnek lennem . A hobbim is ezért ala...