2016. november 22., kedd

J. K. Rowling: Fantastic ​Beasts and Where to Find Them (forgatókönyv + film)


Mágikus, varázslatos, elbűvölő, fantasztikus, szórakoztató, elgondolkodtató,
méltó, igazi visszatérés Harry Potter világába,
mindez a Legendás állatok és megfigyelésük film + forgatókönyv! :)



Ha jól rémlik, akkor én vittem a molyra az első hírt a forgatókönyv borítójával kapcsolatban, tegnap én kezdtem el elsőként is olvasni, és ha már itt tartunk, hát hadd legyen rajt cél győzelem, és írok egy ajánlót is, remélhetőleg elsőként :D
Mivel még nem mindenki látta a filmet, illetve a könyv igen spoileres, ezért azt fogom javasolni, hogy bár én igyekszem nagyobb cselekményleírások nélkül írni, azért csak a film megtekintése után olvasd el JKR új művét.

Elöljáróban én is csak lelkendezni tudok, mind a film és mind a forgatókönyv tartalmán, tényleg briliáns, tényleg öt csillagos élmény, tényleg valódi Harry Potter feeling – ezt ugyebár mégis csak Jo írta, nem úgy, mint a színdarabot, amin csak a neve szerepel.
Picit nehéz helyzetben leszek azzal kapcsolatban, hogy a szövegkönyv angol, így most a bejegyzésben én is az angol megfelelőket fogom használni, a magyar nevek csak zárójelben lesznek – bocsánatot kérek érte előre is.



Nem tudom, hogy más újraolvasta-e a film előtt a Legendás állatokat és megfigyelésüket, de én igen, és az mindig gondom volt eme kis kötet kapcsán, hogy bizonyos lényeket, állatkákat mégis miként képzeljek el. Hát ezt megoldotta a film, komolyan mondom, hogy talán egyetlen egy eltérést találtam Jo forgatókönyve és David Yates megvalósítása között – holott a HP filmekben mindig azon sírtunk, hogy mennyire szenzációhajhász az egész.

Itt szerencsére már az alapsztori sem, Newt Scamander (magyarul: Göthe Salamander szerepében Eddie Redmayne ) New York-ba érkezik, hogy megvegyen egy varázslényt, de pár órán belül bajba kerül, mert kiszabadul egy állatkája. Kalandjai során ismerkedik meg Tina Goldstein (Katherine Waterson) volt aurorral, Jacob Kowalski (Dan Fogler) muglival (No-Maj amerikai angolul, ha jól emlékszem Magnix-ra fordították a filmben) és Tina testvérével, Queenievel (Alison Sudol).
A négy főszereplőn kívül a filmes plakáton szerepel még egy auror, Graves (Colin Farrell), Credence Barebone (Ezra Miller) és Picquery elnökasszony, az amerikai varázsvilág vezetője (Carmen Ejogo).

Mivel ez egy filmforgatókönyv, ezért linkelek egy képet arról, hogyan néz ki:


scene x, helyszínmegadás, dőlt betűvel leírás a dolgokról, helyzetről; illetve ha párbeszéd van, akkor a szereplők neve szerepel előtte. 
(magyarul tessék rápillantani Szabó Magda Abigéljére, az dettó ugyanaz)

Nem fogom leírni a történetet, csak felsorolok pár varázslényt, amelyik szerepel benne: a furkász (Niffler) egyértelműen a film egyik sztárja, roppant szertelen, de jópofa bajkeverő, méltán került a könyv borítójára is. Szerepelnek még bólintérok (Bowtruckle) illetve az Occamyk is fontosak. Számos kikacsintás van a HP világból már ismert nevekre, tényekre, ugyebár nem meglepő, hogy szóba kerül Dumbledore neve, és a Roxfort is, mert Newt (Göthe) hugrabugros volt. 
Szerintem ez az egyik legnagyszerűbb húzása a könyvnek és filmnek, hogy végre nem egy áldozat hugrabugros van, hanem egy hős, még akkor is, ha jócskán különc a lelkem. Habár ez utóbbi, hogy a főszereplők kívülállók, legszebb jelzővel hóbortosnak, csúnyábban mondva bolondnak minősíthetők - szerintem pont ez a legnagyobb érdeme Jo világának. Reményt ad, nekünk többieknek is… mi is ugyanolyan holdkórosak vagyunk, mint Newt, lúzerek, mint Jacob, félreállíthatók, mint Tina, és a szép külső inkább csak álca, védekezés a külvilág ellen, mint Queeni-nél.


Picqurey elnökasszony kapcsán mondta a nagylányom, hogy épp olyan, mint Caramel, de Jo több másik lehetséges politikai, hatalmi játszmát is belefoglalt a forgatókönyvbe, amiről kicsit nehéz írni, spoiler nélkül. De azt hiszem, ismerősök lesznek a helyzetek, legyen szó akár a közvélemény befolyásolásáról, egyének félreállításáról, hisztériakeltésről, megvesztegetésről, vagy egyéni elbűvölésről. Alapjába véve Jo sajnos szerencsés, mind a Brexit kampány, mind az amerikai elnökválasztási cécó jócskán adott neki ötletet, nem is kellett a forgatókönyvbe foglaltakhoz utcára lépnie, épp elég volt bekapcsolni a tévét, vagy a számítógépet. 

Van-e olyan jó a könyv mint a film? kérdezhetitek méltán, és azt tudom válaszolni, hogyne, hiszen Jo nagyon sokszor ír gesztusnyelvi utasítást a színészeknek, tehát nem arra vonatkozóan, amit mondanak, hanem azt adja meg, hogyan mondják, milyen kifejezés legyen az arcukon.
Nagyon sokat adnak a történethez a varázslények, állatok rajzai, rengeteg humor van benne, sok utalás már ismert HP szereplőkre, állatokra, simán el lehet merengeni mindenféle teóriákon, hogy melyik szereplővel mi fog történni. 
Megint könnyű azonosulni a karakterekkel, Newt (Göthe) kicsit csetlőbotló jelleme is vonzó, de ő szinte semmi Jacob Kowalski mugglihoz képest, aki szinte az összes poént szállítja. Persze van szerelmi szál is, Queenie-t minden néző a szívébe zárja rögvest, hozzá képest a nővére, Tina elég sótlan, de az egyensúlyhoz kell a fék is. Nekem kicsit Hermionéhez hasonlított az ex auror, jó volt látni, ahogy szépen elhagyja a szabálykövető magatartását, és a szívére kezd hallgatni. 
Credence-ről és Gravesről is szívesen írnék, de sajnos nem tudom cselekményleírás nélkül, viszont annyit említenék meg, hogy kis híján az összes mágikus teória hozzájuk fog kapcsolódni, és kulcsszereplők voltak a történet szempontjából.




Mitől lesz ez olyan sok film? szólt a kérdés jó néhány lumosostól is, de mint tegnap kiderült, 1926 és 1945 közötti időszakról szól a teljes történet, márpedig az jóval nagyobb időtáv, mint a HP esetében.
Annyit Jo már elárult, hogy mindegyik forgatókönyvet ő fogja írni, és bőszen azt is remélem, hogy marad ez a látványvilág is, a vásznon is, meg nyomtatásban is.
Számomra pozitív meglepetés volt, hogy milyen kevés csihipuhi szorult a filmbe, milyen jó sokat szerepeltek a mágikus állatok, milyen elbűvölő karaktereket talált ki Jo újfent, és hogy milyen jó kis függővéget kreált. Bár abban nagyon otthon van, ezt eljátszotta a HP során és Cormoran Strike-nál is
:)
Az biztos, hogy mind a filmet, mind utána a könyvet jó szívvel ajánlom, én rongyosra fogom olvasni a következő moziélményig.
5/5 csillag.

{A bejegyzésben szereplő képek az enyémek, légy szíves backlinkkel vidd el! }

Moly adatlap:


5 megjegyzés:

  1. Még a végén kedvet csinálsz hozzá. xD
    Érdekes, amennyi energiát (és nyilván időt) JKR rászánt erre a könyvre, a leírtak alapján, megírhatta volna ~rendes~ regényként. Kereslet biztos lenne arra is, valószínűleg még inkább, mint egy ilyen ~csak~ forgatókönyvre - ez a formátum, főleg a színdarab után, szerintem csak a lehúzás-feelinget erősíti... :/

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Akkor Szabó Magda is lehúzott, mikor írt az Abigélből forgatókönyvet?
      Miért olyan baj, ha egy író nem csak egy műfajban dolgozik? Neil Gaimannak, Stephen Kingnek megengedett, Jo-nak nem??

      Törlés
    2. És egyébként annyira UNALMAS már ez a siránkozás, ha ír valami HP-ét az a baj, ha nem ír, akkor az :P

      Törlés
    3. Senkinek nem megengedett! >;o
      ...najó, ezt nem mondtam. Mint ahogy nem is siránkozok ezzel kapcsolatban, csak szimplán megjegyeztem; a különböző műfajokkal alapból nincs semmi bajom.
      Azért az egy adott szituáció, amikor valaki egy már meglévő regényt dolgoz fel akár színpadra, akár filmvászonra, és persze a szerencsés/különleges, ha az író saját maga teszi ezt meg - de még akkor se igazán szokás az így keletkező scripteket kiadni. Főleg úgy nem, h minden könyvesboltnak a kirakatába kerül.
      De a HP nyilván egy spéci eset. Nagyon megalapozott univerzum, egy történet, hét könyvön át, amiből nyolc filmet készítettek - és ami már lezárult. Sikeres, nagy lélegzetvételű, sajnos ebből következik, hogy fejni akarják, amennyire csak lehet, hát visszatérnek a világába egy színdarab meg még egy filmtrilógia erejéig. És ha már fejik ezt a spéci tehenet, mért ne készüljön sajt is: jöhetnek a forgatókönyvek! Jó, ezt legalább maga JKR alkotta, tény... De ahogy Te is megírod, eleve a sztori jóval nagyobb időtartamot ölel át, mint a HP maga - ezért önmagában megérdemelne vmi "normálisabb" formátumot. Vagy ha filmnek készül, maradjon film; bár az olvasottak alapján ezt legalább tényleg egy szépen "felcicomázott" könyvként adták ki.
      Szóval nem magával a forgatókönyvvel van bajom, mint formátummal, hanem úgy az egésszel, amit művelnek. Ráadásul a könyvek között anno volt minimum egy év, most meg július 30-án bemutatták a színdarabot, 31-én már kapható volt a forgatókönyv (rehearsal edition 2017 elejéig, majd utána jön egy spécibb kiadás! és ahogy írtad ezt is, ugye, JKR-nak gyk semmi köze hozá, mégis ott virít a neve szép nagyban a borítón), november 10-én jött a film, 19-én pedig már kapható volt a script... Érted, miért érzem kissé izzadságszagúnak?

      Törlés
    4. Ó, Mariann, mennyire a szívemből szóltál! Ugyanígy érzem.

      Törlés