Göran Everdahl: Lagom

FÜLSZÖVEG:

Nincs ​jobb a pont jónál! Ez a velős mondás a svédek életszemléletének mottója. Ez a lagom, amely napjainkban egyre népszerűbb szerte a világon, és ami a gyakorlatban azt jelenti: se túl, se túl kevés, azaz pont elég. Elég lesz egy pohár bor, nem kell több csillogó gömb a karácsonyfára, és ne dobjuk el az autónk kulcsát. De nem kell átesni a ló túloldalára sem. A lagom nem azt jelenti, hogy nem iszunk egy korty rozét sem az ebédhez, nem díszítjük fel a fenyőfát, és kizárólag biciklivel közlekedünk. A lagom a tudatos mértékletesség hirdetése és dicsérete, amelynek a svédeknél évszázados hagyományai vannak.

Göran Everdahl szellemes és humoros könyvében a lagom fogalmát elemzi, és azt, hogyan valósíthatjuk meg, juttathatjuk érvényre az életünkben: munkánkban, étkezésünkben, öltözködésünkben, szűkebb és tágabb környezetünkben, utazásainkkor. A lényeg, hogy úgy fogyasszunk, úgy élvezzük ki az élet minden örömét és szépségét, hogy ne okozzunk túl nagy kárt a környezetünknek. Everdahl megírja Lagomország történetét, az előzékeny vikingek korától kezdve egészen napjainkig, kiemelve az olyan mérföldköveket, mint a pukedlisztrájk, a tegezőreform, az alacsony alkoholtartalmú sör és a népszavazás az atomenergiáról. Kellő iróniával viszonyulva önmagához és honfitársaihoz vizsgál olyan svéd szívügyeket, mint a fika, azaz a szertartásos kávészünet, a félkilónyi csipsszel feldobott pénteki lazítás és idill, a külföldieknek megrázó élményt jelentő Luca napi ünnepségek, vagy Harisnyás Pippi és Ingmar Bergman.

De nem vagyunk egyformák. Ami az egyik embernek jó, a másiknak talán nem az. Mindenkinek meg kell tehát találnia a maga lagomját, személyre szabott életstílusát, és meghódítania saját Lagomországát. Talán nem lesz tökéletes (a tökély a lagom ellentétje!), de egyensúlyt teremthet a munka és a magánélet, az egészség és a torkosság, az öröm és komolyság között. És akkor valóban nem lesz jobb a pont jónál!

A KÖTET KAPHATÓ A  KIADÓNÁL -20% KEDVEZMÉNNYEL :))

"A lagom azon néhány svéd szó egyike, amelyeknek nincs pontos megfelelőjük más nyelvekben (az ombudsman a másik), és általában úgy fordítják, hogy „se túl sok, se túl kevés”. És ez így helyes is. De a gyakorlatban a lagom majdnem mindig állásfoglalás a mértéktelenség ellen.

A „nincs jobb a pont jónál” a gyakorlatban azt jelenti: ELÉG. Elég lesz a bor, nem kell több csillámpor a fenyőre, és az autómárka mintha egy cseppnyivel többet fogyasztana a kelleténél. Nincs jobb a pont jónál. 

De mindez a másik irányba is működik. A lagom nem azt jelenti, hogy egy korty vörösbort sem isszunk az ebédhez, hogy egyáltalán nem díszítjuk a karácsonyfát, vagy hogy kizárólag biciklivel közlekedünk. Hiszen ez is túlzás lenne. Ismét csak: nincs jobb a pont jónál."

Már megint egy újabb könyv a skandinávok életmódjáról, nem unják még? – kérdezik sokan a molyon is, Goodreads-en is. Hát úgy néz ki, hogy se a könyvkiadók nem tartják uncsinak a témát, se az ilyen svéd, skandi bolondok, mint én ;)
Sőt, azon gondolkodtam, hogy jó lenne elkezdeni legalább a lagom és fika témával kapcsolatos könyveket gyűjteni. No, de amíg ez a vágyálom megvalósul, hoztam nektek egy kis ízelítőt a legutóbbi lagom kiadványból.

Rólam lehet tudni, hogy úgy bármit lelkesen olvasok, ami a svédekkel kapcsolatos, noha a nyelvtudásom még mindig a teknős (sköldpadda) fenekénél jár.
Valamikor még gyerekként is csodáltam az Abbát, aztán jött a rendszerváltás után a Roxette mániám, ami tartósnak bizonyult. Az internet elterjedésével ismerkedtem meg a svéd nyelvvel, de csak az utóbbi két évben tanulom, önállóan, ahogy időm engedi.

Számomra a svéd kultúra is izgalmas, és ebben erős ez a kötet, hogy rengeteg apró sztorit mesél el a svédekről a kívülállóknak. 
Például a lagom szó eredetét, ami a mondák szerint még a vikingekhez kapcsolódik.
Ültek a harcosok a győztes csata után a tábortűz mellett, és egy kupa mézsörön osztozkodtak. Az volt a szabály, hogy mindenkinek lagom kellett innia, hogy laget run (a körben) jusson a többieknek is a sörből.

Forrás.

Varázslatos történet, kár, hogy nem igaz a monda. Nem úgy, mint a többi sztori, például a nagyon vicces karácsonyi kacsaóra.

Sarkkörhöz közeli ország lévén, karácsonykor korán esteledik Svédországban, és a televízió minden évben ugyanazt a műsort adja le, 1958 óta. Donald kacsa és a többi Walt Disney mesehős kalandjait, három órán keresztül. Vicces módon a svédek pedig nézik, mégpedig családilag együtt. 1982-ben egy tévészerkesztő ki merészelte cserélni az egyik kisfilmet, hát iszonyatos tiltakozáshullám lett az eredménye.

De Svédország az a hely, ahol a miniszterelnök is busszal utazik, sőt ahol Mona Sahlin miniszterelnök-helyettesnek két Toblerone csokoládé miatt kellett lemondania.  Mert állami Eurocarddal fizette ki őket, ami sok minden, csak nem lagom.

Ehhez hasonló sztorik kaptak helyett a nagyon színes könyvben, aminek természetesen a belső borítása sárga-kék. Rengeteg infografika díszíti, ebben hasonlít Meik Wiking Hyyge-jére. 

És a humor is olyasféle, öniróniával jócskán megspékelt a szöveg. Ami nem is csoda, Göran Everdahl újságíró és filmkritikus, bejáratott stílussal, részletes mondanivalóval. 

https://www.ewerlofs.se/


"Eddigi életem legsúlyosabb letolását akkor kaptam, amikor véletlenül egy taxira várakozó sor elejére álltam. És 1984-ben az anyám majd belehalt a szégyenbe, amikor történetesen egy buszon utazott Olof Palme miniszterelnökkel – a svéd miniszterek magától értetődően buszoznak! –, és úgy tűnhetett, mintha fizetés nélkül szállt volna fel. A busz dugig tömve volt, és egy megállónál anyám kénytelen volt leszállni, hogy leengedje néhány utastársát. Palme nem látta, hogy anyám leszállt, csak azt, amikor visszaszállt, és nem fizetett. És a miniszterelnök rámeredt anyámra. Rettenet."

Hogy mi a lényeg?

Hogy a lagom, a pont jó a középút próbál lenni, de benne élni, megélni talán könnyebb, mint ami kívülre látszódik.

Mert ugyebár a fikához, a kávészünethez, a lagom életérzéshez, a se nem túl sok, se nem túl kevéshez azért nagyon sokat hozzátesz a biztonságos háttér, amiben a svédek élnek.

Igazából lehetetlen exportálni ezt az életmódot, és nem csak azért, mert a lagom mindenkinek más középút.

Hanem mert ez az életmód szorosan összefügg a társadalmi, oktatási, politikai, egészségügyi berendezkedésekkel, és bizony azt még a 17. században kezdte el megalapozni Axel Oxenstierna gróf.

Az ő meglátása szerint „meglehetősen csekély értelem kormányozza a világunk sorsát”, ezért igyekezett egy olyan társadalmat létrehozni, amely ellenálló a hóbortokkal szemben, a korrupció ellen.

Főként a hatalommal bírókkal kapcsolatban próbálta minimalizálni a kárt, amivel próbálkoztak, azóta is próbálkoznak.

"Az amerikai cukrászkultúra a dagadó muffinokkal és a vécéfedő méretű cookie-kkal meghódította a világot. A svédek először meghökkentek: egyetlen cookie négy-öt hagyományos aprósüteménynek felelt meg. Amint a sokkhatás elmúlt, megkóstoltuk. 

Cukormázzal."

Én rengeteget nevettem ezen a könyvön, és nagyon klassz két napot töltöttem vele, mert igazán élmény volt a sok színes rajz, grafika, ami díszítette.
A kultúráról szóló apró sztorik egy jó részét persze már ismertem, de azért volt benne újdonságot jelentő történet is.

Tömegközlekedéshez nem ajánlom, a fenti cukormázas poénon úgy röhögtem a buszon, hogy mindenki azt hitte megbolondultam :))

Az Abba-nak annak idején volt egy csomó jó száma, meg volt az első, a nem túl komoly, odaszurkálós szövegű Waterloo.

Na, ez a lagom könyv a dúdolható sláger a skandináv életmód témakörben.

Jó szórakozást kívánok hozzá, még pár idézet felkerült a könyv moly adatlapjára:

https://moly.hu/konyvek/goran-everdahl-lagom/idezetek.

Köszönöm a könyvet a Jaffa kiadónak!

Weboldal - Facebook - Moly