Digitális gyűjtemények - új hírek, linkek 2019-ben

Forrás: openculture.com

Bejegyzésemben igyekszem időrendi sorrendben számba venni a világszerte egyre rohamosabban zajló, és széleskörű digitális projekteket.

Elsőként a British Library által digitalizált és közreadott, Leonardo Da Vinci jegyzetfüzetét emelném ki, a Codex Arundelt.
Az 570 képet tartalmazó kollekció 1478 és 1518 között örökítette meg a középkori lángelme terveit, jegyzeteit, olasz nyelven.
A feljegyzések tartalmaznak személyes jellegű bejegyzéseket is, de a legtöbb diagram, egyszerűbb vagy részletesebb rajz, tervrajz, a tudomány és a művészetek világához kapcsolódik.
Da Vinci jellegzetes egyedi írása balkezes tükörírás volt, vagyis jobbról balra haladva kell olvasni ezeket a jegyzeteket is. A kódexet azért hívják Arundelnek, mert Thomas Howard Arundel második grófja, Norfolk hercege vásárolta meg Olaszországban a különleges kiadványt, majd leszármazottai hagyták azt a Királyi Társaságra (Royal Society) 1667-ben.
A mellékelt képen látható, hogy Da Vincit foglalkoztatta a függőhíd építés lehetősége, de rajzaiban megtalálhatók az ejtőernyő, a helikopter, a tengeralattjáró vagy a gépkocsi őseiről készült elképzelései, mintegy 300 évvel megelőzve korát.


Szintén középkori, és a British Library projektje volt egy herbárium, Cotton MS Vitellius C III., mely óangol nyelven közölte az akkori orvosokkal, hogy melyik növényt milyen bajra, betegségre érdemes felhasználni. A kódex érdekessége, hogy latinból fordították a tudnivalókat át óangolra, valószínűleg a 11.században, Canterbury-ben, vagy Dél-Angliában. További szövegverziók, javítások kerültek a fóliánsok szövegébe a 12.-13. században, illetve ekkor alakították ki a kódex fejezeteinek számozását is.
Manapság talán egyetlen figyelemreméltó és a populáris kultúrához kötődő vonása a herbáriumnak az, hogy megemlíti a mandragórát, "amelyik éjszaka világít és menekül az embertől" - talán J.K.Rowling innen is ismerhette a fantáziabeli növényhez kapcsolódó anekdotákat.

Mandragóra 

 Harvard’s Houghton Library digitalizálta gyűjteményének egy igen becses darabját, Virginia Woolf, az Orlando és Mrs Dalloway írójának személyes fotóalbumát.

1919-től öngyilkosságáig, 1941-ig tartalmaz képeket a keményfedeles, papír album, családtagokról, nyaralásokról, háziállatokról (macskákról, kutyákról) és a Bloomsbury irodalmi társaság tagjairól. Nem minden kép alatt szerepel aláírás, E.M. Forster, a Szoba kilátással, Szellem a házban szerzőjét megörökítő fotók alatt minden esetben. Ellenben a kutatók így is azonosítottak még jó pár ismert arcot, nevet: John Maynard Keynes közgazdászét, de szerepel még a képeken Lytton Strachey, akitől magyarul két angol királynőről szóló műve jelent meg. (Viktória királynő, Erzsébet és Essex)
A fotók olyan családi eseményeket is megőriztek, mint bowlingozás a kertben, viszont az albumba elhelyezett képek sorrendje tetszőleges, évszám nélküliek a képek.

Forrás

1890-ben hunyt el, de a mai napig nagy hatással van a világon mindenhol, mindenkire Vincent van Gogh holland festőművész, a posztimpresszionizmus egyik legnagyobb alakja.
Van Gogh nem ismert kompromisszumot és nem tudta magát alárendelni semminek. Pályája az emberi és alkotói szenvedés szélsőséges állapotait sűrítette magában. Az impresszionisták nem ismerték el és kinevették, de festészetében szinte minden eljövendő művészeti ág jeleit fel lehet fedezni. Azok közé a művészek közé tartozott, akiket csak haláluk után ismertek el.
Manapság a legnagyobb múzeumok őrzik féltve van Gogh felbecsülhetetlen értékű képeit, éppúgy jelen van a Modern Művészetek Múzeumában, Metropolitan Múzeumban (mindkettő New Yorkban található), mint a párizsi Musée d’Orsay-ben.
Legtöbb művét mégis hazájában, Amszterdamban őrzik, a róla elnevezett múzeumban. A Van Gogh Múzeum 1,483 műve azonban online is elérhető, megnézhető, sőt le is tölthető.

Önarckép, 1887

1919-ben, tehát pont száz éve alapította a német építész, Walter Gropius a Bauhaus művészeti eszmét, mely a 20.század elején mozgalommá nőtte ki magát. A letisztult, egyenes, építészetben megszokott stílusjegyek átszivárogtak a képzőművészetbe, formatervezésbe is, Európában számtalan ház, épület, bútor viseli magán a Bauhaus eszmeiségét.
Magyar művészek közül elsősorban Moholy-Nagy Lászlóra volt hatással ez a német iskola, az ő műveit online a Museum of Modern Art, vagyis a new yorki Modern Művészetek Múzeumában lehet megtekinteni.
A Monoskop nevű művészeti wikipédia Bauhaus szócikkéhez 9 online letölthető pdf könyvet mellékel, illetve 1926-1931 között megjelent Bauhaus magazinokat is elérhetővé tették. A kiadványok általában német nyelvűek, de a mellékelt irodalomjegyzékben szerepel számos angol nyelvű publikáció is.

Bauhaus-logó

A magyar HUNGARICANA adatbázis adta közre 2019.áprilisában az MTA BTK Zenetudományi Intézet Hangarchívumát, amely a magyar népzene- és néptánckutatás segédanyagaként jött létre, felölelve az elmúlt évszázad szinte valamennyi népzenei vonatkozású gyűjtését.
Az archívum mintegy 20.000 órányi hangfelvételt őriz. Ebből hozzávetőlegesen 14.500 óra az eredeti hanghordozóval együtt tárolt, saját tulajdonú felvétel. A további 5.500 órányit felvétel más gyűjteményekből került át vagy más gyűjtemény felvételeinek náluk őrzött másolata. Ez utóbbiak közül a legjelentősebb a Néprajzi Múzeum fonográfhenger gyűjteménye, amelyek zenei anyaga analóg és digitális másolatban is elérhető itt.
A magyar népzene és néptánc dokumentumai mellett számos felvétel található szerte a világból, a legjelentősebb ilyen gyűjteményi egységek más európai országokból, Ázsiából, Óceániából, Afrikából és Dél-Amerikából származnak.
Az adatbázisban lehetőség van keresni tájegységek, gyűjtők és adatközlők szerint - mint ahogy az online híroldalakon megjelent, megkereshetjük, hogy Mit énekeltek száz éve ott, ahol ma lakunk?

Ha pedig már amúgy is a Hungaricanán járunk, ajánlom az MTA BTK Zenetudományi Intézet Néptánc Tudástárát, ahol filmeket, fotókat, kéziratokat, e-könyveket, táncleírásokat lehet online megtalálni, de olvasható 600 rekordot tartalmazó néptánc lexikon is.

http://db.zti.hu/neptanc_tudastar/

2019. április 10-én adta hírül a Washington Post, hogy 29 filmtekercset digitalizál a National Archives, melyet még Eva Braun, Adolf Hitler német diktátor barátnője/felesége hagyatékából őriznek.
A felvételekben nem csak az érdekes, hogy Hitler magánemberként szerepel rajtuk, hanem a német hadsereg katonai vezérkara, olyan nagyágyúk és háborús bűnösök is, mint Heinrich Himmler, Joseph Goebbels, Martin Bormann, Albert Speer és Joachim von Ribbentrop.
A filmeket vagy Eva Braun, vagy a barátai vették fel, általában az Alpokban fekvő Berghof-ban, Hitler rezidenciáján. A felvételek megőrizték a karácsonyi, húsvéti ünnepeket, de egy esküvőt is, és valószínűleg 1939 és 1945 között készültek.
(hír a magyar sajtóban: Táncoló Hitler Eva Braun házi videóin)

Washington Post

A fenti bejegyzés, kicsit más kinézettel szerepel a tanszéki blogon: https://internetszemle.blogspot.com/2019/04/digitalis-gyujtmenyek-uj-hirek-linkek.html