Rubin Eszter: Árnyékkert



FÜLSZÖVEG:

Az ​Árnyékkert egy pár és egy család harminc évet felölelő, sodró lendületű, fordulatos krónikája. Az 1980-as években kezdődő, és napjainkig ívelő történet két főhőse, Gyuri és Lia kamaszkori szerelemből lépnek át a házasságba. Eleinte jól alakul az életük, a rendszerváltás lehetőségeit megragadva igyekeznek boldogulni, és lépésről lépésre jutnak előre. Gyermekeik születnek, karriert és házat építenek, ám az otthonuk falán egy napon repedés jelenik meg. Ettől fogva különös, rejtélyes módon a kapcsolatuk és az életük is repedezni kezd. A házuk mintha önálló életre kelne, a dolgozószoba külső fala eltűnik, sűrű borostyánból nőtt függöny zárja el a nappaliba nyíló ajtót – a mágikus hely mindenkit megbabonáz és hatalmában tart. 
A szereplők szélsőséges érzelmek rabjaivá válnak, egyre inkább az elemi ösztönök és nyers érdekek vezérlik őket, sötét titkokat rejtegetnek, megcsalnak és megcsalatnak. A romlás feltartóztathatatlannak tűnik, hatalmas léptekkel halad, és felfal mindent, ami útjába kerül. 

A regény fejezetei, az évszakok és a természet változásait követve fokozatosan tárják fel a családtagok közti kapcsolatok mélyrétegeit, az önsorsrontás és élethazugságok széles skáláját jelenítve meg. Egyszerre lebilincselő és hátborzongató követni, ahogy a harmonikus együttélés fokozatosan pokollá válik. A szerző mindezt az elmúlt évtizedek magyar valóságának társadalmi tablójára rajzolja fel, kiváló arányérzékkel vegyítve a realitás és a misztikum elemeit. Rubin Eszter családregénye, ez a sokféle olvasatot és értelmezést kínáló, sejtelmes hangulatú mű szimbólumokban gazdag, mágikus erejű szövegével a kortárs próza magával ragadó darabja.

A REGÉNYT ITT LEHET A KIADÓ OLDALÁN KEDVEZMÉNYESEN MEGVÁSÁROLNI ;)



"Van úgy, hogy a lián egyszerre több fán is megkapaszkodik, s az eredeti támasztékul szolgáló fa pusztulása után is tovább növekszik. Jelentős fényigénye miatt elképesztő tempóban törekszik felfelé, mindent legyűr, lehúz, altat, befed. Végül, miután árnyékba borított minden elfoglalt területet, s a gazdanövény az örök félhomály birodalmában pusztulásra ítéltetett, tovább terjeszkedik. Rendkívül életképes."


Kicsit nehéz helyzetben vagyok a mai ajánlóm megírásakor, mégpedig azért, mert roppant fordulatos, kiszámíthatatlan Rubin Eszter családregénye, és én nem fogok tudni ahhoz mérten megfelelő szavakat találni. Tehát előre is bocsánatot kérek, nem biztos, hogy elég koherens lesz a véleményem – de, legalább majd kiolvasható belőle, hogy milyen hatással volt rám a könyv ;)

A történet 1980-ban indul, levélváltásokból derül ki az olvasó számára, hogy mennyire lángoló, mindent elsöprő szerelembe esett egymással Molnár Kornélia (Lia) és Stark Gyuri. A tizennyolc éves lány még érettségi előtt áll, már cigizik, vermuthot iszik egy presszóban a barátnőivel, tehát nem az eszményi feleséganyag, viszont dekoratív és hatásosan fecseg. Gyurival való megismerkedésekor még egy másik fiú szerelme, a fiú a műegyetemi felvételi előtt, katonaként szolgál. Kettőjük levelezése előbb baráti, aztán lassanként egyre biztosabban szerelmi hangba megy át, míg Lia előző pasija, Gyuri volt katonatársa, barátja a lánnyal való szakítás után öngyilkosságot próbál meg. 

Rubin Eszter regénye tele van útjelzésekkel és szimbólumokkal, azonban én csak az utóbbiakról fogok írni, mert nem szeretnék spoilerezni. Lia és Gyuri szerelme többször is akadályba botlik, még a házasság előtt is, ebből az első András öngyilkossági kísérlete. Aztán a Molnár szülők megpróbálják eltiltani lányukat Gyuritól, majd még az esküvő előtt mindkét szerelmes megcsalja egymást. 
A legérdekesebb, legszemléletesebb jelkép, hogy nem kellene ezt a kapcsolatot erőltetni viszont az a pillanat, mikor Gyuri kezéről lecsúszik a jegygyűrűje zuhanyzás közben..
Természetesen kihalássza a csatornából, de én a helyében ezt nagyon rossz előjelnek vettem volna. 

Mindennek dacára, a szerelem mégis kitart, házasság lesz belőle, majd rövidesen érkezik a fiatal pár életébe lányuk, Sára. Lia nem bír magával, nyughatatlan, mindig új tanulmányokba, hobbiba kezd, míg Gyuri vállalkozó lesz, és elkezdi felépíteni cégét. Egy zavaró mozzanat után ikerfiúk érkeznek a családba, Stark Gyuri pedig kiválasztja az eljövendő családi otthon színhelyét a Zergehegyen. 
Habár a ház építése nem zajlik minden probléma nélkül, Gyuri elengedi a füle mellett a figyelmeztető hangokat, amelyek egy régen eltemetett kútból szállnak fel hozzá. Nem menekül, se a hegyről, se a családjából.


Régebbi ismerőseim tudják rólam, hogy évekig dolgoztam ékszerboltokban, ékszer nagykereskedésekben is, és ott láttam már Stark Gyurihoz hasonló férfiakat. Meglehetősen érdekes tény, de attól még igaz, hogy Magyarországon is lehet megfelelő vállalkozást űzve milliárdos valaki önerőből, de gyakran ez nem hozza el a boldogságot. A nagy vagyon, a rongyrázás, a feltűnően szép vagy kikapós feleség, a partizás mint a lepkét a fény, vonzza a léhűtőket, magukat barátnak hazudó álszent ingyenélőket. Az illető milliárdos, akit én ismerek, aki az esküvőmön még ott táncolt nála fiatalabb nejével, egy évtized után vagyona töredékét tudta csak, nagy nehezen megtartani. 

Lia, a feleség magában megérne egy ajánlót, mert a regény nőalakjai közül, azt hiszem, sejtem, hogy ő lesz az, aki a legtöbb olvasóból reakciót fog kiváltani. Mégpedig valószínűleg utálkozást, a férfiak hidegrázást fognak tőle kapni, mi meg nők, szidni fogjuk, de szerintem életében mindenki legalább egyszer találkozott egy hozzá hasonló lénnyel. Lia tipikusan az a nő, akitől a fiús anyák féltik a fiaikat, akit közelebbről megismerve az ember legszívesebben elkerülne, de ő liánként csimpaszkodik a fény felé, hírnév felé, ki tudja milyen célból. 
És amikor már az olvasó túljut a számomra nagyon misztikus végső mesén is, ami Gyuri későbbi szerelmét, Hannát illeti, olyan csattanója van a regénynek, hogy azt tessék elolvasni! :P mert hogy nem árulom el, de én biztosan nem számítottam rá, holott tényleg visszanézve, ott voltak az útvezető jelek. 

Ez egy roppant okosan megírt, nagyon olvasmányos, rengeteg kérdést felvető, misztikus családtörténet, kiszámíthatatlan végkifejlettel. Igazi 5 csillagos, meglepő élmény volt. Szívből ajánlom ;)


Köszönöm a könyvet a Jaffa kiadónak!


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A hét verse - Kovács Barbara: Ma rossz leszek (iskolás változat)

A hét verse: Romhányi József - Lepketánc

A hét verse - Kovács Barbara: A csacsi