Szabó Magda: Az ​élet újrakezdhető



FÜLSZÖVEG:

Mindazok, ​akik szeretik és olvassák Szabó Magda műveit, könnyen hihetnék, hogy mindent vagy majdnem mindent tudnak az írónőről és a világról, amelyben élt és alkotott. Hiszen regényei, novellái lapjain életre kelnek családtagjai, felidéződik gyerekkora és ifjúsága, házassága, a kényszerű hallgatás évei, majd sikerei, amelyek egészen a világhírig repítették. 
Ám Az élet újrakezdhető című, interjúkat és vallomásokat tartalmazó kötetből kitűnik, hogy Szabó Magdának még maradtak megosztani való titkai, mert körülötte és vele „mindig történtek dolgok”, az ő élete „egy kész színdarab”. A neves újságírók, irodalmárok, kritikusok által készített, izgalmas kérdéseket feszegető interjúk hitelesen és érzékletesen rajzolják meg a portréját. Az emberét és az alkotóét, aki mindig azt írta, amit ő tudott, és aki azt hirdette, hogy az írónak soha nem szabad hazudni. Szabó Magda mindig felvállalta önmagát és értékeit. „Nem takarózom, lásson, aki látni akar” – mondta. És habozás nélkül felvállalta azt a nehéz küldetést, amit tehetsége és a környező valóság rótt rá. „Én nem vagyok civil, író vagyok” – vallotta.

Ugyanez a rendíthetetlen elkötelezettség sugárzik a kötet második részébe beválogatott levelekből, amelyeket Szabó Magda az olvasóinak írt. Valamennyi az írás, az irodalmi mű születésének a problematikáját elemzi, azt az egyszerre gyötrelmes és varázslatos folyamatot, míg az „író szóvá váltja önmagát és felismeréseit”. Egyfajta ars poetica ez, bevezetés az alkotás alkímiájába, amelynek egyik alaptétele, hogy nem csak az író választja meg, miről akar írni, a mű is kiválasztja magának az íróját. 

Az élet újrakezdhető című válogatás ékesen bizonyítja, hogy Ágyai Szabó Mária Magdolna Lenke Alexia életében és műveiben is mindvégig megmaradt annak, aki volt. Megmaradt Szabó Magdának.






Gyakran szokott azzal vádolni a külvilág, hogy mennyiségre, túl gyorsan olvasok. Őszintén szólva, nem tehetek a gyorsolvasás ellen semmit, ez vagyok én, viszont Szabó Magda interjúkötetet szándékosan lassabbra vettem, sőt voltak részek, amiket kétszer is elolvastam. 
Ahogy a fülszöveg is említi, a kötet két részre tagolódik, előbb olvashatjuk az interjúkat, tizennégyet, aztán hat rövidebb-hosszabb írói nyílt levelet, választ, olvasói kérdések nyomán. 

A novelláknak, esszéknek, véleményeknek többsége nem hiszem, hogy minden mai, vagy akkori olvasó szívébe utat talál, holott azon túl, hogy az írás, írói lét kérdéseit, módszereit bontogatja, másról is vallomást tesz. Ha kicsit hátrább lép a tisztelt olvasó, és elvonatkoztat, rájöhet arra, hogy Szabó Magda egyet kíván, kívánt minden rajongójának: hogy találjanak maguknak olyan értelmes hobbit, szabadidős elfoglaltságot, amiből talán lehet hivatás, munka is, de amelyikben lélekben ki tudnak teljesedni.
A legizgalmasabb szerintem ezek közül a vallomások közül A hős foglalkozása volt, mikor az olvasó nehezményezte szeretett írójánál, hogy negatív színben tüntette fel az általa is űzött foglalkozást végző hőst… Halkan jegyzem meg, ez még ugyebár az internet és a kommentelő trollok előtti korszak volt, hát akkor is megtalálták a művészt a zaklató kisemberek. 

Az interjúk kapcsán írtam a twitteren, hogy nekem nagyon tetszik a kötet, de egyet biztosan tudok mondani róla: NEM való azoknak, akik nem olvastak még semmit SzM-től, pláne nem olvasták el az összes regényét. Ugyanis szinte minden riport spoileres, mégpedig rettentően sok apróságot árul el egy-egy műről. 
Én világ életemben meg voltam arról győződve, hogy Somos Aranka karaktere Rickl Máriából ered, erre kiderült, hogy dehogy, mert Piroska antitézis szeretett volna lenni!
Aki ezt a fenti mondatot érti, nyilván legalább két Szabó Magda regényt olvasott már, amikben ezek a képzeletbeli vagy valódi alakok szerepeltek, de nem teszem meg azt a szívességet, hogy leírjam ide a talány megfejtését! És Ti se írjátok le ide, csak számítsatok rá, hogy az interjúk olvasása közben ilyesféle kiegészítő információkat fogtok kapni. 
Valamint arra is számítani kell, hogy itt-ott Magdus bizony építette a saját eljövendő múltbéli megítélését is, mert néhol vannak életrajzi adatok, amiket megszépített, vagy amiket a naplóikat olvasva (Nyusziék) kicsit másképpen is lehet értelmezni.

Nekem ez most 4 és fél csillag a lehetséges ötből, szívesen raknám a polcomra is, mert volt benne jó pár idézet, amikor viszketett a kezem, hogy nem húzhatok alá a könyvtári könyvben :)
Az írásról, írói elhivatottságról szóló részeket meg pláne újraolvasnám, bár a blogírás csak hobbi, de voltak mondatok, amikre csak bólintani tudtam: igen, ilyen élmény alkotni. 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A hét verse - Kovács Barbara: Ma rossz leszek (iskolás változat)

A hét verse: Romhányi József - Lepketánc

A hét verse - Kovács Barbara: A csacsi