Kit Yates: Ne ​hidd el az igazságot!

 

FÜLSZÖVEG:

Kit ​Yates neves matematikus és biológus – egyike a biomatematika nevű tudományág azon kevés számú kutatójának, aki sikeresen képes népszerűsíteni szakterületét.

Gondolkodásra serkentő könyvében Yates sorsfordító események igaz történetét meséli el, amelyekben a matematika helyes vagy helytelen alkalmazása kulcsszerepet játszott: betegek rokkantak meg hibás gének miatt és vállalkozók mentek csődbe helytelen algoritmusok eredményeképp; ártatlanok estek áldozatul bírói tévedéseknek és mit sem sejtő felhasználók szenvedték meg a számítógépes hibákat.

Vegyük észre: körülvesz minket a matematika, használjuk hát okosan, hangsúlyozza Yates, aki szerint a matek jelenti a legnagyobb reménységünket arra is, hogy egyszer majd megfejtjük a világegyetem rejtélyeit és az emberi faj titkait.

A terjedőben levő oltásellenes mozgalom veszélyeinek ismertetésétől a világjárványok elleni küzdelemig a matematika képezi az alapját azoknak a döntő jelentőségű, életmentő beavatkozásoknak, amelyek lehetővé teszik, hogy a betegségeket eltöröljük a Föld színéről.

Kit Yates a Bath-i Egyetem biomatematikusa; matematikai összefüggéseket kutat a világ legkülönfélébb megnyilvánulásai mögött. Tudományos értekezésekben foglalja össze egyes jelenségek ismétlődő mintázatát embriók kórtanától a tojáshéj mintáján át a pusztító sáskajárásokig – a matematika szigorú törvényei alapján.


A KÖNYV MEGVÁSÁROLHATÓ A LÍRA WEBSHOPBAN KEDVEZMÉNYESEN! :)

Előbb a Pályakezdő milliárdosok, majd egy határidős munka tartott vissza attól, hogy véleményt formáljak Kit Yates könyvéről.

„Miért (szinte) minden matematika?” tette fel a szerző/fordító a kérdést az alcímben, és ez a figyelemreméltó mondat nyomán kértem el a kiadótól olvasásra a könyvet. Máskülönben sajnos a matematika, afféle átlagos földi halandóként, meglehetősen messzire áll tőlem, mint tudományág. A gimnáziumi bizonyítványom pedig arról tanúskodott, hogy mennyire nem voltam tehetséges számtanban sosem…

Sőt, bevallom azt is, hogy festett fekete hajjal is, időnként roppant szőkenő tudok lenni, nem az erősségem a logika. Ez is közrejátszik abban, hogy azt mondom, pár fejezet nem volt éppen kedvemre való, mi több, unalmasnak tartottam.

A kötet 7 fejezetben taglalja a matematika és a hétköznapok kapcsolatát:

1. Exponenciális gondolkodás - Az exponenciális viselkedés bámulatos ereje és kijózanító korlátai 

2. Szenzitivitás, specificitás és második vélemény - Miért növeli a matematika az orvostudomány jelentőségét? 

3. A matematika törvényei - Mi jogon kerül a matematika a tárgyalóterembe? 

4. Ne hidd el az igazságot! - A média leleplezése 

5. Rosszkor, rossz helyen - Hogyan alakultak ki a számrendszerek, és hogyan vernek át minket? 

6. Kérlelhetetlen optimalizálás - Az algoritmusokban rejlő korlátlan lehetőségek: az evolúciótól az e-kereskedelemig 

7. Fogékony, fertőző, eltávolított - A betegségek megfékezése rajtunk múlik 

 Yates egy biomatematikus, a biomatematika  pedig élettudományi problémák matematikai módszerekkel való vizsgálatával foglalkozó interdiszciplináris (több tudományterületet ötvöző) tudomány. Egyfelől a kötet elég sokat foglalkozik statisztikával, ami mondjuk: „10 fehér, 10 fekete golyó van egy zsákban. Mennyiszer kell húznunk, hogy csak fehér/csak fekete golyót kapjunk a kezünkbe?” jellegű kérdések mellett életszagúbb problémákat is taglal. 

(Megoldást a fenti kérdésre nem tudom, mert átlapoztam ezt a leírást.)

A tárgyalótermi fejezet, a médiával foglalkozó rész létező, valódi gondokra irányítja az olvasó figyelmét. Számtalanszor olvashatunk híreket, amelyekben újságírók, kutatók, ügyvédek, ügyészek egy-egy adathalmazra fókuszálnak, és ezzel befolyásolnak döntéseket, szavazatokat, véleményeket, de életeket, tárgyalási végeredményeket is. 

Pont a héten került napvilágra egy friss kutatás az olvasási szokások drámai csökkenéséről, ami tényleg nagy, viszont a kutatás torzít. Hiszen ha a cél a „teljes felnőtt magyar népességet” felmérni, akkor a költési szokásokat nem lehet csak online kérdőívekkel felmérni – mert nem 100 %-os hazánkban a lakosság online elérése. 

Innentől mindegyik más adatot is fenntartással kell kezelni, mint ahogy Kit Yates is gyakran megteszi politikusok Twitter vagy FB posztjai láttán, akik adatokkal dobálóznak, riogatnak. 

A számrendszerekről szóló fejezet meglehetősen történelmire sikerült, és pont ezért nekem szinte az tetszett a legjobban. De meglehetősen jó volt az algoritmusokkal foglalkozó rész is, noha annak, aki sokat olvas technológiai témájú cikkeket nem nagyon nagy meglepetés a közösségi médiát átható, befolyásoló eljárások szerepe a mindennapi életünkre. Inkább a Google keresési módszerei okozhatnak a kevésbé jártás olvasóknak meglepetéseket, amelyekkel megcélozzák az ízlésünket, de akár a vásárlásainkat is. 

Letyával egyetértek, a kötet legjobb fejezete a fertőző betegségekről szóló rész, a matematikai járványtan. Nap, mint nap olvashatunk olyan újságcikkeket, amelyek azt taglalják, hogy a szennyvízből következtetnek a tudósok a koronavírus terjedésére, burjánzására. Itt a matematika tudománya tényleg megmutatja, hogy mennyire veszi körül az életünket, mennyire része a hétköznapjainknak. 

Biztos régen tanultam, ezért nem emlékeztem rá, hogy alapvetően legalább 90 %-os átoltottsági arány kell ahhoz, hogy egy-egy ország megszabadulhasson egy fertőző betegségtől.
Én oltáspárti vagyok, jelenleg tervezem az influenza ellen is beoltatni magam, de bizony a Covid oltással még én is várnék, pont úgy, ahogy a népesség nagy része. Viszont alapvetően én is egyetértek azzal, hogy aki oltásellenes az veszélyezteti a többséget, és hiába liberalizmus, demokrácia, szólásszabadság, de a maszkelleneseket szűrni kell a közösségi oldalakról. 

Hogy a sok egyetértés után miért csak 4 csillagra ítéltem a könyvet? 

Számomra is sok volt a negatív példa, sőt, szinte minden fejezetben folyt vér, halt meg valaki, vagy ment tönkre. A legjobban ellenben a második fejezet miatt orroltam meg a szerzőre, mert az orvostudomány kapcsán a téves szűrővizsgálatokat helyezte középpontba, így eltántorítja az olvasókat a szűrésektől. 

Ezt pedig még akkor sem szabad, ha sok a téves pozitív szűrés, és emiatt másodszori vizsgálatra szorul valaki. Egy téves vizsgálat, majd egy helyes még mindig több, mint a nulla szűrés. 

Köszönöm az Athenaeum Kiadónak a recenziót!

A KÖTET MEGVÁSÁROLHATÓ A LÍRA WEBSHOPBAN KEDVEZMÉNYESEN! :)