Havi zárás: ez volt 2017. novembere

Minden hónapban úgy fogok neki ennek a havi záró posztnak, hogy én nem is olvastam olyan sokat... Aztán mégis valahogy 20 körüli szám szokott kijönni, de a mennyiség nagyobbik része úgyis mesekönyv... mint ahogy most is.

Tehát ezeket a könyveket olvastam novemberben (! omg, mindjárt év vége van!):

1. Neil Gaiman: The Graveyard Book
2. Stefanik Krisztina: Csillagbusz
3. Török Gábor: A lakott sziget
4. Szabó Magda: Békekötés
5. Balázs Ágnes: Neveletlen ABC
6. Potozky László: Égéstermék
7. Marék Veronika: Kippkopp és Tipptopp
8. Heidemarie Brosche: Kedvenc számítógépes történeteim
9. Varró Dániel: Mi lett hova?
10. Arnóth Károly – Vidra Szabó Ferenc (szerk.): A könyvtár szociális funkciója
11. Gyere velünk a tanyára
12. Gyere velünk az óvodába
13. Gyere velünk a strandra
14. Berg Judit: Maszat és a csőtörés
15. Oliver Jeffers: A pingvin és a kisfiú
16. Berg Judit: Maszat a fodrásznál
17. Szűcs Róbert Gábor: Jól fésült ügyek
18. Weöres Sándor: A sebzett föld éneke
19. Alan Alexander Milne: Winnie-the-Pooh
20. Aino Havukainen – Sami Toivonen: Tatu és Patu az óvodában
21. Robin O'Wrightly: Erelem
22. Vavyan Fable: Mennyből a csontváz
23. Antti Tuuri: A téli háború
24. Agatha Christie: Gyilkosság az Orient expresszen

Könyvet egyet kaptam, Potozky László Égéstermékét; valamint egyet vettem, Szabó Magdától a Születésnapot, használtan. 

Viszonylag sokat tudtam írni, teljességgel meglepő a 13 poszt úgy, hogy közben voltunk kórházban, alváslaborban; voltam én is fekvőbeteg, meg mindkét kisebb gyerkőc is betegeskedett, a legkisebb többször is novemberben.

Az októberben megírt osztályozáselmélet zárthelyim sikerült elsőre, meg vagyok elégedve a közepessel, mert három másik csoporttársam, akik gyakorló könyvtárosok és a segédkönyvtáros tanfolyamon túl vannak, szintén közepest írtak.

A gyakorlatot is befejeztem erre a félévre, csak februárban megyek legközelebb a KSH-ba. Az utolsó alkalmakkor a szakolvasóban voltam, érdekes volt pakolgatni a rengetegféle statisztikai évkönyvet, eszméletlen sokféle adatról készült már szakkönyv. 

Ezt a helyes kis rókás papírpoharat 25-én szereztem, mikor bábszínházban voltuk a gyerekekkel - a moly szülinap helyett ;)

Pettson és Findusz kalandjait néztük meg, ami nekem annyira nem jött be, mert 1., rövid volt (csak 50 perc, egy felvonás az egész!). 

2., Mind Pettson, mind Andersson néni és Gustavsson legalább 20-30 évvel voltak fiatalabbak  a könyv/rajzfilmbeli énjüknél (60-70 éves helyett 40 körüli színészek játszották a szerepet). Aki ismeri, annak mondom: Andersson néni körömcipőben lépegetett össze-vissza a színpadon :/ 

3., Összesen három mesét dolgoztak fel, az elsőt, mikor Findusz Pettsonhoz kerül; a palacsintatortát és a karácsonyi részt.

A gyerekeknek tetszett a színdarab, még Fanninak is, de elhatároztuk, hogy jövőre nagy, rendes színházba megyünk, nem ilyen kicsi kamaradarabra.

Amit nem sikerült teljesítenem novemberben, az a Könyvtolvaj elolvasása, értékelése volt. Sebaj, ráébredtem, hogy még mindig van nagyjából 50 olvasatlan könyv a hálóban, tehát várólistát fogok csökkenteni 2018-ban is :D

Decemberre meg most már tényleg nem sok olvasást tervezek, vissza is viszek a hétvégén minden könyvet a könyvtárakba, mert 8-án dupla zárthelyit írunk (tudunk élni!), 19-én pedig gyorsan lezavarunk még egy szóbeli vizsgát :))

Drukkokat lelkesen fogadok!
Jó adventi, karácsonyi készülődést kívánok Nektek! ⛄