2018. január 19., péntek

Szabó Magda: Magdaléna


FÜLSZÖVEG:

1935 ​nyarán egy tizenhét éves lány száll le a vonatról degeszre tömött bőröndjeivel a bécsi Westbahnhofon. A fiatal Szabó Magda, aki eddig jóformán csak a szülővárosát, Debrecent ismerte, ezen a napon lép ki, vagy inkább be a nagyvilágba. Bécs, a „mágikus város” egy életre rabul ejti. Ám egy másik szerelem is vár rá itt, és hosszú jegyesség egy fiatal osztrák vegyészmérnökkel, Gerhard Ehrlichhel.
Erről a két szerelemről és a „mindig megújuló, megölhetetlen, visszahozhatatlan, de elfelejthetetlen, tündökletes ifjúságról” szólt volna eredetileg a Für Elise című regény, amelyben azonban végül élete debreceni fejezetét örökítette meg Szabó Magda. És a folytatás – bár az írónő ígérte, és nagyon sokan várták – már nem készült el.

A Magdaléna ennek a másik Für Elise-könyvnek a nyomába ered, titkait kutatja, mozaikdarabkák összeillesztésével, a múlt egymásra rakódott rétegeinek felfejtésével egy soha meg nem írt regény lapjait próbálja rekonstruálni. Fellelt regénytöredékekből, a hagyatékból nemrég előkerült német nyelvű és most lefordított levelekből, egy mindeddig kéziratban lappangó elbeszélésből, az élete bécsi korszakát felidéző Szabó Magda-interjúból és egy Bécsről szóló történelmi-kultúrtörténeti tanulmányból, az írónő fényképalbumából való exkluzív korabeli felvételekből és egy mai novellából bomlik ki a közelgő háború árnyékában megélt és mégis csodálatos, négy önfeledt és szabad szerelmes nyár története. Amelynek főhősei Magdaléna, azaz maga a fiatal Szabó Magda és osztrák vőlegénye, mellékszereplői az írónő „bécsi családjának” tagjai, barátok, ismerősök, a díszletet pedig a szeretett város, a második otthon, Bécs utcái, kastélyai, parkjai, szobrai alkotják.

Már csak az olvasón múlik, hogy mindebből milyen regény születik – a képzeletében.

Moly adatlap:
https://moly.hu/konyvek/szabo-magda-magdalena



Mariann Czenema 📚🐉 (@czenema) által megosztott bejegyzés,



"Ha egyszer én is meghalok, lehet, hogy a sok badarság közt, amit egy, az életből kilépő összehord, az a név is elhangzik majd, hogy Währing, s aki mellettem áll, elcsodálkozik, mert Debrecen logikus és érthető, mi mást mondhattam egyre, de mit emlegetem a válás percében Bécs tizennyolcadik kerületét, amelyben a második világháború kitörése után már nem laktam soha többé, új bécsi lakásaim mind a belvároshoz kötöttek.

Währing. Az, hogy Debrecen, rendben van, de hová botlik a távozó értelem. Nyilván, ha tudnék, sem óhajtanék magyarázatot adni, ingerült lennék a halál percében, mert mit nyomoznak még akkor is utánam. Igenis Debrecen és igenis Währing, életem két pólusa, Anteus testének kettős tartóoszlopa. Mi közük hozzá? Währing, az ifjúság gúlája és az usebti-figuráké. Nem tartozik másra, ez Währing ügye meg az enyém."

A kötet utolsó novellájából vettem az idézetet, igazából ez a két legutolsó bekezdés az, amit nem vettek a könyv közreadói figyelembe.
Merthogy, és félreértés ne essék, ez a kötet NEM Szabó Magda műve, hanem válogatás az ő munkáiból, megspékelve pár egyéb irománnyal.

Szabó Magda tollából van egy Für Elise vázlat és három novella: En route; A nő, aki hisz és A harmadik gyűrű. Ez nagyjából 50-60 oldal, a maradék: egy beszélgetése Kabdebó Lóránttal; számos levélfordítás, Karafiáth Orsolya egy novellája, előszó V.Detre Zsuzsától és egy Bécsről szóló rész, Murber Ibolyától.

A gondom pedig kettős: egyfelől a kiegészítő kötetek olvasása szerintem a bulvárszint. Attól, hogy valaki író, költő, művész, az otthonában fellelhető összes papírlap, napló, iromány, levél, cédula, recept NEM közkincs!
A rajongás ne legyen paparazzi szint, könyörgöm már, lehessen meghúzni a határvonalat a művészet és a személyes tér között.

Másfelől nálunk ez a könyv karácsonyi ajándék volt, ami nyilvánvalóan félresikerült, mert sem anyukám nem azt kapta, amit remélt, a Für Elise folytatását, amit az alcím ígért; sem én, aki utána vettem kézbe, ezt a tanulmánykötetet, svédasztal szerű válogatást.

Természetesen nem fogom csillagozni, nem vagyok rá hajlandó, viszont erősen ajánlom, hogy könyvtári vagy kölcsön könyvet forgassatok!
Ne járjatok úgy, mint mi.



Share:

2 megjegyzés:

  1. Na, itt is vagyok. Köszi! :)
    Hmm, igen, ezzel nagyon egyet tudok érteni: " Attól, hogy valaki író, költő, művész, az otthonában fellelhető összes papírlap, napló, iromány, levél, cédula, recept NEM közkincs!" Hallottam a szintúgy nemrég a Jaffa által kiadott Nyusziék-ról, hogy nem kellett volna, mert túl személyes, intim, nem is tartozik az olvasóra, aki Szabó Magda életművét akarja kedvelni és kedveli is... de nem kell hozzá, sőt csak ront az élményen minden papírfecniről összekapart információ.

    Karafiáth Orsolyától kiráz a hideg, szóval ha az ő írása is benne van a könyvben, akkor végképp keresztet vetettem rá. :D

    VálaszTörlés
  2. a Nyusziék is gáz? azt mondjuk nem akartam megvenni, max kikölcsönözni.
    Hát igen, jó pénzt hoz a kiadónak, és kicsit (nagyon) túlzásra estek :/
    De ez sokáig nem fog menni, ha a rajongók lassanként kiábrándulnak.

    VálaszTörlés

Felhívom rá a figyelmet, hogy a blogon a megjegyzések MODERÁLÁS után kerülnek fel; illetve hogy a megjegyzés írója tudomásul veszi, hogy adatait (nevét és online elérhetőségét) ÖNKÉNT adta meg. Harmadik félnek, vagy reklámcélra nem használom fel senki adatait!