Visszapillantó - augusztus

https://pixabay.com/photos/cat-glasses-eyewear-pet-furry-984097/

Mivel teljesen kiüt engem ez a 30 fok feletti idő, komolyan mondom, hogy hasonlítok erre a szunyókáló macskára. Tehát ebben a hónapban sem lesz új könyv értékelése, helyette válogattam négy régi kedvencet.

Murakami Haruki az egyik legkedvesebb íróm, holott sok klisét alkalmazz műveiben, és a mágikus realizmus miatt írásai nem mindenkinek valóak. De pont a múlt héten beszéltük meg egy olvasóval, hogy a Kafka a tengerparton nála is mindent vitt, a szívének, szívemnek kedves MH regények közül az a leges-legkedvencebb.
Már első olvasás után lelkendeztem rajta, pedig az első 500 oldalon nehezen jutottam túl. 2018-ban újraolvastam, és mint ahogy elsőre, akkor is Ósima, a transzgender könyvtáros volt a kedvenc karakterem.


"- Szeretnék kérdezni valamit. Gondolja, hogy van a zenében annyi erő, ami az embert meg tudja változtatni? Vagyis hogy amikor zenét hallgatunk, egyszer csak megváltozunk… 
– Hát persze. Előfordul. Valamilyen élményt átélünk, és ettől megtörténik bennünk valami. Mint a vegyi folyamat, olyan ez. Ha az élmény után megvizsgáljuk a szívünket, kiderül, hogy a bennünk lévő mérték megugrik néhány beosztást. A bennünk lévő univerzum egy fordulatnyit tágul. Én már tapasztaltam ezt. Igaz, hogy csak néha, de van ilyen. Olyan, mint a szerelem."


További véleményem ITT olvasható.

A kíváncsiság az egyik legfontosabb emberi tulajdonság, ami mind az értelmi, mind bármilyen fejlődés alapja. Ha az első ősember nem ment volna közelebb a parázsló zsarátnokhoz, és nem próbálta volna megszelídíteni a tüzet, nem indult volna el a technológiai fejlődések hosszú-hosszú sora, melynek végeredménye a mai csúcstechnológia :)


Egyes elmék, egyének persze jóval érdeklődőbbek a többieknél, belőlük lesznek a jó tanítók, tudósok és újságírók, írók is. Malcolm Gladwell az egyik legeredetibb ízlésvilágú amerikai újságíró, akinek magyarul is megjelentek kiváló kötetei a Hvg Könyvek fordításában, most tart éppen a hatodik sikerkönyvénél.

Gladwell neve szélesebb körben a 10 ezer órás szabályról lehet ismert, mert a Kivételesek (Outliners) című könyvében arra a következtetésre jutott, hogy körülbelül 10 ezer óra gyakorlás szükséges ahhoz, hogy valaki klasszis legyen saját területén, legyen szó szakmáról, sportról vagy művészetekről. Ezt az elméletét azóta számtalan ellenérv cáfolta, illetve több oldal mai napig támogatja.

A kutya szemszögéből a The New Yorker hasábjain megjelent cikkek gyűjteménye, elég vegyes témában. Cesar Millan kutyasimogató sikertörténete mellett Gladwell foglalkozott a fogamzásgátló tabletta feltalálójának keserédes történetével, a hajfestés huszadik századi kitalálásával, a pánik és a szorongás közti különbségekkel.

A kötetről ITT írtam hosszabban.

Darvasi László Taligását azt hiszem azért olvastam el, mert két molytársam is, Gabó és Kuszma is, akik nem feltétlenül olvasnak mindig egyforma témában, de sok, minőségi szépirodalmat fogyasztanak.
"Bécs, ​​1728. Egy Taligás nevű ember járja Európa országútjait, és éppen a Gnómok házához érkezik. Nem lehet tudni, honnan jött, merre tart, csak azt, hogy úton van: szavakkal és könyvekkel kereskedik, szaval és fél. Bécsben Wolzbein titkos tanácsostól rejtélyes küldetést kap: egy süketnémának tűnő fiút kell magával vinnie Szeged feszültségekkel terhes városába. A hosszú úton elkíséri őt Barbara Strozzi, az üvegbe zárt gnóm is. Taligás maga sem tudja küldetése célját."

A hírmondó élete mindig viszontagságos, nehéz, ha jó hírt hoz, tán életben hagyják, de ha rosszat, akkor biztosan rajta töltik ki a nagyurak a bosszúságukat, még akkor is, ha ténylegesen szerencsétlennek semmi köze és befolyása a dolgok alakulásának irányába.
Taligás egy szerethető karakter, minden hibájával együtt, bonyolult sorsa is van, nemcsak az epilepsziás rohamai miatt, hanem mert kilóg a sorból, azért is mert érti a költészetet, irodalmat, különböző nyelveket. Igazi csodabogár, felhasználható, zsarolható, korát megelőző értelmiségi figura, aki parasztként kénytelen csetleni-botlani a nagyurak sakktábláján.

Eredetileg ITT dicsértem a könyvet, még négy év után is jó szívvel ajánlom!

Erdős Renée verseit az elmúlt pár hétben olvashattátok a blogon, most az életét feldolgozó történelmi regényt fogom újra ajánlani. Menyhért Anna író, egyetemi oktató kiemelt kutatási területe a női irodalom, 2013-ban megjelent Női irodalmi hagyomány című kötetében tudományosan értékelte Renée munkásságát.

Azonban az első női sikeríró élete annyira izgalmas volt, pláne a Bródy Sándorhoz fűződő szerelem miatt, hogy nem csodálom, amiért regényesebb formában is a nagyközönség elé tárta a szerző.
Néhányan nem szerették a könyvet, keveselték a hosszát, a mélységét, a stílusát, szerintem viszont érdemes lenne akár egy sorozatot is útjára indítani, és mindegyik magyar női írónak szentelni egy-egy regényt.

Hosszabb véleményem ITT olvasható.