MARIANN KÖNYVTÁRA

  Forrás:  https://unsplash.com/photos/35AdKAwMpg0 A Szemezgető egy visszapillantás lesz a múltba: összeszedem minden hónapban, hogy anno 2015-2019 között mely könyveket szerettem nagyon, melyikről írtam, melyiket ajánlom még mindig. Ez a hónap azonban egy kicsit rendhagyó lesz, 2015 márciusi bejegyzések java része magántermészetű volt, nem volt könyves vonatkozása, ezért két darab 2016-os posztot fogok helyette felidézni. Vavyan Fable: Holt ​volt, holt nem volt… (Banyamese)  "Már rég nem a vallás az egyedüli álomgyár. A filmipar mellett álomgyárak továbbá a tévécsatornák, bulvárlapok is. Sőt, a politika is ugyanolyan álomgyár, illúziókeltős-hazugságos agymosoda. Senki nem akar ébren lenni. A valóság a mazochistáknak való. Vagy a nagyon bátraknak." Olvastam én erről a könyvről jót is, rosszat is, ezért kissé félve álltam neki. Pedig szerettem, még akkor is, ha kicsit túl sok benne a tanító jellegű rész, Tündértánc-szerű. Viszont a szerelmi szál és különösen a sok-sok idéz...

FÜLSZÖVEG: Imogen, ​a szabadstílusban szeánszozó, kissé különc özvegyasszony húsvétra várja hipochonder öccsét, Valdust, annak szintén hipochonder barátnőjét, Amlyt, és menopauzás húgát, Genevát. Továbbá kisakaratú unokaöccsét, Olivót az új kedvesével, valamint kedvenc kuzinját, Aetnát. Utóbbi csalódott vagy özvegy szerelmes (nem tudja biztosan), emiatt végtelenül bánatos és Shakespeare-rajongó. Vele tart a korábban „hasadékos elmebajjal” ápolt Dilinkó, aki változatlanul sok orvosi filmet néz, ezért az újraélesztés a hobbija. Egyéb meghívottak (például London, nem egyedül) és potyavendégek is befutnak. Egyikük bujkálni kénytelen a többiek elől, különben megcsákányozzák. A rokon menyasszony és sleppje a közeli szállóban vackol be. A kiadós havazás és szélvihar emelte útakadályok miatt a Húsvéti Nyúl az ajándékok kihordását a brutális időjárásban edzett Télapóra és szánhúzóira bízza. A magasban suhanó Vén Jóságos és rénszarvasai összebotlanak egy helikopterről lövöldözgető v...

Hol volt, hol nem volt, a cybertéren túl, a valóság nem éppen szépséges táptalaján, egy főforgalmú út mellett egy bűnbarlang, telis-teli régmúlt korok kitalációjával, vagy éppenséggel kortárs barátaink agymenéseivel, papírba, bársonyba, keménybe, díszbe kötve, azaz egy könyvtár. Hősnőnk, ki nem lát tovább szemüvegénél, egy szép napon motorizált tömegjárműre pattant, vagyis elbuszozott a fentebb már említett helyiséghez, és rövid időre fogságba ejtette a Banyameseként becézgetett kötetet. Rövid ideig kerülgették egymást, inkább a nő a könyvet, semmint fordítva, de aztán eljött az idő, mikor az asszonyszemély háttérbe szorította kétségeit, elfordította fejét a köz molyolós értékítéletétől, és úgy döntött maga jár utána, jó-e fiatalkori bálványa lassan két éve megjelent műve, avagy sem. Sajnos jó, és még sajnálatosabban eme reláció néminemű pénzköltéssel fog járni hősnőnk számára. De sebaj, mert majdan a saját példányban ceruzával kicsinosíthatja a számtalannál számosabb, örökbec...