MARIANN KÖNYVTÁRA

FÜLSZÖVEG: Esküdt ellenségek. Ők ketten. Akiket a halál sem ment meg attól, hogy egymásnak essenek. Minden időkben, újra és újra. A felfedezések korában, egy rozzant vitorláson hánykolódva az óceánon a régi és az újvilág közt. A nagy francia forradalom utáni évtizedben, de Sade márki meglepetésekkel teli, bizarr kastélyában. A viktoriánus London bűzös sikátoraiban, ahol Hasfelmetsző Jack szedi áldozatait. Háborúkban, végnapokban mindig szembetalálkoznak, és mindhalálig harcolnak önmagukért, a hitükért vagy a szeretett nőért. Most pedig, végül, itt állnak egymással szemben, és ezúttal mindannyiunk sorsáért kell megküzdeniük. A REGÉNY KEDVEZMÉNYESEN ELŐRERENDELHETŐ  ITT  A LÍRA  OLDALÁN ! Még bele is olvashattok az első 16 oldalba :)) "Ki veszít ezerszer, most végre győz . Ha így gondolják a csalfa idők ." „Olyan lelkesen idéztél ebből a könyvből, hogy egészen meghoztad a kedvem!” írta nekem egy másik könyvmoly a twitteren. Nos, hát be...

Eső esik. Fölszárad. Nap süt. Ló nyerít.  Nézd a világ apró rebbenéseit.  Egy műhely mélyén lámpa ég, macska nyávog,  vihogva varrnak felhőskörmü lányok. Uborkát esznek. Harsan. S csattog az olló.  Felejtik, hogy hétfő s kedd oly hasonló. A sarkon túl egy illatszerárus árul,  a hitvesét is ismerem szagárul. Elődje vén volt már. Meghalt. S mint bárki mást,  csak elfeledték. Akár a gyökvonást. Feledni tudnak jól. A tegnapi halott  szíveikben mára szépen megfagyott. Egy ujságlap repül: most csákót hord a szél.  Költőt is feledtek. Ismerem. Még él. Még kávéházba jár. Látom hébe-korba,  sötét ruhája, válla csupa korpa. Mit írjak még e versben? Ejtsem el talán,  mint vén levelét a vetkező platán? Hisz úgyis elfelejtik. Semmi sem segít.  Nézd a világ apró rebbenéseit. *** Vers forrása Képek innen:   http://autumncozy.tumblr.com/

Fülszöveg: Ilyen kötetet soha még magyar Christie-olvasó nem tartott a kezében: itt van mind a húsz Miss Marple-novella egyben. Miss Marple, az éles szemű és eszű vénkisasszony első pillantásra szelíd, porcelánkék szemű, kötögető idős hölgynek tűnik. De ha valaki gonosztettre ragadtatná magát, jól teszi, ha előtte körülnéz: nincs-e ott a környéken egy ártalmatlan külsejű, ősz hajú néni. Bár még ennyi elővigyázat is kevés: ha csak elmesélik Miss Marple-nek a megoldhatatlan bűnügyet, ő kibogozza. Húsz novella, húsz bűnügy, húsz könnyű ujjgyakorlat a világ leghíresebb detektívjének, sokórányi felhőtlen szórakozás a vénkisasszony rajongóinak. A véleményem: Habár természetesen már ismertem az összes novellát, mégis jó élmény együtt olvasni őket, különösen a kötet első kétharmadát szerettem. Ez a gyűjtemény valójában két, már régebben kiadott könyv egybefűzve, a Tizenhárom rejtély (The Thirteen Problems) és a Gyilkosság méretre (Miss Marple’s Final Cases) egybedolgozása. Neke...

Szerintem nincs az a Potterhead a Földön, akinek különösebben el kellene magyarázni, hogy mennyire különleges ez a vékony kis könyv, milyen varázslatos titkok bújnak a sorai között. :) Igazi mestermű JKR-től,  körülbelül 5-6x olvastam már el, két nyelven is megvan itthon. Fantasztikus élmény egy kötetben tapasztalni, most aztán tényleg sűrítve, a lényeget mutatva, JKR bölcsességét (mesék) és humorérzékét (Dumbledore kommentjei:  " A fenti levélváltást követően Mr. Malfoy – nem kis kitartással – azon kezdett el fáradozni, hogy ne legyek többé igazgató a Roxfortban; jómagam pedig – hasonló kitartással – azon, hogy ő ne legyen többé Voldemort nagyúr legkedvesebb halálfalója."  ) . Ráadásul vérbeli Potterheadként nem kevés időt tölt el az ember nüanszok, nyomok után kutatva, amik a hét kötetet kiegészítik. Legnyilvánvalóbban persze a Három fivér története, de mind a szökőkúthoz fűzött Dumbledore-i hozzászólás, mind a Szépség és Szörnyeteg feldolgozás horro...