Nem tudom, hogy vajon azért, mert idén szökőév van, a frontok, a szél miatt, vagy éppen a koronavírus okozta pánik a felelős azért, hogy én hamarabb zárom a hónapot, de muszáj, ugyanis el vagyok fáradva.
Február hossszú volt, macerás, kompikált, bonyolult - már az első munkanapján beosztás cserével kezdtük. Sőt, tovább megyek: mind a négy héten volt beosztáscsere, én valószínűleg ezért is viselem ezt a hetet extra nyaffogással. Kedden általában délutános vagyok, de most délelőttös voltam, helyette szerdán és csütörtökön vagyok délutános.
Három csoportvezetést és egy könyvtárvezetéssel összefüggő meetinget tudunk a hátunk mögött, ezek még plusz munkaként jöttek a beiratkozás, kölcsönzés, FB profil és Moly profil üzemeltetése mellé.
Ami a hónap pozitívuma, hogy némi nógatás hatására meglett a második diplomám, ez a szépség:
Február hossszú volt, macerás, kompikált, bonyolult - már az első munkanapján beosztás cserével kezdtük. Sőt, tovább megyek: mind a négy héten volt beosztáscsere, én valószínűleg ezért is viselem ezt a hetet extra nyaffogással. Kedden általában délutános vagyok, de most délelőttös voltam, helyette szerdán és csütörtökön vagyok délutános.
Három csoportvezetést és egy könyvtárvezetéssel összefüggő meetinget tudunk a hátunk mögött, ezek még plusz munkaként jöttek a beiratkozás, kölcsönzés, FB profil és Moly profil üzemeltetése mellé.
Ami a hónap pozitívuma, hogy némi nógatás hatására meglett a második diplomám, ez a szépség:
Vicces módon pont azon a héten vehettem kézbe, mikor a magyar Twitteren az volt az éppen aktuális flém, hogy mennyire hasznos, mennyire kell a diploma. Azon kívül, hogy roppant fárasztó a heti cívódás (minden héten van a twitteren vita, már január 3-án volt hiszti!), azzal egyet értek, hogy tényleg fontos a gyakorlati tapasztalat, a munkában tükröződő tudás - de egy hivatalos igazolás is elkél melléje.
Meg persze én 3 gyerek + 2 hét kórházi tartózkodás + az utóbbi félévben munka mellett szereztem meg ezt az oklevelet, egyetlen bukás nélkül, egy darab kettes érdemjeggyel. (Microsoft Access)
Csinálja utánam, aki tudja! :P
Ennyi magánélet után itt a havi olvasmánylistám:
- Eddy de Wind: Auschwitz, végállomás
- Sarah Rose: Legendás lányok
- S. J. Himes: The Necromancer's Dance
- Szeifert Natália: Mi van veletek, semmi?
- S. J. Himes: The Necromancer's Dilemma
- Antoine de Saint-Exupéry: Den lille prinsen (svéd)
- Karl-Axel Daude: Svéd kapd elő
- Ryan Holiday: The Obstacle Is the Way (még folyamatban, de valószínűleg még belefér a hónapba)
The Obstacle Is the Way (Az akadály az út) a havi újraolvasásom, a Kis herceg mellett, ha már a várólistámat így elhanyagoltam februárban.
A Svéd kapd elő egy Assimil zsebkönyv, aminek szókincsét képes voltam teljes egészében kimásolni, október és február között. Btw, a svéd most kicsit háttérbe fog szorulni, mert a francia nyelvtudásomat próbálom meg középfokú nyelvvizsgáig felfejleszteni, a fránya nyelvpótlék miatt :))
Necromancer (halottidéző) ekönyvek természetesen az Amazonról érkeztek a kindlemre, és roppant jól kikapcsolnak hétvégenként, mikor kicsit lepedőakrobatikával fűszerezett romantikára, izgalomra vágyom.
Még három kötet van a sorozatban, azokat majd a következő hétvégenként fogom sorra keríteni.
Írtam három blogbejegyzést - és ezt teljes sikerként könyveltem el a hónapban. Sőt a két recenzió is elég hamar megvalósult, mondjuk értékelendő, véleményezendő művekből pont ma érkezett két újabb áldozat az emailjeim közzé.
Tehát kettő biztos poszt lesz majd márciusban a blogon, a heti versek mellett, de megyek könyvtári konferenciára is, amiről amúgy is kell beszámolót írnom a munkahelyre, tehát valószínűleg meg fogom osztani veletek is az élményeimet ;)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése
Felhívom rá a figyelmet, hogy a blogon a megjegyzések MODERÁLÁS után kerülnek fel; illetve hogy a megjegyzés írója tudomásul veszi, hogy adatait (nevét és online elérhetőségét) ÖNKÉNT adta meg. Harmadik félnek, vagy reklámcélra nem használom fel senki adatait!