2015. február 2., hétfő

Megint Hétfő - No.3 Tetovált lány

"Negyven éve történt. Az agg milliárdos elveszítette unokahúgát, akit gyermekeként szeretett. S azóta is, évről évre, valaki – mintha az őrületbe akarná kergetni – minden születésnapján emlékezteti az idős urat arra a tragikus napra… Az évek óta tartó nyomozás új lendületet kap, amikor a férfi felfogad egy vesztes sajtóper után állás nélkül maradt, rámenősnek tűnő újságírót, hogy kísérelje meg az igazság kiderítését. Hisz sokan élnek még a rokonságból, akik akkor ott voltak. A gyilkosnak köztük kell lennie… Ugyanakkor egy jó hírű magánnyomozó iroda munkatársnője rááll az újságíróra, s szinte mindent kiderít róla, ahogyan mások sem bízhatnak abban, hogy titkuk rejtve marad a kivételes tehetségű, tetovált lány előtt."


Én nem szoktam könyv alapú filmeket nézni, igaz, tévézni sem nagyon. A feldolgozásokkal általában úgy járok, hogy nagyon kevésnek, vázlatosnak érzem őket, az eredeti könyvhöz képest. Itt ráadásul 574 oldal a regény rövidebb kiadása, amit tutira nem lehet egy kétórás moziba belesűríteni.
(Nem véletlen az sem, hogy itt már két változat is van, egy 2009-es svéd és egy 2012-es amerikai feldolgozás.)

Spoiler!!!

A könyv többszálú, három fő vonala van.
Van a rejtély, Vanger család elveszett unokahúgának esete, amit a két főszereplő, Mikael Blomkvist újságíró és Lisbeth Salander hacker-hírszerző együtt nyomoz ki.
De mindkettőjüknek vannak saját titkaik, dolgaik is; Lisbeth a gyámjával, egy meglehetősen gusztustalan ügyvéddel szenved; míg Mikael élete fő műve egy iparmágnás leleplezése.
Valószínűleg a túl sok történeti eseménysortól, bonyolult a könyv, még egy gyakorlott olvasónak is. Vannak részek, amik szó szerint unalmasak, szárazak, szerintem kevés embert érdekelnek a gazdasági bűncselekmények. Máskor viszont a legapróbb részletekbe menően leírja egy-egy erőszakos tett, számtalan nemi erőszak, bántalmazás megtörténtét; gyomor kell a regényhez, mégpedig NAGYON erős.
Mivel az író, Stieg Larsson eredeti foglalkozása újságíró, ez látszik a könyv stilisztikáján; a nyelv gyakran túl száraz, nem hétköznapi, inkább szakszerűnek mondanám.
Nagyon sok információt tett bele a regénybe, az egyes részeket összekötő fedéllapon a svéd nőket érintő erőszakos cselekedetekkel kapcsolatos statisztikák olvashatóak. De megemlíti a könyv azt a problémát is, hogy mennyien kerülnek gyámság alá, ami gúzsba köti életüket, miközben a hivatalos szervek a visszaéléseknek max 5 százalékáról kapnak feljelentést.



Összességében azt mondanám, hogy nem volt rossz könyv, megérdemel egy erős négyest, de erőt kell gyűjtenem a következő részhez :) Önmagában a lebegtetett szerelmi háromszög fél csillag levonást érdemel!
Egy jó tanács: tessék türelmesnek lenni, az eleje nagyon lassú, az első 50-80 oldal csak a szereplők bemutatása. Utána viszont sokszor kell kapkodni a fejeket, mert elég akció dús a történet.

Lisbeth <3
"– Na és mikor van a születésnapod? 
– Walpurgis-éj, április 30. – felelte Lisbeth – elég jól illik rám, nem? Olyankor seprűnyelet kapok a lábam közé, és úgy röpködök mindenfelé."
Share:

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése