2015. szeptember 12., szombat

Nem vénnek való vidék

"Figyelem!
Közös olvasásra invitálom a Molyokat! :)
Aki csatlakozna, jelezze szándékát itt egy hozzászólásban."
http://moly.hu/karcok/583168

Habár én egy hete kihoztam Cormac McCarthy világhírre szert tett könyvét, ha nincs ez a molyos véletlen karc, akkor könnyen előfordulhatott volna, hogy olvasatlanul viszem vissza a könyvtárba a regényt. Pedig kár lett volna kihagyni, nagy kár! :)



Tartalom:
A vadnyugat lidércei kísértenek a vidéken, csak hősök nincsenek már – annál több az áldozat. Halott emberek mindenütt: bűnözők, bűnüldözők és olyanok, aki számára haláluk pillanatában sem adatik meg a felismerés, hogy bármi közük lehetne az eseményekhez. Bell, az öreg seriff utolsó küldetése ez nyomozás, aki a kifordult világban már csak annyit tud biztosan, hogy szereti a feleségét. Ellenfele, Chigurh, a gyilkológép semmiféle hasonlóságot nem mutat a prófétákkal, mégis prófétai elszántsággal szolgálja a halált. Brutálisan és kevés szóval öl. Ahogy szűkszavúak a rendőrök és a kábítószercsempészek is, akik sorra halnak meg a sivatagban. Az ő háborújukba – mely rég nem az igazság, a morál és a becsület ege alatt zajlik – keveredik bele egy fiatalember (Moss) vadászat közben, mikor véletlenül bűnözők hulláiba botlik, és annyi pénzbe, amennyivel bármilyen élet mindenestől megváltoztatható. A pénz és az ő nyomába szegődik Chigurh – úgyhogy inkább ez a hajsza forgatja fel végérvényesen az életét. Hogy sikerül-e túlélnie? McCarthynak mindenképp sikerül sokkoló erővel ábrázolni ezt a roncs világot és „hőseinek” sajátosan durva nyelvét. A könyv film változatát négy díjjal jutalmazták az Oscar-gálán.

Kénytelen vagyok fél csillagot levonni a sablonos alapötletért, ilyet, hogy valaki elsétál a maffia pénzével, már láttunk elég sok hálivúdi filmben. 
Viszont a könyv többi része, még a hullák megszámlálhatatlan és követhetetlenül sokasága ellenére is nagyon jó, amit főleg a seriffnek, Bellnek köszönhetünk. (Én végig bíztam valami csodában, hogy megöli a gonoszt :/ de azért így se rossz a befejezés, a való életben inkább ez szokott lenni, hogy nem mindig győz a jó.) 
Többi olvasónak meg üzenem, hogy nem kell megijedni: ebben a könyvben az a normális, hogy nincs egyetlen vessző, vagy gondolatjel sem :D még jó, hogy pont volt a mondatok végén. Az első 20-30 oldalon én is veszettül lapoztam, hogy mi van? mi ez a stílus, de aztán megszokja az ember.
A halálokat, a temérdek hullát nehéz számon tartani, a 100 oldalnál hét halott van, aztán a 140.-re kitör egy akkora fegyverropogás, hogy csak kapkodja a leíráson az olvasó a fejét.
Tisztára csöpög a fegyvertől a könyv, Chirugh és Moss is vietnami veterán, tehát Rambo összes kelléktára itt is megjelenik.

És mégsem elvadítóan férfias ez a regény, Bell seriff miatt, aki ilyen szépeken gondolkozik:
Nemrégiben olvastam az újságban hogy valami tanárok találtak egy felmérést ami a harmincas években készült egy csomó iskolában mindenfelé az országban. Kiküldtek egy kérdőívet amiben azt kérdezték a tanároktól hogy milyen problémáik vannak az iskolában. Most aztán előkerültek ezek a kérdőívek amiket a tanárok akkor kitöltötek és beküldtek. Az derült ki belőlük hogy az volt a legnagyobb bajuk hogy a tanulók beszélgetnek óra közben a szünetekben meg futkároznak a folyosón. Meg rágógumiznak. Lemásolják egymásról a házi feladatot. Meg még egy pár ilyesmi. Akkor vették az egyik kérdőívet ami nem volt kitöltve kinyomtatták sok példányban és kiküldték ugyanazokba az iskolákba. Negyven évvel később. Na kérem jöttek is a válaszok. Nemi erőszak gyújtogatás emberölés. Drog. Öngyilkosság. Hát ez engem nagyon elgondolkodtatott. Mert sokszor amikor olyanokat mondok hogy mennyire romlik a világ és hogy a kutyáké lesz az ország az emberek csak mosolyognak és azt mondják rám hogy öregszel azért beszélsz ilyeneket. Közben pedig az is tünet már hogy ezt gondolják. Én meg azt gondolom magamban hogy aki nem látja hogy mi a különbség nemi erőszak emberölés meg rágógumizás között annak már régen rossz és hogy talán mégse velem van a baj. Pedig negyven év nem nagy idő. És lehet hogy a következő negyven év alatt meg éppenséggel kijózanodnak majd az emberek. Hacsak addigra nem lesz már késő.




A többiek még olvassák a regényt, néhányan már látták belőle a filmváltozatot, amit én szokás szerint nem fogok megnézni, viszont ezt az idézetet kiírtam, szerencsesütinek elküldtem:
'…az ember csak akkor érzi jól magát a bőrében hogy ha reggel amikor felébred nem azon kell gondolkodnia hogy ki is volna ő tulajdonképpen.'
Share:

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése