2016. március 14., hétfő

Böszörményi Gyula: A Rudnay-gyilkosságok

"Nagyon remélem, hogy az író már a folytatást pötyögi :))
Letehetetlen volt, és most azon morfondírozok, hogy épp ideje volt Böszörményit olvasnom. Amíg a történet második felére várok, addig majd sort kerítek a gyerekkönyveire."
Ezt a véleményemet még tavaly májusban adtam az előző részre, de már írtam a vasárnapi beszámolóban, hogy szerettem, imádtam, rajongtam a második részt is. Habár a könyv címkéi között a krimi,  ifjúsági, new adult is szerepel, mégis a leginkább a történelmi regény kategória illik rá. Igaz ugyan, hogy jócskán kilép a beskatulyázás elől, de pont ettől válik egyedülállóvá, unikummá, kuriózummá - hogy nyelvileg is hű tudjak maradni a nagyszerű stílusához.



Nos, szögezzük le, akinek ez a két könyv nem tetszik, annak az ízlésével valami nagyon nagy baj van :)
Böszörményi Gyula rutinos író, alkotói polcán 55 elemmel. A gyerekkönyvek terén is sikert-sikerre halmozott, de az Ambrózy báró esetei - eljövendő - krimi trilógiája valami olyan egyedi, eredeti kuriózum, hogy nem véletlenül lett rövid időn belül első számú kortárs és krimi könyv a molyok értékelése szerint.
Mindkét rész gyönyörű külsejű, a tavalyi borítót is nevezték a Magyar Könyvek Viadalán, mint ahogy az ideit is. Korhű és illik a belső történethez is, talán csak annyit lehet felróni, hogy nem keménykötésű a két kötet, holott 1., megérdemelnék; 2., jobban illene az 500-600 oldalas hosszhoz, meg ahhoz a tényhez, hogy ezeket a könyveket nem csak egyszer szeretné elolvasni az ember.
Gyorsan megírom még, ami nem tetszett, hogy aztán tudjak dicsérni: figyelem SPOILER következik! - az én ízlésemnek túl sok az egyik női karaktert ért csapás, míg a másik javarészt selyemruhában parádézik. 
A lábjegyzetekkel még mindig nem vagyok én sem kibékülve, holott tényleg jogos az írói megjegyzés, jócskán kell fordítani a régies szlenget, a német beszédet, de azt hiszem egy idő után lehetett volna azonos mondatokra rövidítést kitalálni; vagy még kisebbre szedni a betűket.(Gondolok itt arra a félmondatra: "minden egyéb, ami róla itt áll, a fantázia terméke".) 

Részlet a tartalomból:
"1900 ősze. Budapest székesfőváros a perzsa sah látogatására készül. A titokzatos keleti uralkodó teljes udvarházával egyetemben járja be Európát, mindenhol rendkívüli érdeklődést, sőt rajongást váltva ki." - így kezdődik a tartalom leírás, és én attól mindig ideges leszek,  ha a belső történetnek semmi, vagy nagyon kevés köze van a marketingszöveghez >< a perzsa sah csak 1-2 oldalon került említésre, mert valójában a leírás vége igaz:
"A Leányrablás Budapesten című, nagysikerű regény folytatásában a szerző tíz valóban megtörtént, a korabeli sajtó által dokumentált esetre igyekszik fényt deríteni, miközben e szép, izgalmas, békebeli korban valóban élt személyek és valós helyszínek sorát szerepelteti. A nyomozás csak most veszi igazán kezdetét!"

Megvallom, elég hamar rájöttem, hogy mi a krimi vonal lényege, hála Agatha Christie-nek, egy rutinos Poirot-rajongónak nem nehéz kitalálni, hogy mi lesz a csattanó. De mivel van itt számos mellékszál, egyik lenyűgözőbb, mint a másik, ezért végig érdeklődéssel, és izgalomtól csillogó szemmel olvastam a regényt.
A két Hangay lány sorsa, különösen Emma balsorsa egyre szövevényesebb, és úgy sejtem, hogy Böszörményi Író Úr jócskán tartogat még meglepetéseket, fordulatokat szegény elveszett báránykának. Nagyon jó, kiemelten szórakoztató a báró és Mili közti szerelmi szál, ami tényleg egy Sherlock Holmes - doktor Watson fanfiction is egyben :) mégpedig briliánsan és csöppet sem tolakodóan megírt kitalált történet, hajaz az eredeti Doyle-ra, míg Ambrózy hozza Holmes összes fensőbbséges dilijét és zsenialitását; addig Mili Watson szeretetreméltó hűségét és minden lében kanál hozzáállását.

Egy kis kedvcsináló részlet a két főhős szócsatáiból:
"– Na de báró úr! – Most tényleg megsértődtem. – Minek néz maga engem? 
– Örökké kíváncsiskodó, nyughatatlan kishölgynek, aki folyton épp az ellenkezőjét teszi annak, mint amit kérnek tőle – felelte tárgyilagosan, majd egy másik bérkocsi után intett."



„Gyengébbik nem? Jaj, papuska, miért is kaptam tőled olyan kifogástalan nevelést? Ha csak egyetlen pillanatra is megfeledkezhetnék róla, hogy úrilány vagyok, aki soha, semmilyen körülmények közt nem pofoz és nem rúg bokán öntelt ifjú bárókat, hát én úgy, de úgy megmutatnám ennek a hólyagnak…”

A századfordulón feléledő magyar feminizmus már az első kötetben is szerepet kapott, de a második részben Erdős Renée színre léptetésével a szerző még inkább teret engedett a témának. Köszönjük innen is! :)
Számomra Renée neve már több helyről ismerős volt, Szabó Magda tinédzserkori kedvenc könyvének, a Santerra bíboros írónője; Nyáry Krisztián is dicsérte őt irodalomtörténeti könyvében, így talán érthető, hogy várólistás írónő nálam is. A Végzetes vonzalom című regénye már itt van a hálószobámban, de Böszörményi Gyulának köszönhetően most A nagy sikolyt is észben fogom tartani.

"Miért volna tilos beszélni, verset vagy regényt írni a női sóvárgásról? Arról a tűzről, mely a leányok ölét éppúgy perzseli, miként a kamasz fiúkét? Hát csak ők vágyakozhatnak? Csak a férfiak bitorolhatják egyedül a testi szerelem csatatereit, és nekünk ott is halgass, tűrj és engedelmeskedj lehet a nevünk? Nem, az ördögbe is, ezerszer nem! A nőknek igenis van testük, mely gyönyört kíván, ám ha ezt kimondani, leírni nem merjük soha, a sok mamlasz férfi ugyan honnan tanulhatná meg, miként járjon a kedvünkben?"
Remekbe szabott kis vélemény, Erdős Renée szájába csomagolva.

Csillagozás:
5/5 részemről jó szívvel fogom várni a következő részt, és addig is lelkesen olvasom a regény elkészüléséről megosztott apró műhelytitkokat, akár a molyon, akár az fb-én.

Könyv adatlapja:
http://moly.hu/konyvek/boszormenyi-gyula-a-rudnay-gyilkossagok

Facebook oldala:
https://www.facebook.com/ambrozybaroesetei/
Ez utóbbi oldalt főleg a regény olvasása után ajánlom, számos szereplő valós élettörténetét leírja, mutatja be őket fényképeken, illetve részleteket lehet olvasni Böszörményi Gyula alkotói naplójából.

"Ma fontos dolog történt: a gépemen az Ambrózy mappán belül létrehoztam a „Harmadik kötet” almappát, azon belül pedig „A KÖNYV” mappát. Ez egy rituálé, mindig így kezdek egy új regényt. "
http://moly.hu/karcok/645162

Ez a két hónappal ezelőtti karc pedig az idei év egyik legjobb könyves híre volt :)
Én mindenképpen itt leszek, szorítok Milinek, Emmának és Richárdnak, és várom a trilógia végét. Már ki is néztem neki egy helyet a könyvespolcomon :D


Ha tetszett a poszt, kérlek pipáld ki a bejegyzés alatti megfelelő mezőt,

Neked csak egy kattintás, nekem viszont számít minden apró visszajelzés :)

FB-én itt tudsz követni: https://www.facebook.com/lakosztaly
Levelet ide írhatsz: bagolybizsu(kukac)gmail(ponty)com

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése