Veronica Henry: Könyvesbolti szerelmek

FÜLSZÖVEG:

Emilia ​az apja halála után átveszi a kisvárosi könyvesbolt irányítását, és a nyakába szakadó adósság ellenére az életében valami varázslatos veszi kezdetét: mert aki belép az üzletébe, azt körbefonja a szerelem, vagy egyenesen társra talál. 

Jönnek sorban a vevők: Thomasina, a lakáséttermet működtető, visszahúzódó tanárnő; June, egy régi csalódását évtizedek óta magába rejtő, odaadó asszony; Jackson, a könyveket eddig óvatosan elkerülő fiatalember, akinek mindene a kisfia, és akinek a gondolatai még mindig a régi szerelme körül járnak. Aztán itt van Bea, a menő folyóirat művészeti vezetője, aki majd belebolondul a gyereknevelésbe és a vidéki élet egyhangúságába; Sarah, a titokzatos asszony, aki különleges figyelemmel van Emilia iránt, és maga a lány, aki gyászában és a kötelességtudattól hajtva is azonnal észreveszi, hogy melyik férfi való neki igazán.

Veronica Henry regénye Anglia idilli vidékén, a meseszép Cotswoldban játszódik; habkönnyű, bájos könyv arról, hogy olvasni és szeretni jó.

KEDVEZMÉNYESEN MEGRENDELHETŐ A KIADÓ OLDALÁN :)

Bele is olvashattok az első két fejezetbe itt :D

Vannak gyors mondanivalójú könyvek, vannak közepes tempójúak, és szerencsére léteznek lassú történetvezérlésű kötetek is :) A Könyvesbolti szerelmek kétségkívül ez utóbbi kategória. Kell ahhoz türelem, hogy megvárja az olvasó, míg felbukkan minden szereplő, mellékszereplő, és erre 100-120 oldalt szánt a szerző.
Viszont ezután szépen beindulnak a párhuzamos történetszálak, amik mind kapcsolódnak valamilyen úton-módon vagy Emíliához, a könyvesbolt vezetőjéhez, vagy apjához, Julius Nightingale-hez, a bolt alapítójához. Vagy csak esetleg a bolthoz kötődnek különleges módon a vevők, párocskák.

Megmondom őszintén, hogy engem egyáltalán nem zavart, hogy lassacskán csordogáltak az események, mert éppen erre volt szükségem. Karácsony előtt valahogy mintha az egész világ nyüzsögne, mintha mindenkiből áradna a felfokozott várakozás láza, és nem pozitív érzettel. Ráadásul vizsga előtt is álltam, és két-három tétel kijegyzetelése között olvasgattam, de aztán ahogy egyre jobban belemélyedtem a könyvbe, úgy éreztem, hogy képtelen leszek elengedni a kezemből… legalábbis amíg a végére nem értem.

Tehát engem beszippantott ez a mű, biztosan megérdemli tőlem az öt csillagot, hiába olvastam más értékeléseket, akár a molyon, akár a goodreadsen, amik pont a történet lassúságát szólták le. A másik kritika, amit többen írtak pedig a karaktereket illette.
Igen, vannak köztük sztereotípiák, a félénk kövérkés tanárnő, a különc jóképű kertész, a zseniális és vonzó zenész, az unatkozó anyuka, a fittneszmániás válófélben lévő nő… Nem nagyon hiszem, hogy akármelyik szereplő is távol állna az olvasóktól, hiszen mindenki tapasztal, vagy lát a környezetében széthullott párkapcsolatokat, akár munka, akár gyerek, akár pénz miatt, de akár mert belép egy harmadik a pár közzé. Ugyanígy a tanácstalanság, a megfelelő társ megtalálása, a magánnyal való küszködés, a pletykák, híresztelések mindenki számára ismerősek lehetnek, hétköznapi élmények.

Amiért viszont nekem a karakterek tetszettek, az az a tény, hogy az írónő nem ábrázolja őket hibátlannak, folt nélkülinek. Mindegyik követ el minimum ostobaságot, de akár baklövésnek nevezhető botlást is. Persze a könyv végére szinte minden párkapcsolat a gyógyulás útjára lép, vagy minimum elkezdődik, és szerencsére nem fordul nagyon giccsbe a végeredmény.


Kinek ajánlom?
Ajándékba testvérednek, anyukádnak, nagynéninek, keresztanyukának, nagymamának, anyósnak, barátnőnek és főleg: magadnak!
Mert nagyon jólesnek az ilyen bekuckózós könyvek, ebben a rohanó világban. Pár óra magány, néhány bögre meleg tea, vagy tejeskávé, egy takaró, és a Könyvesbolti szerelmek :) Garantáltan kikapcsol a világ pörgéséből, ellazít, lelassít lelkileg, feltölt a pihenés testileg.
Update:
áprilisban anyukám is elolvasta, éppen úgy imádta, mint én :))

Köszönet a recenziós példányért a General Press kiadónak!

Weboldal - Moly - Facebook