2018. február 12., hétfő

A hét verse - Szabó Magda: Madár

https://stocksnap.io/


Szabó Magda: Madár

Azt kérdezed, hogy ki vagyok, 
micsoda kis lélek vagyok, 
ki ablakodon kopogok, 
és mint a gránát, tüzelek, 
és lengek-ingok-libegek, 
és hámba fogom a szelet, 
és hintálom a levelet, 
összekuszálom a leget, 
s azt a suttogó szövetet, 
amit a hajnal tereget, 
mi villogás az erezet?

Vagyok az élő suhanás, 
vagyok az élő zuhanás, 
lengés vagyok, kerengés, 
zengés meg visszamerengés 
arra, amiről azt hazudod, 
azt hazudod, hogy elfeledted, 
ám én megszólalok feletted, 
ám én átsuhanok feletted,

megvillantom szárnyaimat, 
a selyem kardokat, 
melyek átmetszik az eget 
és hazugságodat, 
és akkor már tudod, 
akkor rögtön tudod, 
hogy az angyal vagyok, 
aki gyerekkorodban 
úgy magadra hagyott.
Share:

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Felhívom rá a figyelmet, hogy a blogon a megjegyzések MODERÁLÁS után kerülnek fel; illetve hogy a megjegyzés írója tudomásul veszi, hogy adatait (nevét és online elérhetőségét) ÖNKÉNT adta meg. Harmadik félnek, vagy reklámcélra nem használom fel senki adatait!