A hét verse - Tóth Árpád: A túlsó part

 

Tóth Árpád: A túlsó part

S ez lett fontos az Istenek előtt.

Áldottak voltak a titkos erők,

melyek a túlsó partra vittek át,

ahol a lélek elejti magát,

ahol gyógyul a fájó akarat,

ahol bilincsét oldja a tudat,

ahol levedli magányát az Egy,

ahol a Sokba az ember hazamegy,

ahol félelem és vágy megszünik,

ahol az ész nem érzi szárnyait,

ahol a cél leteszi fegyverét,

ahol tárgytalan merengés a lét,

ahol úgy ringunk, mint tücsökzenén,

ahol már puszta közeg az egyén,

ahol én jártam: minden pillanat,

ami csak rávesz, hogy felejtsd magad:

ami, álmodva, a vég gyönyöre,

s ha ébredsz, a költészet kezdete.

***

Vers forrása:
https://moly.hu/idezetek/182615