Libby Purves: Hogyan ​ne legyünk tökéletes anyák?

FÜLSZÖVEG:

Ki ​vagy te? Tökéletes anya, aki szerényen mosolyog, makulátlan rendet tart, a pelenkából sárkányt hajtogat, neveléselméleti könyveket olvas, soha föl nem emelné a hangját. Igazi anya, akinek mindig pecsétes a pulóvere, soha nem fejez be semmit, sántikál, mert rálépett egy építőelemre, titokban romantikus regényeket olvas, nyüszít a kimerültségtől. Libby Purves négy év edzés után, miután röptében kapkodta el a lepottyanó ételt „dörzsölten” és sziporkázó humorral bizonyítja, hogy a legkevésbé ígéretes anyák is képesek a túlélésre: csecsemőik, tipegő gyerekeik gondozására. Földhözragadt jó tanácsok és falrengető anekdoták teszik teljessé ezt a tűzvonalban álló anyáknak írt kézikönyvet, mely a terhességtől az óvodáskorig, a testvérharcokon és jól előkészített kirándulásokon át a gyerekfelügyeletig és a szakmai karrierig ívelő kérdéseket tárgyalja. Libby Purves bátran támaszkodik a saját, két gyerek dúlta otthonában szerzett tapasztalataira és további ötven, hasonló gondolkodású anya bölcsességére: szégyenkezés nélkül mondja el, hol lehet csalni és magunkhoz igazítani a szabályokat, melyek különben sem számítanak soha igazán. A Hogyan ne legyünk tökéletes anyák? fölbecsülhetetlen értékű kalauz azoknak, akik még élvezni is akarják tökéletlen anyaságukat.

Eredeti cím: How Not to Be a Perfect Mother

Eredeti megjelenés éve: 1986

Molyon ezt írtam az olvasáshoz: Igaz, hogy már csak egy hét van hátra a szünidőből, de piszkosul hosszúnak rémlik mostanra – muszáj bevetnem az iróniát :-P
Az instagramra pedig: Nekem ez már könyv nélkül is megy (mármint nem vagyok tökéletes anya), de kihasználom a vasárnap reggeli csendet ;)
Kicsit ezzel a két megjegyzéssel ízelítőt is adtam ehhez a könyvecskéhez, amit megmondom őszintén CSAK gyakorló anyáknak ajánlok! Nekik, nekünk ismerős lesz számtalan szituáció, illetve el lehet borzadni a brit terhesgondozás színvonalán (annak hiányán), de első szülés előtt álló anyukáknak biztosan nem javasolnám Libby művét.
Hogy miért? Mert szókimondó, nem ortodox nézeteket vall, és őszintén szólva sem az ősanyák, sem a bioanyák, de a tudatos nevelés hívei sincsenek dicsérve a művében. Ha már itt tartunk, én is inkább a közepet képviselem, semmiből sem kell túlzásba esni, szerintem se, de főként nem kell akkora feneket keríteni az anyaságnak.

Három gyerek után én azt tudom mondani szülés előtt álló, gyereket fontolgató nőtársaimnak, hogy NE stresszeljék túl magukat! Ez a legjobb és legfontosabb tanács, mert mind a szülés, mind a csecsemő nevelése olyan dolog, mint az első szerelem, vagy az érettségi. Mindenki tud róla mesélni valamit, egyesek szerint egyszerű, mások szerint csodás, de mindenképpen agyonmisztifikált események :D :P

Minden gyerkőc más, minden nő más, egy dolog a biztos: nincs tökéletes anya, csak adott gyereknek elég jó! 
De lássuk be, ez az élet minden területén így van, akár párkapcsolatról, diákról, vizsgázóról, tanárról, de még akár húslevesről is legyen szó. Nincsenek tökéletes dolgok, csak éppen megfelelőek, kár annyit versengeni. A legtöbb gyerkőcnek az a legfontosabb, hogy viszonylagos tisztaságban legyen, kapjon az étvágyának elegendő ennivalót, és érezze, hogy szeretik. A többi meg majd szépen lassan kialakul…

Mégis, akkor kinek ajánlom a könyvet? Egy, két, többgyerekes gyakorló anyukáknak, nagymamáknak. Garantáltan jól fognak szórakozni egy napig, pláne a nyári szünidő végén, mikor már minden fegyverből kifogyott a suliig-oviig visszaszámoló gyerekfelvigyázó. 

😉