Messzire jöttem
Kedvesemtől, aki csókolt,
messzire jöttem,
piros szirmok maradtak mögöttem
a kék hegyeken s a völgyek útain.
Csupa bodzavirág minden,
kilombosodtam én is
a szomorúság tartós melegében
s bodzavirág-szaga lett a szónak.
Miért nem félnek tőlem az őzek
s a rengeteg agancsú szarvasok?
Tenyeremből hűs vizet
csorgatok üszkös sebeikre.
Éjszaka meglátogat
egy fényes, szárnyas ifjú.
Mosolyogva viszi előre
fehér ujjával az óra mutatóját.
***
Kép: Pixabay
Kép: Pixabay
Vers:
http://mek.oszk.hu/00600/00640/html/vers07.htm
http://mek.oszk.hu/00600/00640/html/vers07.htm
Megjegyzések
Megjegyzés küldése
Felhívom rá a figyelmet, hogy a blogon a megjegyzések MODERÁLÁS után kerülnek fel; illetve hogy a megjegyzés írója tudomásul veszi, hogy adatait (nevét és online elérhetőségét) ÖNKÉNT adta meg. Harmadik félnek, vagy reklámcélra nem használom fel senki adatait!