Vasárnapi Próféta 27.: Szakkönyvek + ajánlott irodalom

A Vasárnapi Próféta (vagy késés esetén a Hétvégi Próféta) egy havonta jelentkező rovat, amelyben mesélek az Egyetemről, a könyvtár szakról,  molyos aktivitásomat és a bloggal kapcsolatos tevékenységeimet osztom meg, esetleg a havi olvasmányaimat részletezem.
 :)
Afféle online napló, számadás és hálarebegés az Ég, valamint az Olvasók, Molytársak és Bloggerek felé. Néha előfordul majd benne egy-két személyes hír is, ezért a heti beszámoló, Vasárnapi Próféta és személyes címkék alatt keressétek.

Ha minden szép és jó, sikerül rendesen időzítem a bejegyzést, akkor számot tudok adni az elmúlt két hetemről, ami már bőven az Egyetem jegyében telt el - még úgy is, hogy csak 30-án lesz a első levelezős oktatási napunk.
No, de addig se maradtunk tudnivalók nélkül, Hajdú Ágnes, a tanszékvezető már szeptember 14-én küldött a Neptunon keresztül egy tankönyvlistát, kötelező és ajánlott címekkel. Mindjárt az első, a tanárnő által írott tankönyv beszerzése nehézkes volt, mert persze hogy nem lehet jegyzetboltban kapni ://
Nekem azonban sikerült levadásznom, mégpedig az egyik kerületi Szabó Ervin könyvtárból.

A legtöbb cím, amit kerestem egy nagyon-nagyon okos moly polcról származik. Hat kötet fenn volt a Mek-en, ezeket letöltöttem, átkalibráltam és már mentek is a kindle-re :) A Magyar Könyvtártörténet 542 oldalát már végig is olvastam, illetve az utolsó százat szenvedtem. Majd írok róla jövő hónapban, mert azért érdekes, csak hossssszú :D

Kié ​az olvasás? című tanulmánykötet csak harmadik féléves anyag, de nem bírtam benn hagyni a könyvtárban; azonban Bayard műve, a Hogyan ​beszélgessünk olyan könyvekről, amelyeket nem olvastunk? már egyébként is érdekelt, nemcsak azért, mert ajánlott olvasmány.

Ezeken a könyveken kívül sajnos nagyon keveset olvastam ebben a hónapban, most tíz könyvnél tartok, és ez a szám maximum 2-3 címmel fog bővülni.
A hónap elején lassan haladtam a Harry Potterrel, bár meglepő módon most a négyes elolvasása, amit nem szeretek, megvolt négy nap alatt, míg az ötödik résszel, a Főnix Rendjével nyolc napot is elvacakoltam.

Írni, meg hát végképpen nem nagyon írok ide, ebben a hónapban talán egy tucat poszt lesz. Egyfelől nincs is miről, másfelől most éppen a szivacs időszakomban vagyok :)) Értsd jól: van, amikor alkotói periódusban vagyok, és van, amikor gyűjtögetek, magamba szívok sokféle információt, elképzelést, fantáziát. Aztán feltöltődve megint jöhet az írás...

A hónapban nem volt recim se, illetve hétfőn fogok csak kérni recenzióra könyveket. Nem is igazán találtam magamnak valót, olyat, amit most mindenképpen bele szeretnék préselni az életembe. Eléggé leterhelő volt az ovi, iskola, szülői értekezletek, mozgásfejlesztés felmérő, könyvtári túrák + gyerekfogászat eddigi összeegyeztetése is.
El se nagyon tudtam volna a könyvekért menni...

Megmondom őszintén, jócskán pofátlan vagyok azzal, hogy beiratkoztam egy harmadik Fszek könyvtárba is, de hát két választásom volt: vagy a Központi Szabó Ervin, vagy a szomszéd kerület, a X. ker, Szent László téri fiók voltak, ahol a legtöbb kötelező plusz ajánlott irodalom megvan. Az instára tettem fel pár képet mind az emeletes könyvtárról, mind a Szt László téri szépséges templomról, jó kis kirándulás volt az is. 
Következő hetekben biztosan nekiállok előbb a rövidebb köteteknek, lásd A könyvkultúra Magyarországon a kezdetektől 1800-ig és A könyvkereskedelem Magyarországon, aztán jöhetnek az Osiris kiadó könyvtárosoknak szóló művei, csupa 400 oldalas szépség, pl: A ​könyv története.
:)

Elvileg ugyan nem kell minden, kaptunk már tételeket, hála a nagyon rendes felsősöknek!, de hát nekem a gyerekeken és a svéden kívül úgysincs semmi más dolgom. Így aztán Hermione Granger a példaképem, annál inkább is, mert rájöttem, hogy milyen okos módszere van: előre olvassa a tankönyveket, tehát van már fogalma a tananyagról, mielőtt a tanár tanítani kezdi.
Én például már tudom, hogy Szabó Ervin hozta be az ETO szabályozási rendszerét Mo-ra, de ő saját módjára átszabta anno a Központi Könyvtárban. Igen hasznos tudás, hogy a 0-ás szám alatt kell a könyvtárakban, katalógusokban keresni a tudományos műveket, a könyvtártan konkrétan 020.

Végül hozok egy idézetet a kedvenc könyvemből, Weöres Sándor: A teljesség felé-ből:
"Egy társadalmi intézmény, mit pénz, hatalom, tekintély létesít és ápol, ritkán él néhány emberöltőt; s a szerzetesrendek megmaradnak, pedig csak egy-egy imádkozó koldus teremti őket."
Az apropó:
a magyar könyvtártörténet mi mással kezdődne, mint a pannonhalmi bencés kolostorral. (forrás)

Elgondolkodtató tény :)