A hét verse - Petőfi Sándor: Alkony

by - március 26, 2018




Petőfi Sándor: Alkony

Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, 
Lankadtan bocsátja le fejét; 
Levelei, a halvány sugárok, 
Bús mosollyal hullnak róla szét.

Néma, csendes a világ körűlem, 
Távol szól csak egy kis estharang, 
Távol s szépen, mintha égbül jönne 
Vagy egy édes álomból e hang.

Hallgatom mély figyelemmel. Oh ez 
Ábrándos hang jólesik nekem. 
Tudj’ isten, mit érzek, mit nem érzek, 
Tudja isten, hol jár az eszem.


***

vers forrása:
https://moly.hu/karcok/1057564
kép:
https://unsplash.com/photos/_MNnowJVClg

You May Also Like

0 megjegyzés

Felhívom rá a figyelmet, hogy a blogon a megjegyzések MODERÁLÁS után kerülnek fel; illetve hogy a megjegyzés írója tudomásul veszi, hogy adatait (nevét és online elérhetőségét) ÖNKÉNT adta meg. Harmadik félnek, vagy reklámcélra nem használom fel senki adatait!