A hét verse - Petőfi Sándor: Alkony

Petőfi Sándor: Alkony

Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, 

Lankadtan bocsátja le fejét; 

Levelei, a halvány sugárok, 

Bús mosollyal hullnak róla szét.

Néma, csendes a világ körűlem, 

Távol szól csak egy kis estharang, 

Távol s szépen, mintha égbül jönne 

Vagy egy édes álomból e hang.

Hallgatom mély figyelemmel. Oh ez 

Ábrándos hang jólesik nekem. 

Tudj’ isten, mit érzek, mit nem érzek, 

Tudja isten, hol jár az eszem.

***

vers forrása:

https://moly.hu/karcok/1057564
kép:

https://unsplash.com/photos/_MNnowJVClg