Dienes Eszter:
Félálomban
Felemel, elejt,
hordoz az este,
sötét árnyékom
hull levelekre.
Leskel az alkony,
bújik a csillag,
aki ma itt volt,
holnapra itt hagy.
Pörög a levél,
pihen a szárnyam,
gyerekkoromban
anyámmal háltam.
Megvan az ágyunk,
megvan a szárnyam,
anyám meg fű lett
messzi határban.
Apám, ő harmat,
anyámon csillog,
elűzik számról
messze a szitkot.
Felemel, elejt,
hordoz az este,
sötét árnyékom
hull levelekre.
***
vers forrása:
https://moly.hu/karcok/1205898
https://moly.hu/karcok/1205898
Megjegyzések
Megjegyzés küldése
Felhívom rá a figyelmet, hogy a blogon a megjegyzések MODERÁLÁS után kerülnek fel; illetve hogy a megjegyzés írója tudomásul veszi, hogy adatait (nevét és online elérhetőségét) ÖNKÉNT adta meg. Harmadik félnek, vagy reklámcélra nem használom fel senki adatait!