Mörk Leonóra: Ködkirálynő



FÜLSZÖVEG:

Mihez ​kezdjen egy nő, ha hamarosan ötvenéves lesz, a házassága tönkrement, a lánya felnőtt és külföldön él, az anyja érzelmi zsarolással tartja őt sakkban, és ráadásul még a munkahelye is megszűnt? Megpróbálja maga mögött hagyni a múltját, és új életet kezdeni. A tolmács és nyelvtanár Kriszta hátat fordít magányos hétköznapjainak, a világtól elvonulva beköltözik a Türingiai-erdő közepén álló kolostorba, és ott fordítani kezd egy jó kétszáz évvel korábban született német mesekönyvet. Ám ahogy halad előre a munkával, egyre erősödik benne a meggyőződés, hogy a történetekben a szerző saját életének fájdalmas eseményeit rejtette el.

Az 1700-as évek végén két fiatal talál egymásra egy kis német hercegségben: a mesemondónak született lelkészlány, Charlotte és a nemesi családból származó orvos, Friedrich. Miközben Európa-szerte dúl a háború, számukra mintha megszűnt volna a világ, úgy érzik, semmi nem fenyegetheti a boldogságukat. Ám a férfit külföldre szólítja a kötelesség, és a lány egyedül kénytelen őrizni a titkot, amelyet nem mer levélben megírni.

Ki lehet a titokzatos Ködkirálynő? Miről mesél a legendás öreg fa, a Zarándoktölgy? A regény utazás egy letűnt korba, ahol a fény vívta a harcát a sötétséggel, és az emberi lélek mélyére, ahol egymás mellett élhet a szeretet és a gyűlölet. Mire Kriszta megfejti a mesék üzenetét, arra a kérdésre is választ kell találnia, van-e bátorsága elfogadni, hogy az életben létezhet második esély.

A REGÉNY ITT KAPHATÓ A KIADÓ WEBOLDALÁN KEDVEZMÉNYESEN :))

https://www.facebook.com/jaffakiado/


Kevés híján egy éve írtam Leonóra előző könyvéről, A porcelánlányról, amit azért tartottam különleges történetnek, mert két szálon játszódott.
Nos ezúttal, a Ködkirálynőben még több szerkezeti történetszál van, a jelen és a régmúlt mellett még annyiban egyedi ez a regény, hogy meséket is tartalmaz. Rögtön a címadó történet, a Ködkirálynő egy szerelmi háromszöget regél el, melyben a gonosz boszorkány Ködkirálynő bükkfává átkozza a főhős férfiút, akit persze hű, bátor, odaadó és kitartó szerelme oldozz fel az átok alól.
Az egész kötetet átszövik a női főszereplőket felvonultató mesék, mert a tolmács-fordító Kriszta Charlotte Berthold-Goldhahn mesekönyvét akarja egy a német kolostorban elvonulva lefordítani. A Ködkirálynő és más mesék kötet borítója csuklyás köpenybe burkolózott, sötét ruhás lányt ábrázol, körülötte magas fák között köd gomolyog. Ebből az elképzelt mesekönyvről származik nyilván a regény nagyszerű borítója, amely faágai még a belső oldalakra is továbbkacskaringóztak.

A regény Kriszta, az ötvenes főhős életével kezdődik, aki egy budai nyelviskolában tanít, mikor jól értesült angol kollégája meglepi a hírrel, mely szerint hamarosan bezár a munkahelyük. Ha már így hozza a sors, végzet, vagy a Jóisten, akkor Kriszta ki is használja az alkalmat arra, hogy elvonulhasson a kiválasztott német kolostorba, ahogy említettem fordítani. Még a regény első nagyobb részében megismerkedhettünk Kriszta energiavámpír anyjával, Londonban élő, okos nagylányával, illetve boldogtalan barátnőjével.
Ez utóbbi, Zita fogalmazza meg generációjuk problémáját, hogy ők ketten Krisztával a porckorong korosztály, az a generáció, akik beszorultak a gyerekeik és szüleik közzé, és akiket két oldalról is nyomnak.


https://www.facebook.com/jaffakiado/

A kötet második, hosszabb történeti szála ez után kezdődik, 1794 tavaszán, Türingiában. Charlotte lelkész édesapja özvegyen marad öt gyermekkel, a fiatal nő pedig kénytelen anyja halála után pótanyává, a háztartás vezetőjévé avanzsálni. Charlotte józan, szelíd és okos fiatal teremtés, a németen kívül még latinul is tud, Goethét és Schillert is olvasott, nagynénjével pedig szívesen jár színházba. 19 éves, mikor bátyja, Georg meglátogatja otthonukat barátjával, Friedrich von Archfelddel, aki elszegényedett báró és orvosnak tanul. 
A két fiatal természetesen egymásba szeret, Friedrich meg is kéri Charlotte kezét, akit itáliai körutazásából visszatérve óhajt elvenni. 

Szerencsére Kriszta élete is izgalmasan alakul az interneten kiválasztott kolostorban, előre el nem határozva, a véletlen vezetve pont Charlotte volt otthona szomszédságába utazik. Itt a kolostori vendégeken kívül megismerkedik a manószerű Hoffmann úrral, aki a helyi könyvtáros, és Paullal, aki Charlotte otthonában él.
A két férfi segítségével jut el Kriszta a környék legöregebb, már Lotte idejében is élő fájához, a Zarándoktölgyhöz, ami többször is fontos szerepet játszik a dupla szálú regényben, sőt a mesékben is. 

A porcelánlány főhősnőjéről, Liliről nem volt elsőre pozitív véleményem, ott inkább a másik főszereplőt, Kammerer Juliannát kedveltem. A Ködkirálynő hősnői azonban mindketten megragadták a képzeletemet, Kriszta gondolatai – talán már csak életkorilag, hiszen lassan 43 leszek – álltak közel hozzám, rengeteg mindenben osztottam a meggyőződéseit.
Ismerősek voltak érvei, elgondolásai, félig szarkasztikus megjegyzései a mai kor mindenmentes és főleg VEGÁN, tehát biztosan csodatévő kajáiról, a közösségi média mániáról, az öregedéstől menekülő hölgyekről, urakról. Még poénosabb volt a hozzáállása a kolostorban tevékenykedő, csoportokat, programokat szervező hölgyről – szerintem mindenkinek ismerős az ilyen buzgólkodó, anyáskodó, túlpörgő viselkedés. 
De Charlotte józansága, kitartása, jelleme is kivilágított a családjából, nehéz lett volna nem szeretni egy majdnem tökéletes szereplőt. 

A romantikus, de giccsmentes regények kedvelőinek ajánlom a könyvet, igazán érzelmes, lassúdad, lírai leírásokban bővelkedő regény lett, - viszont azzal a figyelmeztetéssel, hogy a végéhez elkel a zsebkendő! De azoknak is szívesen ajánlom, akik szeretik a földhöz ragadt, reálisabb hősnőket, azokat a főszereplőket, akik nem dobják hanyatt magukat, mert bókolt nekik egy férfi, és próbálnak egy adott rendszeren belül jól alkalmazkodni, mintsem lázadni. 
A meseterápia kedvelőinek is jó szívvel ajánlom a könyvet, Mörk Leonóra járt Boldizsár Ildikónál, ahogy a kiadóban nekem mesélték, és hozzá hasonlóan érdekes, többszintű meséket, regéket talált ki, amiket beleágyazott a dupla történetbe.
A kötet bemutatója és hozzá kapcsolódó dedikálás a Könyvfesztiválon, 2019. április 27., szombaton, 16:00–18:00 lesz. Kapcsolódó FB esemény . 


Köszönöm a könyvet a Jaffa kiadónak!


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A hét verse - Kovács Barbara: Ma rossz leszek (iskolás változat)

A hét verse: Romhányi József - Lepketánc

A hét verse - Kovács Barbara: A csacsi